Az interjúalany először édesapjáról beszél, aki böszörményi középparaszti család egyetlen tanult tagja volt. Édesanyja bankban dolgozott, majd házassága után lemondott az állásáról. Nagyapja ismerte Jászai Marit, és felmerült egy időre, hogy színész legyen (0:24). Mesél gimnáziumi éveiről, jellemzi a nyilvános és magántanulók, valamint a lánytanulók helyzetét (4:00). Tanítóképzőt végzett, így 19 évesen már tanított. A Rákosi-rendszerben az iskolarendszer átalakításakor lett tanár, amikor annyira kellett a képzett pedagógus, hogy nem számított osztályidegensége (15:20). 1950-ben tanyasi iskolába került. Szól a munkavállalók, tanulók származás szerinti osztályozásáról (18:38). Részletesen beszél a tanyasi tanítók feladatairól (19:45). Szól arról, hogyan végezte el az egri főiskolát, és miként államvizsgázott 1956 októberében (25:32). 1956. október 23-án Budapesten tartózkodott, ahol este még böszörményi társaságával szórakoztak. Feleleveníti továbbá a Rákosi-rendszer szörnyűségeit (28:16). November 4-én hajnalban hallotta Nagy Imre rádióbeszédét (30:36). Nyugdíjba vonuláskor egy párttitkárral való konfliktusa miatt csak a minisztériumban tett panasza után kapta meg a szolgálati emlékérmet (32:04). Ezzel kapcsolatban elemzi a Kádár-korszak változását 1957 és 1982 között.

Friedrich Tünde családjának történetéről mesél, párhuzamosan a 20. századi magyar történelmi eseményekkel(0:18). Kutatásai során kiderült, hogy nagyapja a malomiparból elég jól megélt. Még a gazdasági világválság idején is(3:24).Édesapja 1920-ban született, hadmérnök lett, majd a második világháborúban bevonult, igaz nem hosszú időre(4:05)Szovjet hadifogságba esett, erről Friedrich Tündének sokat mesélt(5:10). Hazatérésekor szembesült a kommunista hatalom rendelekezéseivel(5:58). Munkát nem nagyon kapott, tanyasi postás volt, amígy 1950-ben tanító nem lett Jászapátiban(6:41).Felvették a szegedi matematika-fizika szakra és a testnevelési főiskolába. Futballbírói képesítést is szerzett(7:31).Átköltöztették őket egy kulák család házába(9:00). 1956-ban a szülei reménykedtek a pesti eseményekkel kapcsolatban. Édesanyja, több nővel egyetemben ledöntötték a szovjet emlékművet. Édesapját pedig a karhatalom kereste, zaklatta(9:39). Egy éjjel be is lőttek a házuk ablakán - majd el is vitték őket(12:05). Édesanyját és az édesapját a karhatalom emberei több alkalommal is megalázták(13:48). Édesapjától elvették a diplomáját, utcaseprő, útkaparó lett(14:19). Az édesapja tanítványai befogadták Friedrich Tündét, amikor a család helyzete nagyon nehéz volt(15:49). Beszámol az emberek a családhoz való viszonyáról is(17:22). Az 1960-as évekig tartott a nyomor, utána szépen lassan kezdett rendbe jönni a család sorsa(17:54). A '70-es években az ldesanyja takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, de végül bezáratták - komoly rendőrségi ügy lett belőle. Édesanyja egészsége meg is rendült(18:44).1977-78-ban házasodott volna meg, de származása és múltja miatt megtagadták - a húgához hasonlóan(21:04).Az édesapja ezért, ahogy tudta, a maga eszközeivel "bosszút is állt". A rendszerváltoztatás szabadította meg őket ettől(23:01). Ma már nyugdíjas, de könyvtárosként is dolgozik(24:35).Fogalommagyarázat(25:17).

Volák János 1930-ban született Kiskőrösön. Mesél a két világháború közötti időszakról, levente volt, népfőiskolára járt. Beszél a kiskőrösi kommunista hatalomátvételről, a parasztellenes politikáról. Mesél 1956 kiskőrösi eseményeiről. Beszámol a szakszövetkezeti formáról, a szakszövetkezetek megalakulásáról, a későbbi egyesítési folyamatról, elnöki tevékenységéről és a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet felbomlásáról. (00:00-00:39) bemutatkozás, csalási viszonyok; (00:39-01:30) iskolák, leventeélet; (01:30-03:35) háború, német majd orosz megszállás; (04:10-08:52) népfőiskola, "életszemlélet"; (08:52-10:10) kommunista hatalomátvétel Kiskőrösön, a nyilasok összegyűjtése, parasztellenes politika; (10:10-15:52) TSZ-szervezés helyett szakszövetkezetesítés, a TSZ és a szakszövetkezet közötti különbségek; (15:52-17:23) tagszervezés, a lakosság viszonyulása a szakszövetkezethez; (17:23-20:40) szakszövetkezetek Kiskőrösön, elnökjelölés, elnöki munka, a család vallásos élete és a párt nemtetszése; (20:40-24:27) a kiskőrösi szakszövetkezetek egyesülésének folyamata, névválasztás; (24:27-26:17) szakszövetkezeti újság; (26:17-27:03) a szakszövetkezeti elnök feladata, a vezérkar működése; (27:03-27:35) a felsőbb utasítások szerepe a szakszövetkezet életében, önállósodás; (27:35-28:24) a szakszövetkezeti tagság előnyei és hátrányai; (28:24-31:45) a párt szerepe a szakszövetkezetek belső életében, a párt és a szakszervezeti forma viszonya, az ellentétek, vádak kivédése; (31:45-36:28) a Kossuth Szakszövetkezet fénykora, piaci viszonyok, infrastrukturális fejlesztések, szociális szerepvállalás, kulturális élet, a sportélet támogatása; (36:28-39:50) a szakszövetkezet felbomlása