Az „Audiovizuális emlékgyűjtés” című projekt megvalósítói
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a projekt szakmai vezetője
Budapesten született 1953-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett, 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2000-től egyetemi docens. 2005-ben „habilitált doktor” címet szerzett. 2010-től egyetemi tanár. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universitäten, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad-Vashemben, a New York-i és a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. Kutatási területei közé tartozik a magyar zsidóság története 1918-tól, diktatúrák a XX. században, Magyarország története a diktatúrák alatt.
Gerő András történész, a Felsőoktatási Integrációs Testület alelnöke
1952-ben született Budapesten. A Habsburg Történeti Intézet igazgatója. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén tanszékvezető egyetemi tanár, a Közép-Európai Egyetem oktatója. Kutatási területe az Osztrák-Magyar Monarchia kora, a polgárosodás, a szimbolikus politika története. A Budapesti Negyed főszerkesztője, a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja.
Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, a projekt vezetője
Wolfenben (Németország) született 1970-ben. 1980 óta él Magyarországon. Az ELTE Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán diplomázott, majd ösztöndíjasként médiaelméletet és televíziós újságírást tanult Münchenben. 1995–tól 2001-ig az amerikai Berlitz Kft. oktatója. 1995–96-ban az Új Magyarország kulturális rovatának helyettes vezetője, 1997-től a Napi Magyarország, majd 2000-től a Magyar Nemzet kulturális rovatvezetője volt. 1999-ben a frankfurti könyvvásáron a magyar iroda vezetésére kapott megbízást. 2001 és 2003 között az MTI Rt. stratégiai igazgatója. 2003 óta a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A Fiatal Írók Szövetségének alapító tagja. 2000-ben Hajnóczy Péter Irodalmi Ösztöndíjat kapott.
Felsőoktatási Integrációs Testület
Az „Audiovizuális emlékgyűjtés” projekt előkészítésére, működtetésére a projektgazda létrehozta a Felsőoktatási Integrációs Testületet (FIT), melynek feladata a szabályozott bonyolítás mellett a projekt célrendszeréhez idomulva a munkafolyamat eredményeként kidolgozott új oktatási eszköz és a hozzá kapcsolódó módszertan integrálása a magyar felsőoktatásba. A menedzsment állandó kapcsolatot tart a Felsőoktatási Integrációs Testülettel, melynek tagjai a testület elnökének és alelnökének irányításával a magyarországi történelemtanár-képzés tapasztalatait és szempontrendszerét érvényesítik a módszertani segédanyagok kidolgozásakor. Mivel a projekt audiovizuális gyűjtőmunkájának fókuszpontja a számos narratívában bemutatható 20. századi magyar történelem, a FIT-re különös felelősség hárul, hiszen az elkészülő módszertani háttér- és tájékoztató anyagok mindegyikét át kell tekinteniük, hogy a társadalmi érzékenységek figyelembe vételével a modern tudományos követelmények maradéktalanul érvényesüljenek. Ennek érdekében a történészi munkacsoport a FIT szakmai irányításával végzi azt a kutatómunkát, melynek eredményeképp létrejönnek a megvalósításhoz szükséges dokumentumok.
A Felsőoktatási Integrációs Testület tagjai
- Schmidt Mária (elnök)
- Gerő András (alelnök)
- Borhi László történész, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa
- Granasztói György, az Atelier Európai Társadalomtudomány és Historiográfia Tanszék (ELTE BTK) professzor emeritusa
- Hegyesiné Orsós Éva, az Egészségügyi-, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetségének elnöke
- Juhász Pál, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének tudományos munkatársa
- Lánczi András filozófus, politológus, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének intézetigazgatója
- M. Kiss Sándor, a PPKE Bölcsészettudományi Kara Új- és Legújabbkori Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára
Történész Szakmai Munkacsoport
Horváth Miklós történész, hadtörténész
1953-ban született Kőszegen. Érettségi után hivatásos katonai pályára lépett. A nyolcvanas évektől folytat hadtörténelmi kutatásokat. 1989-ben a politikatudományok egyetemi doktora, 1996-ban a hadtudomány kandidátusa, 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet szerezte meg. 2004-ben habilitált hadtörténelemből. 1990-től a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója, 2003 júliusától a Hadtörténeti Intézet igazgatója. 2005. szeptemberétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának kinevezett egyetemi tanára. A XX. Százád Intézet külsős munkatársa.
Stark Tamás történész
1959-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait 1983-ban fejezte be a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. 1995-tól 1996-ig USA Washingtoni Holocaust Emlékmúzeum Kutatóintézet ösztöndíjasa. 1983 óta az MTA Történettudományi Intézet Intézetében dolgozik, 2000 óta tudományos főmunkatársként. A történelemtudományok kandidátusa, a Terror Háza Múzeum főmunkatársa.
Babarczy Eszter kultúrtörténész, publicista
1966-ban született Budapesten. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt, majd elôször mûvészettörténész-diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán, azután filozófia-diplomát ugyanitt, majd politikai filozófiát tanult posztgraduális szinten, végül pedig a New York University Modern Európai Történelem szakán tanult, majd hazatérte után a Pécsi Egyetem Kommunikáció Doktori Iskolájának hallgatója lett. 1989-ben kezdett publikálni, esszéket, tanulmányokat, interjúkat. Több nyomtatott és internetes újság szerkesztôje volt, és több kortárs mûvészeti eseményben vett részt kurátorként vagy szerzôként, például a 2003-as Velencei Biennáléra készült Nefertiti-projektben. Egy esszékötete jelent meg, A ház, a kert, az utca címen, a Balassi Kiadó gondozásában, a JAK-kötetek sorozatában. Írásai a kilencvenes évek végétôl fogva magyar napilapokban és az Élet és Irodalomban jelennek meg.
Halmy Kund történész
1975-ben született Budapesten. 2001-ben fejezte be tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának politikaelmélet szakán. 2002 óta a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója. 2001-től a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársaként részt vett a Terror Háza Múzeum állandó és időszaki kiállításainak létrehozásában.
Máthé Áron történész, szociológus
1977-ben született Budapesten. 2001-ben szerzett diplomát a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán, 2002-ben pedig az ELTE szociológia szakán. 2001-től a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársaként részt vett a Terror Háza Múzeum állandó és időszaki kiállításainak létrehozásában. Kutatási területe a nyilas mozgalom fejlődése és a nyilas uralom időszaka. 2003 óta a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója.
Pogonyi Szabolcs politológus, az ELTE Filozófia Intézetének adjunktusa
Kurzusain és írásaiban a kortárs politikaelmélet kérdései – a multikulturalizmus, az állampolgári jogok és kötelességek, a politikai ideológiák, a disztributív igazságosság – mellett a politikai eszmetörténet klasszikusait tanulmányozza. Több politikai filozófiai kötet, egyebek között a Szabadság és/vagy egyenlőség. Tocqueville-tanulmányok című társszerkesztője. A Phronesis politikai filozófiai folyóirat alapító szerkesztője, és a magyarországi politikai filozófia népszerűsítésével foglalkozó Politikai Filozófiai Alapítvány (POFA) kurátora. Készülő könyvében a kulturális és nyelvi jogok körüli kortárs normatív vitákat elemzi. Tudományos munkássága mellett közel tizenöt éves lapszerkesztői gyakorlattal rendelkezik. A Metazin internetes szemleportál alapítója és szerkesztője.
Stella Szonja történész
1976-ban született Budapesten. 2004-ben fejezte be tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem és olasz szakán. 2008-tól a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója. 2009 januárjától a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársaként részt vesz a Terror Háza Múzeum időszaki kiállításainak létrehozásában.
