Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
disszidálás
kereskedelem
oktatás
tanács
úttörőmozgalom
1956
rendszerváltoztatás
Kultúra
államigazgatás
továbbtanulás
külföldi utazás
pályaválasztás
Kádár-korszak

A makói városi könyvtár vezetőjének életútja

2975 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany beszél oktatásáról, szülei fogalalkozásáról és arról, hogy korábban pedagógus szeretett volna lenni, de a könyvtáros örsben töltött idő alatt nagyon megszerette a könyvtárat (0:08). Szól arról, hogy miként volt lehetőség németet tanulni a hatvanas években, valamint arról, hogy miként járt Németországban (4:20). Szól arról, hogy kereskedelmi érettségi után könyvtár-népművelés szakon végzett Debrecenben, és arról, hogy akkor még szigorú elitképzés folyt a felsőoktatási intézményekben (10:48). Beszél arról, hogy milyen munkakörben kezdett el először dolgozni a könyvtárban, majd hogyan lett igazgatóhelyettes és igazgató (15:20). Szól az 1997-es könyvtári törvényről, ami megújította és új alapra helyezte a közgyűjteményeket, arról, hogyan újult meg az Országos Dokumentumellátó Rendszer, valamint arról, hogyan forradalmasította az online katalógus a könyvtárak életét (17:00). Szól a pályázatok jelentőségéről a könyvtárak finanszírozásában (25:00), majd az internet szerepéről az olvasás népszerűsítésében, és arról, hogy a könyvtárélményt nem lehet semmivel helyettesíteni (26:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Mátó Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Apátfalva, 1955
Interjúalany foglalkozása: könyvtáros
Felvétel időpontja: 2011. június 16.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Tárgy: '50-es évek
Az interjúalany beszél családjáról (0:03), majd rátér arra, hogy Budapest ostromát egy a spanyol követség védett házában vészelte át (01:04). Szól arról, hogyan értesültek a Nemzeti Segélyakció programjáról, melynek keretében pesti fiúkat vittek le Szabolcsba (2:45), majd elmeséli az utazást, és azt, hogy húgával külön-külön családokhoz kerültek (3:28). Elmeséli, milyen kellemetlenül érezte magát az első családjánál, majd azt, hogyan került egy másikhoz, ahol szeretettel fogadták (7:45). Elmondja, milyen munkákat kellett végeznie, és azt, hogy milyen volt, mikor hazatért a családhoz a férj az orosz hadifogságból (11:20). Részletesen leírja, hogyan zajlott a faluban a földosztás (14:30), és hogyan alakultak ki az 1945-ös pártok (17:10). Szól a befogadó család református hitéről, és arról, hogy a faluban általában hogyan élték meg a holokausztot (17:57). Szól arról, milyen volt az ottani élet, és hogyan ragadt rá a szabolcsi nyelv (20:48). Elmeséli, mi történt a húgával (25:18), hogyan ért véget a program, hogyan tértek vissza Budapestre, és miként szerzett nyomdászi szakképesítést (28:40).
Interjúalany: Dr Harsányi Iván
Felvétel időpontja: 2011. április 12.
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Hossz: 00:26:19
Tárgy: Egészségügy
Az interjúalany beszél ifjúkoráról, tanulmányairól, és arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, hogy orvos lehessen, majd orvosként dolgozhasson. 1:39--születése, gyermekkora, családja; 4:41--iskolái, hogyan sikerült gimnáziumba jutnia, hogyan teltek a gimnazista évei; 9:14--milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, amikor tovább szeretett volna tanulni, milyen munkákat kellett végeznie és hogyan sikerült végül mégis bejutnia az orvostudományi egyetemre; 13:10--egyetemi évei, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie az egyetem befejezése után, és hogyan indult meg a pályafutása; 17:43--milyen kellemetlenségek érték a munkája közben és milyen haszna volt ennek, hogyan válik szívsebésszé; 20:0--hitélete, hogyan próbált meg egész élete során vallásosan élni
Interjúalany: Papp Lajos
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs

Hossz: 00:39:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany 1942-ben született Szolnokon. Pedagógus volt és a közigazgatásban dolgozott. Mivel beatzenész volt, szülővárosában nem kapott állást. Újszászon dolgozott 5 évig, majd Monorra került közművelési felügyelőnek. Beszél az itt végzett munkájáról. Többször próbálták megvesztegetni, sikertelenül. (08:50) A Pest megyei Tanács Oktatási Osztályára került. Két évet dolgozott ott, nagyon rossz, nehezen elviselhető munkája volt: jogszabályokat olvasott, nyilvántartó lapokat lyukasztott. (13:46) Ezután a tiszaföldvári végrehajtó bizottság titkára (jegyző) lett. Ellenőrizte, hogy törvényesek-e a tanács intézkedései. Pozíciója miatt be kellett lépnie az MSZMP-be. (16:50) Elsősorban a sporttal, a kézilabdával foglalkozott még. (18:26) Az interjúalany Gyömrőre költözött, beszél az akkori körülményekről, a tanács működéséről. (25:40) Beszél a '80-as években kezdődő gazdasági hanyatlásról. Úgy véli, hogy ekkorra a helyi vezetők megfelelő iskolázottságúak és rátermettek voltak, de nem kaptak szabad kezet a "Párttól". Azonban Gyömrőn általában a józan ész és nem a politika döntött. (29:30) A rendszerváltoztatáskor az interjúalanynak be kellett fejeznie közszolgálati munkáját. Nem foglalkozott politikával, mégis őt tartották a régi rendszer megtestesítőjének. (31:54) A rendszerváltoztatás után több munkája is volt, majd újra tanári állást kapott. (34:20) Beszél a rendszerváltoztatás utáni gyömrői politikai helyzetről. (37:50) Kilenc évig tanított, majd újra a polgármesteri hivatalban dolgozott. Innen ment nyugdíjba. (39:02)
Interjúalany: Gulyás László
Felvétel időpontja: 2011. március 16.
Készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő