Interjú

Gyűjteményhez ad
Wehrmacht
óvóhely
II. világháború
'40-es évek

Svábként Magyarországon

3295 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Témakörök: kettős megszállás, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten dolgozva ismerkedett meg a férjével, egy zsidó családnál volt háztartásbeli 2:43 1943-ban költöztek Lentibe, a helyi uradalomban dolgoztak, a gyermeke korán meghalt 5:25 mesél a háború idejéről 9:46 a szovjet hadsereg tüzérséggel támadta a környéket, ezért mély óvóhelyet kellett ásniuk, de a javaik elégtek a házukat elpusztító tűzben 15:46 ruhájuk híján minden nap ugyanazt viselték egy ideig, úgy gyűjtötték össze a különböző ruhadarabokat, felidézi a háború utáni élelemhiányt 27:27 a fia temetésekor a sírásó nem fogadta el a pénzt, mert az nem ért semmit, felidézi a különböző nációjú katonák érkezését
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Tóth Ferencné
Interjúalany lakhelye: Tornyiszentmiklós
Interjúalany született: Városlőd, 1921
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Felvétel helyszíne: Tornyiszentmiklós
Interjút készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról (0:36) és váci iskolaéveiről (03:24). Szól az úttörőmozgalomról, és a kommunista és hagyományos nevelés konfliktusáról (07:00). Szól egyetemi felvételijéről és akkori kilátásairól (09:10), majd életkezdéséről, munkahelyeiről, szakmai sikereiről (13:42). Beszél arról, miként választotta a tanári pályát, ott milyen kezdeti nehézségekkel találkozott, és hogyan találta meg benne hivatását (17:10). Szól az ötvenes évek terrorját érintő családi emlékeiről (23:00), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (24:45). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről, autóvásárlásról (39:32), és a külföldre utazás lehetőségeiről és nehézségeiről (26:22). Végül a Kádár-korszak munkahely-biztonságát és béregyenlőségét (31:13) hasonlítja össze a rendszerváltoztatás utáni bizonytalansággal (35:52).
Interjúalany: Faluhelyi László
Felvétel időpontja: 2010. november 22.
Készítette: LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény

Hossz: 00:36:00
Tárgy: kettős megszállás
Az interjúalany beszél szüleiről, származásáról, arról, miként költözött családja Szegedre (0:05). szól arról, miként szűnt meg az oktatás 1944-ben, és arról, hogy édesapját nem vitték el katonának, mert a sóhivatalban dolgozott (2:30). Beszél az angol-amerikai bombázásokról, majd az ország és Szeged német megszállásáról, a német katonák viszonylagos barátságosságáról (5:20). Részletesen beszámol Szeged utolsó bombázásáról, amikor a Csillag tér környékét pusztították el a lövegek (7:40). Feleleveníti Dálnoki Miklós Béla és Horthy Miklós kísérleteit a különbékére vagy a nyugati erők előtti kapitulációra (9:40), majd azt, hogy miként szállta meg Magyarországot először a német, majd a szovjet hadsereg (14:45). Szól Szeged szovjet bevételéről és továbbnyomulásukról, az aknagránátos támadásokról (18:20). Visszatér a II. magyar hadsereg pusztulására a Don-kanyarnál (22:15), majd rátér a háború utáni ujjáépítésre, a nehéz megélhetési körülményekre, a cserekereeskedelem kiújulására (27:18). Szól arról, miként hagyta ott az iskolát az újjáépítés kedvéért, majd került a honvédséghez, ahol gyorsan hadnagy lett és Kiskunfélegyházára került (31:00). Végül katonai pályájáról beszél, valamint a középhatótávú szovjet rakéták kaposvári elhelyezéséről és annak titkosságáról (33:00).
Interjúalany: Eperjesi József
Felvétel időpontja: 2011. május 04.
Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Hossz: 00:45:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, második világháború, szovjet megszállás, Mezőgazdaság, kollektivizálás
Az interjúalany beszél a Levente mozgalomról, a II. világháború helyi hatásairól, és saját katonáskodásáról. Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdaságot érintő átalakításairól, illetve a Kádár-korszak téeszesítő törekvéseiről. 0:27--születés, család, iskola, gyermekkori munka a mezőgazdaságban, Levente mozgalom, ennek működése (Levente oktató is lesz) 4:30--II. világháború, hogyan zajlott a sorozás, hogyan ússza meg a harckocsizó tanfolyamot, hogy szolgált a határőrségnél; az elcsatolt országrészek visszacsatolása (elmondja néhány ebből az alkalomból íródott dal szövegét) 11:00--háborús hétköznapok, légitámadások, bombázások, orosz bevonulás, harcok Jánoshalma környékén 15:43--a II. világháború után visszatért zsidók Jánoshalmán, zsidók deportálása 20:20--a forint bevezetése 20:15--sorsa a II. világháború után, munkája egy pesti kórházban 24:00--Rákosi-rendszer, beszolgáltatás, mezőgazdaság 26:50--feketevágás, hogyan jelentik fel miatta, milyen büntetést kap 28:53--a TSZ szervezése, hogyan folyt az ilyen irányú agitálás, háztáji, hogyan lesz brigádvezető 33:00--első TV, tévézési szokások, hogy jutnak az első hűtőhöz, mosógéphez
Interjúalany: Vinkó György
Felvétel időpontja: 2010. július 01.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma