Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
maszek
kereskedelem
kommunista diktatúra
oktatás
1956
rendszerváltoztatás
hétköznapi kommunizmus
továbbtanulás
újjáépítés
pályaválasztás
privatizáció

Székesfehérvári életút

2908 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a névadásáról, valamint arról, hogy milyen veszélyes játékokat játszottak a világháború utáni Székesfehérvárott (0:22). Beszél arról, hogy nem járt óvodába, mert édesapja földműves volt (5:10). Szól iskolájáról, a tanítási körzetekről (7:15), valamint a szórakozási lehetőségekről, a táncokról, és arról, hogy mikor egy fiú hazakísérte, édesanyja nem sokkal lemaradva követte őekt (10:15). Beszél a KISZ-életről, a Bambi és a Traubi szóda rendezvényekről és kirándulásokról (12:45), valamint megemlíti, hogy 1956-ban gyermek volt, és örült, hogy nem kellett két hétig iskolába menni (15:10). Beszél a továbbtanulás dilemmájáról, és arról, hogyan lett kereskedőtanuló. Itt nem választhattak szakot, hanem a személyzetis döntötte el, hogy hová járjon (16:45). A főnöke gyakran szándékosan terhelte őket, például zárás előtt még megpakolta a kályhát, hogy nehéz legyen kitakarítani (21:55). Szól tanulóéveiről, a kis csoportokról (23:10), majd az 1970-es évekről, a lakásszerzésről (26:25). Beszél a rendszerváltoztatásról, a diszkont-áruházzá alakulásról (29:20). Végül arról szól, hogyan tudott saját üzlethelyiséget bérelni, miután erre lehetősége nyílt (31:20).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Zsédely Jánosné
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. július 08.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a mezőgazdaságban végzett munkáiról, illetve a mezőgazdaságban történt változásokról. Elmeséli, hogy hogyan ismerkedett össze a férjével, és milyen hatása volt az 1956-os eseményeknek a családjára. 0:19--születés, család, hogyan kertültek át Jugoszláviából Magyarországra, iskolája a tanyasi iskolában, illetve a falusi iskolában 8:6--milyen munkákat végzett fiatalkorában, hogyan kapott munkát a tanácsban 14:27--a padlássöprés, a helyi tanács visszaélései, téeszesítés 20:54--hogyan ismerkedik meg a férjével 28:55--hogyan alakult a férje karrierje, milyen hatása volt a forradalomnak a családra
Interjúalany: Vörös Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany 1921-ben született Jéken, máig itt él. Beszél családjának történetéről. Édesapja harcolt az I. világháborúban, édesanyja sokat betegeskedett. Három testvére volt. Elmondja iskolás élményeit. Reggel imával kezdték a napot, délben szünet volt. A hat elemi osztályt végezte el. (03:12) Beszél arról, hogyan élte meg a II. világháborút. El kellett bújniuk az oroszok elől. Elmondja, hogy a környéken sok zsidó élt. Beszél a környékbeli zsidók foglalkozásáról, a deportálások szörnyűségéről. A Vörös Hadsereg csak átvonult a környéken, de nem pusztítottak. (10:06) A háború után nélkülözniük kellett, a boltokban szinte lehetetlen volt vásárolni, gyakorlatilag csak abból éltek, amit megtermeltek. Beszél a Rákosi-rendszerről, a beszolgáltatásokról. Elmondja a mindennapi munka menetét, hogyan dolgoztak a földeken, hogyan tenyésztették az állatokat. (12:42) Öt gyermeke született, többségük pedagógus lett. Sikerült előteremteni a gyermekek számára a szükséges javakat a tanuláshoz. Az interjúalany is dolgozott a TSZ-ben, ahova kötelező volt beadni a földet. Úgy gondolja, hogy nem biztos, hogy jó volt a TSZ kialakítása, de ha már létrehozták, nem kellett volna szétbontani, mivel így sok föld van parlagon. Beszél a környék TSZ-einek működéséről. Hibának tartja, hogy három falut összevontak, mivel a munkások nem ismerték a másik falu földjét. (17:10) Beszél rokonságáról, a családi kapcsolatokról. A TSZ-ek feloszlása után a korábbi TSZ-elnökök saját maguknak nagy területeket osztottak ki, míg az interjúalany nem kapott semmit. (19:08) Fiatalkorában szórakozási lehetőségként csak a bálok voltak, emellett esténként közösen munkákat végeztek (fosztó), amelyek összekovácsolták a fiatalokat. (22:24) A rendszerváltoztatás az interjúalany életében nem hozott nagy változást. Gorögkatolikus, mindig is tartotta vallását, de a kommunista időkben ez nehézkes volt. (25:16) A mai fiatalok helyzetét kilátástalannak tartja. Beszél saját mindennapjainak nehézségeiről, de nem panaszkodik. (29:34)
Interjúalany: Estók Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. november 21.

Hossz: 00:35:00
1928-ban született Pálmonostorán, ahol 1952-ig lakott. Szegény családból származik, róluk mesél az interjúalany(0:08).6 osztályt járt ki, nővére végzett egy "ismétlőisklát" is - erről szól pár mondatot(3:46).Az iskola után a szülei egyből befogták a gyerekeket dolgozni. Mindezek mellett a korabeli falusi oktatásról, szórakozási lehetőségekről is hallhatunk néhány történetet(5:09).Az iskolában kiemelt fontosságú volt a hittan és a templombajárás(9:00).A férje dolgozott, de az interjúalany csak kivételes esetekben, amikor jól megfizették. Egyébként a gyerekekre kellett vigyáznia. Ez férje halála, 1963 után változott meg. Erről mesél(9:30).Munkájáért több kommunista kitüntetést, elismerést is kapott(12:53).Az interjúalany a kommunista szombatokról is beszél(14:29).A második világháborús harcok átvonulását testvéreivel egy bunkerban élték át. Ezekről a zavaros időkről meséli el személyes és családi történeteit(15:27).Az egyik rokonát a háború után Szegeden egy olyan táborban tartották, ahol a katonák egészségi állapotát fel tudták javítani(24:16).Az interjúalany legidősebb bátyja a második világháború alatt sofőr volt, innen pedig Ausztráliába került(25:00).A háború után nehéz volt az élet, de akik a földekből éltek, azok elő tudták teremteni az élelmiszert(26:55).Az interjúalany a parasztságot keményen sújtó beszolgáltatásról is beszél(28:50).A falusi fiatalság munkával egybekötött szórakozási lehetőségeiről (kukoricafosztás, napraforgóverés, stb) stb hallhatunk történeteket(30:44).
Interjúalany: Huszka Ferencné Boldog Margit
Felvétel időpontja: 2011. március 23.