Interjú
Gyűjteményhez ad
Egy Felvidékről kitelepített család
3504 megtekintés
Hossz: 00:44:00
Leírás:
Az alany mesél családi emlékanyagáról, Hitlerrel való találkozásukról (felvidék megszállása) (02:00-tól), a felvidéki etnikumokról és egymáshoz való rossz viszonyukról, németesítésről.
A Horty rendszer nyújtotta lehetőségről a Magyarországon, magyarul tanulásra (06:00-tól) és a vele való találkozásról.
A második világháborúról (8:30-tól), a front és a civilek ide-oda utazásáról, a menekülők uszályának és Krems bombázásáról.
Visszatérésükről és az új Csehszlovákiáról (14:00-tól), a magyar nyelv használatának büntetéséről, a magukat partizánoknak vallók vagyonszerzéséről.
A Benes-dekrétumokról és a kitelepítésről, a reszlovakizációról, Benes politizálásáról és haláláról, az ellenvonattal és a cseretulajdonosokkal való találkozásról, a Délvidékre száműzöttségről, az ottani sváb tulajdonossal ápolt jó kapcsolatról.
Beszél a beilleszkedésről az új környezetbe és iskolába (26:30-tól), osztályidegenségről, munkáról távírászként és a kényszerű besorozásról a taszári reptérre.
1956-tal kapcsolatban beszél a repülőtér szovjet megszállásáról, a szökésről a hadifogság elől, a hazafele megtett kalandos útról, mecseki nemzetőrökről, csellel Mohácsra jutásról.
Beszél az öccséről, aki fegyvertelen forradalmárként nem disszidált, végül az ő elviteléről, megkínzásáról és félholtra veretéséről, majd deportálásáról.
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Grossmann Jenő
Interjúalany lakhelye:
Pécs
Interjúalany született:
Pécs,
1934
Interjúalany foglalkozása:
vasutas
Felvétel időpontja:
2011. január 07.
Felvétel helyszíne:
Pécs
Interjút készítette:
Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Tizenévesen a 2. világháborúban
Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről, ezzel kapcsolatban említést tesz a bombázásokról, vidékre költözésükről, a szovjet megszállásról, és a katonák viselkedéséről, és további háborús élményeiről (0:07), majd nyugat felé történő menekülésükről mesél, a további bombázásokról, az elképesztő közállapotokról, és arról, hogyan érték el Budapestet, majd hogyan került nagyszüleihez Nógrádba (7:04). Említést tesz a háború után felállított igazoló bizottságokról, apja szociáldemokrata párttagságáról, majd kizárásáról, és munkahelyéről történő kirúgásáról (13:47), beszámol arról, milyen szegénységben élt a nagyszüleinél (15:47), népi kollégiumi élményeiről, a Rákosi-rendszerről, és az akkor ismét bevezetett jegyrendszerről (18:01), a május 1-i ünnepségekről, a kollégiummal szemben fekvő, sérült gyerekeket kisegítő egyházi intézmény felszámolásáról (23:01), egyetemi éveiről (25:16), a katonaként eltöltött időről, ami egybeesett a nagy, országos téeszesítéssel, ami miatt sokan lettek öngyilkosok (27:07), elmond egy történetet, mely közvetlenül Sztálin halála után esett meg (29:19), végül az 1956-os szegedi forradalmi eseményekről, és az abban játszott szerepéről beszél (30:10).
Interjúalany: Dr. Fazakas Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 22.
Egy sváb hadiárva kisfiú igaz története
Hossz: 01:14:00
Az interjúalany mesél árvaságáról, a II. világháborúval és a svábok kitelepítésével kapcsolatos emlékeiről és katonaéveiről. Elmondja, hogy milyen nehézségek árán sikerült továbbtanulnia és gépészmérnöki diplomát szereznie. Szól az Erzsébetvárosi Hadigondozottak Egyesületének tagjaként és elnökeként végzett tevékenységéről is.
0:27--születés, család, ki nevelte fel árvaságában, milyen volt az árva sors;
5:56--emlékei a II. világháborúról, milyen balesetek érték a gyermekeket a háború után hátramaradt lőszerek miatt, milyen nélkülözéseket kellett szenvedniük, milyen volt a háború utáni újrakezdés;
9:40--milyenek voltak az életkörülmények falun (fűtés, tisztálkodás);
11:25--milyen volt a II. világháború és a háború utáni világ;
18:22--milyen volt az oktatás a háború alatt, és hol tanult tovább a háború után, majd hol talált munkát ezt követően, hogyan lesz a svábok kitelepítése miatt teljesen árva;
21:38--mi történt a kitelepített sváb rokonaival;
28:59--katonai szolgálata;
32:57--emlékei az 1956-os eseményekről;
37:38--mit csinált a leszerelés után, hogyan tanult tovább az egyetemen a munka mellett;
38:25--az Erzsébetvárosi Hadigondozottak Egyesületének tagjaként és elnökeként kifejtett tevékenysége
Interjúalany: Müller István
Felvétel időpontja: 2011. március 06.
Kötelességünk elmondani az igazságot
Hossz: 00:42:00
Tárgy:
kettős megszállás
Az interjúalany 1930-ban született Törökszentmiklóson. Visszaemlékezik életére. Beszél arról, hogyan élte meg a lakosság a II. világháborút a német megszállás (1944. március 19.) után. (01:44) Az interjúalany gimnazista volt ebben az időben. Beszél az iskoláról. 1944-ben a tavaszi szünettel a háború miatt befejezték a tanévet. (03:00) Beszél az első bombázásokról. (06:06) Beszél a szovjetek megérkezéséről, a Duna partján kialakult harcokról. (08:22) 1944. december 4-én jutottak át az oroszok a Dunán. A szomszéd pincében kellett a családnak bujdosnia, ez idő alatt teljesen kifosztották a házat. Beszél a szovjet megszállás után kialakult körülményekről. A családfő malomban dolgozott, nehezen sikerült újraindítani, az oroszok már fenyegették az ott dolgozókat. (14:42) Egy orosz tisztet költöztettek a családhoz, ő visszatartotta a részegen randalírozó katonákat. A tiszttel együtt ünnepelték meg a Karácsonyt. Később újabb tisztek érkeztek. Amikor a tisztek nem voltak a házban, a közkatonák zaklatták a családot. (18:44) Budapest ostroma után lassan újraindult az iskola. Elmondja, milyen volt a rommá lőtt Budapesten élni, tanulni. (27:22) A kommunista hatalomátvételig volt pár nyugodt év, de már lehetett látni, hogy mi fog történni. A család vallásos volt, malmuk volt, így osztályidegenné váltak. A családfőt letartóztatták, a népbíróság teljes vagyonelkobzásra ítélte, hogy elvehessék a malmot. (30:50) A családnak már nem volt pénze, hogy fizesse az interjúalany tanulását, de maradhatott, mivel az egyházi iskola állta a költségeket. Elmondja, hogyan zajlott 1948-ban az iskola államosítása. (33:40) Mivel osztályidegen volt, nem mehetett egyetemre. Fizikai munkákat kellett vállalnia, de "származása" miatt sok helyről kirúgták. (37:36) A tanárhiány miatt később képesítés nélküli tanító lehetett. Részletesen beszél pedagógusi munkájáról. Be szerette volna fejezni, de férje meghalt, így maradt állásában. Később egyházközségi irodai adminisztrátor lett. 2006 óta nyugdíjas. (42:04)
Interjúalany: Hajnal Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. január 23.
