Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról

Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, nevelési elveiről és a cserkészettel kapcsolatos élményeiről. Szól világháborús emlékeiről is, valamint elmondja, hogy milyen állást talált az épülő kommunizmusban az egyetem elvégzése után. 0:10--születés, tanulmányai, milyen volt a nemzeti nevelés az iskolában; 12:42--milyen tárgyakat tanultak a gimnáziumban, milyenek voltak az órák; 16:57--hogyan érintette őket a háború, milyen módon érintette ez az iskolai életet, az iskolai tananyagot, hogyan kellett cserkészként figyelniük az ellenséges repülőket; 21:10--belépése a cserkészetbe, a cserkészetről őrzött emlékei; 23:00--a cserkészet feloszlatása után hogyan ápolták tovább a cserkész-hagyományokat és hogyan élesztették újra a cserkészetet; 26:19--hogyan alakult az élete a gimnázium elvégzése után, milyen nehézségei voltak jogászként az elhelyezkedésben, és milyen munkát talált végül

Apja vasutas, bátyja katona volt, így az interjúalany lett a családfenntartó. (01:20) Gyermekkora nem volt jó, sokat kellett dolgoznia. Az általános iskolát elvégezte, majd megszerezte a gépkezelői szakmát. (04:06) A Kádár-korszakban viszonylag jól meg tudott élni a fizetéséből az egész család (06:24) Beszél munkáiról, élményeiről. Véleménye szerint a Kádár-korszakban jobban meg lehetett élni, mint a rendszerváltoztatás után. (07:42) Bátyjával nem jó a viszonya, többször összevesztek munkahelyi és családi ügyeken. (09:26) Beszél családjáról. Feleségét kétszer vette el, két gyermekük született. (09:40) Összehasonlítja a Kádár-korszak és a rendszerváltoztatás utáni idők munka- és életkörülményeit. (12:05) Elmondja milyen a kapcsolata a helyi cigányokkal. Egyszer kirabolták és voltak egyéb konfliktusok is, de összességében jól kijönnek. (16:02) Katolikus neveltetést kapott és vallásosnak vallja magát, de templomba nem jár. (16:46) Visszaemlékezik fiatalkorának szórakozási lehetőségeire. (18:26) Szereti a zenét, a táncot, fiatalon sűrűn járt moziba is. (21:46) Reméli, hogy gyermekeinek jobban lesznek a nyugdíjas évei, mint neki.

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).

0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan lett férfiszabóból a makói könyvtár dolgozója. 0:10--születés, családja, gyermekkora, milyen munkákat végzett otthon gyermekkorában; 8:0--iskolás évei, az úttörőmozgalom; 11:2--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, 12:22--munkája szabóként, a szakmunkásképzőben töltött évei, milyen volt a korabeli szakmunkásképzés; 18:23--hogyan végezte el a gimnáziumot, és mit dolgozott az érettségi letétele után, hogyan lesz a helyi könyvtár munkatársa; 23:20--könyvtárosi munkája, véleménye a kötelező olvasmányokról; 30:8--nyugdíjazása, hogyan kapott új munkát; 34:51--hogyan változtak meg a rendszerváltoztatással a könyvtárak és az emberek könyvtárazási szokásai

Az interjúalany először kiváló dolgozói kitüntetését mutatja meg (0:00), majd szól a kommunista rendszer kiépüléséről Magyarországon. Édesapját szabotázs miatt börtönbe csukták, a javakat államosították. Édesapja kiszabadulása után folytatta oktatását (1:30). Szól arról, hogy a TSZ megalakulása után alkalmi munkákból élt (4:40). Szól katonai szolgálatáról (8:00), majd Kádár János politikáját és foglalkoztatását értékeli (10:40). Arról is szól, hogyan verték át a biztosítók és hogyan működik a korrupció (13:00). Szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (15:00), majd a munka világáról a kései ötvenes, korai hatvanas években (16:00). Szól a rendszerváltoztatásról, Kádár nyugdíjazásáról (19:10), majd a kádári foglalkoztatáspolitikáról (20:40). Végül az építőiparban szerzett tapasztalatairól szól (23:50).

Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is. 0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata; 8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése; 10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással; 15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai; 19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben; 21:20--házassága, gyermekei; 29:9--miért nem tért vissza Izraelbe

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a gépek iránti szeretetéről, játékairól (0:10), majd rátér a II. világháborúra, amiben sofőrként teljesített szolgálatot, majd Németországba ment a fronttal. Közben egy jóindulatú nagyságos asszonynál cselédkedő lánynak kezdett udvarolni (2:05). Először amerikai, majd orosz hadifogságba került (7:30), hazajövetele után pedig megházasodott, négy gyermek édesapja lett (9:40). Beszél különböző munkahelyeiről, nyugdíjba meneteléről (16:34). Szól a korabeli szórakozási lehetőségekről, a moziról, a tánciskoláról és feleleveníti, hogyan várták a lányokat a varrodából kijönni (21:20). Beszél a párttagságáról, apósa barátságáról Veres Péterrel, valamint arról, hogy mindent megtett fiai látókörének tágítására (26:20). Beszél az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan védelmezte a kombájnokat a gépállomáson, illetve arról, hogyan dobálták be mégis az állomás ablaikait (31:45). Beszél a Kádár-korszak létbiztonságáról (34:55), majd Erdély szeretetéről, és arról, hogy a revíziós gondolat milyen zsákutcákba kergette a XX. századi Magyarországot (36:10). Végül a mostani politikai helyzetről szól és a fiatalok neveléséről (40:14).

Az interjúalany beszél magáról, szüleiről, kisiskolás élményeiről (0:24), az 1941-es bácskai bevonulásról, második világháborús katonai élményeiről légvédelmisként (3:09), fogságba kerüléséről és hazatéréséről (5:27), a leventemozgalomról (10:33), a korabeli hitéletről (12:26), fiatalkori szórakozási lehetőségekről (13:25), az 1945-ös földosztásról és az 1960-as téeszesítésről (14:20), a Rákosi-korszakról (15:02), a jánoshalmi 1956-os forradalmi eseményekről (16:00), az 1945 utáni vallási életről (19:35),a TSZ-ről és a háztájiról (20:30), és a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (23:58).

Az interjúalany beszél családja eredetéről, a névváltoztatásról, valamint arról, hogyan telepedtek le Újpesten, ahol édesapja kisiparos volt. Elmeséli, hogy nem nagyon találkozott antiszemitizmussal 1941 előtt, de megvonták tőle a tandíjmentességet a polgári iskolában, mert nem állt fel a himnusz éneklésénél. Szól arról, hogy a nyilasok kényszermunkára vitték egy laktanyába édesapját, majd arról, hogy őket csillagos házba zárták. Először romeltakarítási munkákban segíettek, hogy ne vigyék el őket, de mégis elvitték. Először a téglagyárban dolgoztak, majd Németországba vitték őket. A háború után nehezen kapták vissza lakásukat, mert már laktak benne. Szól arról, hogy milyen munkahelyeken kezdett dolgozni, és arról, hogy ott nem tapasztalt antiszemitizmust, sőt, egy nagyon kedves sváb lánnyal dolgozott együtt. Beszél arról is, hogy járt Izraelben, de nem akart ott letelepedni, de ha fiatalabb korában hallott volna a lehetőségről, lehet, hogy úgy döntött volna. Arról is beszél, hogy bár nem volt sok zsidó barátja, azt elképzelni se tudta volna, hogy keresztényhez menjen hozzá. Végül arról beszél, hogy a rendszerváltoztatás nem hozott különösebb változásokat az életében, és arról, hogy a magyar államtól életjáradékot kap, Németországtól pedig nyugdíjat.

Az interjúalany beszél családja mérsékelt vallásosságáról, illetve arról, hogy ő személy szerint hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel. Mesél a közvetítő révén létrejött házasságáról, az általa megtartott zsidó szokásokról, és a ortodox vallásgyakorlás nehézségeiről. 0:20--nagyszülők, felmenői, mennyire tartják a vallási szokásokat; 2:40--szülei házassága, lakáskörülményeik, milyen szokásokat tartottak meg; 5:30--nagyszülők lakáskörülményei; 6:10--milyen iskolát végzett, hogyan kezelte a környezete a származását; 8:20--első munkahelye; 9:33--családja vallásossága, hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel, viszonya a cionizmushoz és Izraelhez; 17:45--közvetítő által létrejött házassága, családja; 23.55--mennyire nehéz manapság vallásos zsidóként élni Magyarországon, a gyermeknevelés nehézségei; 29:1--miért nem költöztek ki Izraelbe; 33:24--mi a véleménye Izrael államról; 34:39--véleménye a Kádár-korszakról, mit hozott nekik a rendszerváltoztatás

00:00-00: 50 Születési körülmények. 00: 51 -01: 58 Gyerekkor. 01: 59 -02: 31 Szülei foglalkozása. 02: 32- 03: 24 Iskola. 03: 25- 03: 53 Katonaság. 03: 54- 04: 55 Az 1950-es évek. 04: 56 -08: 20 Az 1956-os forradalom. 08: 21 – 11: 20 Pesti események. 11: 21-12: 48 Dunaújváros. 12: 49-14: 00 Szocialista város. 14: 01 – 14: 56 Sztahanovista-ünnep. 14: 57 -16: 50 KISZ tagság. 16: 51 -18: 56 Szórakozás, koncert. 18: 57- 23: 48 Labdarúgás. 23: 49 -25: 45 Katonaság. 23: 48 - 26: 54 Házasság. 26: 55-27: 30 Templomba járás. 27: 31 -28: 34 Falusi búcsú. 28: 35-29: 39 Kádár-korszak. 29: 40 -30: 20 Rendszerváltoztatás. 30: 21 -30: 55 Nyugdíjas évek. 30: 56- 31: 56 ’90-es évek, párttagság kérdése. 31: 57-33: 14 Szocializmus. 33: 15- 35: 06 A régi rendszer hibái. 35: 07 -36: 09 Unokái. 36:10 : 37:47 Életének legszebb időszaka.

Az interjúalany mesél családjáról, a II. világháború utáni újrakezdésről és arról, hogy egy 1956-ról szóló iskolai fogalmazása hogyan határozta meg sorsának későbbi alakulását. Beszél arról, hogy a rendszerváltoztatás milyen hatást gyakorolt az életére, munkájára. 0:23--szülei, hogyan élte meg a családja a II. világháborút, milyen volt a háború utáni újrakezdés; 4:0--iskolái, milyen problémái adódtak egy 1956-ról írt fogalmazásból, hogyan hatott ez a továbbtanulására; 10:0--hogyan hurcolták meg a testvérét, milyen volt a testvére, aki hippi volt; 12:40--milyen munkákat végzett a rendszerváltozásig; 13:55--hogyan lett belőle a rendszerváltozás után cukrász; 15:55--mi történt a szüleivel; 17:15--kik támogatták az iskolában, hogyan zárultak be előtte a kapuk, amikor tovább akart tanulni; 21:7--saját családja, milyen szakmákat tanult ki

Az interjúalany beszél születéséről, gyermekkorráról, arról, hogyan kezdett fiatalon a salgótarjáni bányában dolgozni (0:05). Szól arról, hogy elvitték a katonának a Don-kanyarhoz, majd egy gránátrobbanás miatt légnyomással került a kijevi kórházba, és 1945-ig nem nagyon tudott beszélni (3:50). Elmeséli, hogy az oroszlányi bányában dolgozott 1947-től, ahol 1955-ben egy szörnyű baleset következtében amputálni kellett a lábát (5:50). Visszatérve a háborúhoz, mesél a Don-kanyarnál a sebesültek ellátásáról (10:55), majd arról, hogy nem tudtak az áttörésről időben, és arról, hogyan sebesült meg (13:10). A feleségével hivatalosan is tudatták, hogy eltűnt (16:30). Elmeséli, hogyan meséltek az öreg bányászok a bányamanóról, minek következtében a sötétben egy másik bányászt fejbevágott (17:00). Elmeséli, hogy 49-ben beomlott a bánya, 52 óráig voltak elzárva a világtól, a barátjának pedig ezidő alatt megőszült a haja (18:15). Szól a Don-kanyarnál a bunkerépítésről, a hidegről és az ellátásról (21:00). Szól családja sorsának további alakulásáról és arról, milyen körülmények között lett cukorbeteg (24:40).

Az interjúalany elmeséli, hogy a családja hogyan költözött át Lengyelországból Magyarországba és hogy hogyan élték meg a gettóban a II. világháborút, illetve az oroszok bevonulását. Beszél életkörülményeikről, az általuk tartott zsidó szokásokról és testvére 1956-ot követő disszidálásáról is. 0:20--családja, hogyan került át családja Lengyelországból Magyarországra, az általuk a családban használt nyelvek, vallásosságuk, milyen körülmények között éltek, mivel foglalkoztak a szülők; 3:40--testvére disszidálása, édesapja halála, gyermekkora, a helyi zsidó közösség működése; 6:19--milyen emlékei vannak a gettóról és az antiszemitizmusról; 7:17--szülei iskolája, munkája, melyik hitközségnek voltak a tagjai, milyen zsidó szokásokat tartottak; 9:24--a gettóban töltött napok, a szovjetek bevonulása; 12:8--hogyan indult újra az élet az oroszok bevonulása után, miért nem disszidáltak 1956 után ők is; 14:12--hogyan ismerkedett meg a férjével, házassága; 17:24--mit dolgozott a szocializmus időszaka alatt, hogyan élte meg ezt az időszakot, milyenek voltak az élet-, és lakáskörülményeik ekkoriban; 21.20--külföldi rokonok; 22:23--hogy viszonyult Izrael állam létrejöttéhez, miért nem tudtak kivándorolni ide; 24:30--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a romániai hiánygazdaságról, valamint a rezsim kommunista jellege ellenére magyar nyelvű iskoláról, de a történelem román nyelven való tanításáról (0:24). Beszél arról, hogy a lakótelepi román gyerekek néha bozgornak, hazátlannak hívták őket, de nem volt magyarellenesség széles körben. A bátyját elvitte a rendőrség kihallgatni egy Szent Anna tónál rendezett magyar felvonuláson való részvétel miatt (6:35). Szól arról, hogy miként vállalt kis részt a romániai ellenzékben, amikor Cs. Gyimesi Éva és Smaranda Enache között közvetített üzeneteket (14:42). Szól arról, hogy a szórakozás is korlátozva volt, valamint arról, hogy a Dallas című sorozat mégis ment a tévében, pedig az a kapitalizmus netovábbja volt(24:50). Beszél tanulmányairól és katonai szolgálatáról, valamint arról, hogyan büntették meg, amikor olvasáson kapták őrségben (29:00). Arról is szól, hogy miként épült fel Ceausescu személyi kultusza és milyen nevetséges kilengései voltak. Egyszer egy skandálási gyakorlatról elment, mert nem bírta volna nevetés nélkül. Szól továbbá a román diktátor személyiségéről (32:10). Beszél a romániai forradalmi események kialakulásáról, a kolozsvári és marosvásárhelyi eseményekről (38:44). Rátér Ceausescu bukására, és arra, miként hallotta, hogy "Tacitul fugit", vagyis "Apuka elszaladt", ami a diktátor végét jelentette (46:30). Végül arról szól, hogyan alakult ki a transzilvanizmus, valamint arról, miért döntött úgy, hogy az Egyesült Államokba költözik, ahol azóta a New Orleans-i egyetem tanára (51:10).

01:20 - Család 02:35 - Gyerekkor 04:10 - Általános iskola, úttörő 05:00 - Gimnázium '71-75, főiskola, 1 év sorkatonaság 06:20 - Kisdobos, úttörő, táborok 14:04 - KISZ, vándortábor 10:35 - Sport-birkózás (úttörő, serdülő, ifjúsági, junior) 21:35 - Ifjú Gárda 26:40 - Főiskola, terepgyakorlat külföldön is (Kijev, NDK) 29:40 - Rendszerváltoztatás, katonaság 34:25 - Család, utazási lehetőségek

Az interjú három nagy témakör köré szerveződik: 1. fiatalkori generációs lázadás rendszerellenes politikai felhangokkal (alternatív zenekarok és életformák), 2. a nyolcvanas évek második felének ellenzéki tevékenységei (tüntetések – az 1986-os „lánchídi csata”; egyetemi – főiskolai körök: Agria Kör, Jászi Kör; erdélyi és lengyelországi utazások) illetve 3. a rendszerváltoztatás (1988/1989 Egerben). Az interjú első harmada a lázadó gimnazista évekről szól (a csövesek, punkok, autóstoposok világa). Az interjúalany aláhúzza ennek a tinédzserkori lázadásnak a politikai vetületeit, a paradox módon a mainál politikusabb ifjúsági közéletet a cenzúra ellenére. Ma már látszik, hogy egy szűk kör volt csak politikailag aktív, de akkor nekik úgy tűnt: ők a többség, „mi vagyunk a nép”. Beszél az előfelvételis katonaidejéről, a néphadsereg bornírt világáról, elavult fegyverzetéről, a hidegháborús éveket idéző ideológiáról, ostoba jelszavakról. A laktanyában vesz részt az 1985-ös választásokon: szó esik az egypártrendszer választási komédiájáról és elmeséli, milyen underground gesztussal húzták ki a hozzá hasonlóan gondolkodókkal a választólapról Kádár János nevét és írták a helyére Nagy Feróét. Az interjú következő tematikai egysége a 80-as évek második felének története: az 1986. március 15-i tüntetés és a tüntetők elleni rendőri erőszak a Lánchídon, az Erdélybe és Lengyelországba járás mint ellenzéki gesztus és romantikus-groteszk kalandok színtere, az Agria Kör tevékenysége Egerben és a Jászi Kör tevékenysége Debrecenben. Az interjú utolsó harmada a rendszerváltoztatás egri eseményeit beszéli el: tüntetés és ülősztrájk a Munkásőrség feloszlatásáért, a Lenin – szobor becsomagolásának happeningje. 0:15--fiatalkora, az akkori könnyűzenei élet, hogyan látták ő és társai a korabeli politikai életet; 10:52--katonaévei, katonaemlékei; 14:30--hogyan zajlott a korabeli tanácsválasztás és pár társával hogyan űztek gúnyt a szavazásból; 18:10--főiskolás évei, részvétele az 1986-os lánchídi csatában; 27:59--az egri Agria Kör megalapítása, mi volt a tevékenységük, milyen közéleti kérdésekkel foglalkoztak; 33:10--milyen benyomási voltak, amikor először utazott ki Romániába; 38:52--milyen benyomások érték lengyelországi útja során; 42:15--milyen megmozdulásokon vett részt az 1980-as évek végén, hogyan csomagolták be Lenin szobrát; 47:55--miért nem lépett politikai pályára a rendszerváltoztatás idejében

Az interjúalany beszél arról, hogyan végezte el középfokú tanulmányait, majd hogyan járt a pécsi orvosi karra azért, hogy ne kelljen katonának mennie, valamint azért, hogy átjelentkezhessen a gyógyszerészetre (0:10). Közben szövödében és traktorosként is dolgozott (6:30), végül pedig matematika-fizika szakra ment, szintén azért, hogy átjelentkezhessen, de ezt nem engedték meg (9:00). Laboránsként kezdett dolgozni egy pécsváradi patikában, közben pedig a szegedi gyógyszerészetre felvételizett. A posta késve hozta ki a levelet, így egy nappal később tudott csak a felvételire elmenni, de Búzási Géza professzor gyorsan összehívott egy felvételi bizottságot külön neki. Így jutott be végül a gyógyszerészet szakra (12:00). Beszél egyetemi éveiről, a tantárgyakról, a szakérettségisekről, az ösztöndíj összegéről (16:40). Szól arról, hogyan zajlott le az államosítás a gyógyszertárakban (21:38), és részletesen leírja a patikák meglepetésszerű megtámadását és lefoglalását (24:15). Arról is részletesen szól, hogyan szervezték át és standardizálták a gyógyszertárak működését (27:00). Szól későbbi munkahelyeiről (31:00), vvalamint arról, hogy miként küldték el szakvezetői továbbképzésre a minisztériumba, hogyan lett gyógyszertárigazgató, és arról, hogy milyen jól meg volt alapozva az akkori felügyeleti rendszer (33:40).

Az interjúalany beszél a családjáról, tanulmányairól (0:20), munkájáról (3:06), házasságáról, lakáskörülményeikről, a megvásárolt tanyáról, férje munkájáról (4:57), háztáji földjükről (6:24), a tartós fogyasztási cikkek megjelenéséről a háztartásukban (10:11), a családi házuk felépítéséről (11:27), hitelfelvételükről (12:41), a háztáji gazdaságuk fejlesztéséről, a gazdálkodás részleteiről (14:07), arról, hogy a rendszerváltoztatás megnehezítette a gazdálkodást (17:29), valamint arról, hogy milyen tevékenységet folytat a rendszerváltoztatás óta (19:34).

Az interjúalany mesél nagyszüleliről és szüleiről, valamint az egykori hajdúböszörményi és debreceni zsidó közösség működéséről. Elmeséli, hogy családjában hogyan tartották a hitüket, és hogyan nevelték a zsidó szokások előírásainak megfelelően a gyermekeiket a szocializmus időszakában is. 0:24--szülők, nagyszülők, foglakozásuk, származása, lakóhelye; 8:30--hogyan tartották a hitüket (pl. öltözködéseben, hajviseletben), és mivel foglalkoztak, hogyan tartották a család többi részével a kapcsolatot; 11:38--érték-e gyermekkorában antiszemita hatások, milyen nyelveket beszéltek a családban; 13:25--milyen emlékeket őriz a szocializmus időszakáról, hogyan tudták elkerülni a gyermekeik a vallásuk miatti konfliktusokat az iskolában; 18:55--házassága; 19:41--véleménye a kitelepülésről, és viszonya Izrael állam létrejöttéhez

Az interjúalany elmeséli, hogy Nagybaracskán nőtt fel rác és részben bunyevác származású családban (0:30). Paraszti származása miatt a jó jegyei ellenére sem vették fel, így kereskedelmi iskolát végzett, majd kormányőr lett a Belügyminisztériumban (2:25). Szól feleségével való megismerkedéséről és arról, hogy hat nappal később megkérte a kezét. Később a gödöllői önkormányzat népjóléti irodáján dolgozott (4:02). Az 1994-ben megalakult Cigány Kisebbségi Önkormányzatban nem roma létére választották be. Szól a cigányság számára szervezett oktatási programról (7:15). Rátér a kulturális eseményekre, a zenekarokra, és a munkásságuk által felfedezett cigány fiatalok sikereire (12:00). Mesél az elmúlt évtizedek CKÖ-választásairól, arról, hogy 2006-os vereségük után megszervezték a Gödöllői Kulturális és Szociális Közhasznú Egyesületet, hogy folytathassák a munkát (17:30). Szól az Élelmiszerbank által juttatott adományok kiosztásának megszervezéséről, ennek bürokratikus és finanszírozási kérdéseiről. Az összes vizsgálat során eddig egy liter eltűnését regisztrálták (19:50). Szól arról, hogyan választják ki a támogatott családokat, hogyan épül fel a helyi cigány közösség, a kisebbségi önkormányzat, valamint arról, hogy milyen az ellenzékük (30:05). Végül arról szól, mikor és hogyan ismerkedett meg a cigány kultúrával és hogyan lett "tiszteletbeli cigány" (32:50).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).

Az interjúalany bemutatja családját, családja 1950-es évekről őrzött emlékeit. Ezt követően beszél iskoláiról, a katonaságról és tanárrá válásának folyamatáról. Végül szól a rendszerváltoztatással kapcsolatos élményeiről is, és elmondja, hogy hogyan értékeli magát a rendszerváltoztatást. 0:27--születés, születésének körülményei, családja; 2:12--szülei emlékei a második világháborúról, hogyan viselkedtek a német, illetve az orosz katonák; 5:25--benyomásai az 1956-os eseményekről, hogyan zajlottak az események a falujukban; 7:57--iskolái, tanulmányai; 9:35--hogyan élték meg a szülei az 1950-es éveket; 11:24--hogyan szerzett később ismereteket az 1956-os forradalomról; 14:22--milyenek voltak az egyetemi évei; 20:5--katonaélményei; 25:54--mi történt a leszerelése után, házassága, első munkái; 32:41--élményei a rendszerváltoztatással kapcsolatban, a szamizdat irodalom, mi a véleménye a rendszerváltoztatásról

00:12:26 Életének kezdeti nehézségei zsidósága miatt, lakhelyváltozások. 12:27-14:11 Édesanyjának szerelmi élete. 14:12-20:29 Kötődése Magyarországhoz a férjén keresztül, élményei tapasztalatai a kommunista Magyarországról. 20:30-23:35 Második látogatás Magyarországra, lakodalom Magyarországon. 23:36-26.29 Jugoszláv nyaralás, családlátogatás nehézségei a határon való átvizsgálás a neve miatt. 26:30-27:38 Nevének eredete. 27:39-40:02 Munka Angliában, a magyar étterem története. 42:03-44:41 Balatoni élmények, élelmiszerhiány. 44:42-49:14 Összegzés a származásáról és a történelemről. 49:15-53:01 Első benyomások, Magyarországról, a falusi életről.

Az interjúalany 1914-ben született Hetényben. Szülei földművesek voltak. Egy testvére volt, aki elesett a II. világháborúban. 10 hektáros birtokon termesztettek, állatokat tartottak. Az interjúalany 8 osztályos elemi iskolát végzett. (02:20) Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz. Az interjúalany először csehszlovák katona volt, majd a bécsi döntés után a magyar hadseregbe került. 1942-től két évig szolgált a fronton utászként, 1 évet a Don-kanyarban. Beszél a vereség utáni embertelen körülmények közötti visszavonulásról. A százados segédje volt, így a tiszt segítségével hazatérhetett. (09:32) Részletesen beszél a Don-kanyar harcairól, a magyar katonák felszereléséről. (18:12) Beszél arról, milyen körülmények között voltak a zsidó munkaszolgálatosok a fronton. (19:42) Mivel a visszavonuláskor nagy volt a káosz, a menekülő katonákat sokszor a saját repülőik támadták meg. A halottakat csak tömegsírokba tudták eltemetni. (22:40) Beszél Magyarország szovjet megszállásáról. Több konfliktus is volt az orosz katonákkal, sok mindent elvettek a lakosságtól. (27:12) Beszél katonai szolgálatáról a csehszlovák hadseregben (még a II. világháború előtt). Megpróbált átszökni Magyarországra, de elfogták, kényszermunkára ítélték. (30:32) 1950-ben kezdték el szervezni a TSZ-t, többeket kényszerítettek a belépésre. (33:02) Beszél az áttelepítésekről. A magyaroknak sietve kellett elhagyniuk otthonaikat, helyükre önként jelentkező magyarországi szlovákok érkeztek. (35:38)

Az interjúalany azok között a szép, fiatal lányok között volt, akiket 1945. február 13-án elvittek a felvidéki Hetényről, hogy a nyilasok "egészséges, magyar anyákként megőrizzék" őket. Röviden szól családjáról, földjükről, Hetény lakosságáról (0:50), majd rátér arra, hogy miként fogadta a felvidéki magyarság a bécsi döntést (3:10). A háború során német katonákat is elszállásoltak, az oroszok pedig kétszer is elfoglalták a falut (4:30). Szól arról, hogy február 13-án elvitték huszonhárom társával együtt a nyilasok (7:20), és először Érsekújvárra szállították őket, ahol cetliket dobáltak ki az ablakon, ha megtudtak valamit. A szülők összegyűltek tiltakozni, mire az egyiküket agyonlőtték. Szökni is próbáltak, de visszaterelték őket (10:22). Innen a szétlőtt Bécsen át egy német táborba vitték őket (13:05), ahol "önkéntesként" kezelték őket, román, lett, német lányokkal együtt. Katonaruhában jártak és zsoldot kaptak (14:48). Beszél a tábor mindennapi életéről, a propagandáról, a munkákról, vagy arról például, hogyan mentek a fényképészhez (17:45). Szól a háború befejezéséről: egy közeli pajtába vezényelték őket, hogy átvészeljék a háborút (24:40). Beszél a Vöröskereszt segítségéről, megtudták, hol vannak komáromszentpéteri magyarok, így csatlakoztak hozzájuk a hamburgi táborban (28:08). Szól arról, hogyan fogadták őket Hetényben, mikor hazatértek (29:50). Elmeséli, hogyan találkozott kaukázusi orosz katonákkal, még mielőtt elvitték volna (32:02). Szól a szlovák partizánokról(35:00), majd a kitelepítésekről (36:00) és a szövetkezetesítésről (38:00). Szól a katonai szolgálatról, hadifogságáról, és arról, hogy hazatértében összeverekedett egy orosz katonával (43:00). Visszatér a táborban megismert különböző nemzetiségű lányokra (45:00), és felidéz német indulókat, amiket ott kellett megtanulniuk (48:20).

0:00 gyermekkor, volt kisdobos, úttörő és KISZ-tag is, 4:26 mesél a katonaság emlékeiről 9:30 egyetem után pályázati rendszerben lehetett csak elhelyezkedni, ő is pályázott, de a munkája nem tetszett neki 13:40 Magyarországon más lehetőségek nem voltak, nem lehetett váltani, őt pedig zavarta a kötöttség, ami az egész országot jellemezte 17:57 megpróbált beállni tengerésznek, nem sikerült, ezért elhatározta, hogy disszidál 22:08 megkapta az útlevelét, kiutazott Münchenbe, és nem jött vissza, a szüleit a rendőrség felkereste emiatt 25:13 egy ismerősénél szállt meg átmenetileg a disszidálás után 28:40 a barátaival levelezett, de óvatosan kellett fogalmazniuk, és a telefont is lehallgatták 29:40 felidézi a két ország közötti különbségeket 31:54 egy kölni rádiónál dolgozott a magyar osztályon, így függetlenedni tudott 36:41 a rendszerváltoztatás után nem változott az álláspontja, nem akart hazaköltözni 38:33 váltani akart ismét, többek között írni és festeni akart, továbbá megszületett a gyermeke, akit magyarnak szeretett volna felnevelni

Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)

Az interjúalany mesél felmenőiről, Bécsben, Svájcban, Angliában és Izraelben folytatott tanulmányairól, illetve tudományos munkájáról. Beszél házasságáról, családjáról és elmondja, hogy Izraelből hogyan került vissza Magyarországra. 0:21--származása, felmenői; 1:18--tanulmányai Bécsben, Svájcban, Angliában, Izraelben; 4:27--házassága egy 1956 után disszidált lánnyal, tanítói munkája, egyetemi tanulmányai; 6:22--hogyan került haza Izraelből; 11:57--családja; 12:51--mi a véleménye a magyarországi zsidó közösségekről