Interjú

Gyűjteményhez ad
MEFESZ
besúgó
légitámadás
óvóhely
pályaválasztás
propaganda
megtorlás
MUK
Kádár-korszak
Sztálin
Rendőrség
II. világháború
röpcédula
szovjet megszállás
egyetem
tüntetés
ellenállás
börtön
beszervezés
továbbtanulás
megszállás
Rákosi-korszak
emigráció
pufajkások
1956
bunker
Rákosi Mátyás
Nagy Imre
Mansfeld Péter
oktatás
kivándorlás
egyház
állambiztonság

Karátson Gábor életútja

4264 megtekintés

Hossz: 00:49:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , 1956
Leírás: Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Karátson Gábor
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1935
Interjúalany foglalkozása: fordító, író, festő
Felvétel időpontja: 2010. október 28.
Felvétel helyszíne: Abony
Interjút készítette: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , 1956, Disszidálás
Baader Erik magyar-svájci kettős állampolgár, nyugdíjas zenepedagógus visszaemlékezése a kommunista diktatúra időszakára, a beszolgáltatásra, az államosításra, és a Rákosi-diktatúra vidéket sújtó intézkedéseire. A visszaemlékezés során részletes képet kapunk az egykori középiskolás korú nemzetőrtől, arról, hogy hogyan élték át az akkori soproni diákok az 1956-os forradalmat megelőző éveket, és miként vették ki részüket a forradalom és szabadságharc eseményeiből a soproni és balfi diákok. Az interjú végén azt is megtudhatjuk, hogy az interjúalanynak milyen körülmények között kellett elhagynia a hazáját. 0:03--születés származás (bajor/sváb), gyeremekkor a II. világháború időszakában, katonaság, apja halála a hadifogságban, 3:7--Rákosi-korszak, élelmiszerhiány, elnyomás 5:7--TSZ, beszolgáltatás, emlékek az ÁVH-ról, deportálás, a vidéki embereket hogyan terrorizálták, nélkülözések 10:10--a határlezárás, a vasfüggöny kiépülése 11:29--nagybátyja a volt csendőr, akit a hatalom üldözött, hogy nyeri el az amnesztiát, hogyan lesz sztahanovista 14:17--1956 előzményei, okai; a lengyel felkelés hatása, az első felvonulások, személyes emlékei a forradalomról, a rendszerrel szembeni kritikai megnyilvánulások 20:35--emlékei október 23-ról és az azt követő napok eseményeiről, hogyan reagálnak rá a tanárok a tanítóképzőben, ahova járt 22:39--hogyan került a nemzetőrséghez, mi volt a feladata, mi volt ez a szervezet 26:45--hogyan jutnak információhoz a forradalom ideje alatt 28:05--hogyan kapcsolódtak be az országos eseményekbe, hogyan szerveznek Balfon ünnepséget, hogyan szerveznek gyűjtést az iskola számára 31:44--hogyan tartják fel a rendet a nemzetőrök 34:05--emlékei november 4-ről, hogyan disszidál Ausztriába, majd onnan Svájcba 37:00--hogyan boldogul ezt követően külföldön 40:52--környezte hogy viszonyult a disszidációhoz
Interjúalany: Baader Erik
Felvétel időpontja: 2010. november 30.
Készítette: Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Sopron

Hossz: 01:00:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Mindennapi élet , Sport
A 91 éves Palásthy úr Kassán született. Beszél arról, hogyan fogadták Csehszlovákiában élő magyarként a bécsi döntést (0:00), majd rátér az ottani oktatás leírására (4:35), különös tekintettel a nyelvtanulásra (9::02) és a szórakozásra, művelődésre (12:30). Beszél második világháborús katonai szolgálatáról és ausztriai brit hadifogságáról (17:45). Ottani esküvőjéről (23:40) is szól, valamint a hazatérés nehézségeiről (26:20). Szól a Benes-dekrétumokról és a többnemzetiségű Csehszlovákia felépítéséről (28:15). Rátér a szlovák nacionalizmusra és a csehszlovák-magyar lakosságcserére (32:35). Magyarországon a szegedi tanítóképzőben helyezkedett el, ahol meglepte az ottani osztálytagozódás a felvidéki egyenlőség után (36:12). Beszél a szovjet rendszer kilépüléséről, a szaktudás hiányáról, és bátyja koncepciós peréről (39:03). Szól arról, miként figyelték őt is, mikor tanárcsere programon vett részt Szabadkán (44:24). Szemét operáltatni Svájcba szeretett volna utazni, ezért előtte és utána el kellett mennie az ÁVH-ra (47:38). Beszél arról, hogyan kérték fel később az ávósok, hogy legyen a csapatuk edzője (49:20).
Interjúalany: Palásthy Pál
Felvétel időpontja: 2011. február 12.
Készítette: Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Szeged

Hossz: 00:29:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél II. világháborús katonai szolgálatáról, sebesüléséről a Don-kanyarnál (0:31), hadbírósági tárgyalásáról és Magyarországra szökéséről (16:22), illetve Magyarország szovjet megszállásáról és az orosz katonákról (23:22). Szól még továbbá a TSZ-ekről (5:25), a megélhetési körülményekről (12:00), és a munkaviszonyokról (22:20).
Interjúalany: Ignatovics János
Felvétel időpontja: 2010. július 01.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma