Interjú

Gyűjteményhez ad
Gulág - Málenkij robot
katonaság
kényszerlakhely
1956
kárpótlás
Szovjetúnió
láger
át- és kitelepítések
Valksbund

Mindig a Szűzanyát kértem

2534 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy a háború után málenkij robotra szállították (0:51). Beszámol a bevagonírozásról és a vonatútról (3:04), arról, hogy milyen munkát végeztek a lágerban, milyen körülmények uralkodtak (6:11), milyen volt a kényszerlakhely (11:28), hogyan jöhettek haza (16:57). Mesél arról, hogy édesapját 1944-ben a németek besorozták az SS-be (18:57), valamint arról, hogy az interjúalany élete hogyan alakult hazatérése után (21:48). Kitér arra, hogy felvidékieket telepítettek be a kitelepített svábok helyére (23:16), végül pedig beszél a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (24:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Tepper Teréz
Interjúalany lakhelye: Somberek
Interjúalany született: Szellő, 1927
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 10.
Felvétel helyszíne: Pécsvárad

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:19
Tárgy: oktatás
Az interjúalany elmeséli, hogy magyar, illetve orosz szakos tanárai hogyan befolyásolták a pályaválasztását (00:05). Szól a főiskolára való jelentkezésének a körülményeiről, illetve az orosz nyelv tanulásának korabeli előnyeiről (01:22). Elmeséli, hogy milyen módszerekkel tanították annak idején az orosz nyelvet, illetve, hogy hogyan lehetett a Szovjetunióban nyelvet tanulni (02:30). Mesél a Szovjetunióba tett tanulmányútjának körülményeiről, a kiutazásról és a kollégiumról (03:58). Saját élményei alapján bemutatja a korabeli Szovjetunió szociális, illetve kulturális viszonyait (07:01). Elmeséli, hogy hogyan tanították nekik az orosz nyelvet (10:14). Összehasonlítja a korabeli Magyarország, illetve Szovjetunió életkörülményeit (11:06). Beszél a korabeli szovjet ünnepekről, sportolókról (24:00).
Interjúalany: Janáky Marianna
Felvétel időpontja: 2010. november 30.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél oktatásáról, pályaválasztásáról, az állatorvosi hivatás választásáról (0:15). Szól hivatása jelentőségéről, mai helyzetéről (07:08). Beszél az ötvenes évek állami terrorjáról, például ahogy Sztálin halálakor jókedv gyanújába keveredett (13:55). Szól az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, illetve az azt megelőző társadalmi-politikai mozgásokról (21:00). Beszél szerepéről a Kisgazdapárt helyi újraindításában (23:47). Végül a művészetekhez való viszonyáról beszél, így a szobrászatról (27:27) és a filmművészetről (32:30).
Interjúalany: Dr Oláh Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 04.

Hossz: 00:29:00
Tárgy: 1956
A vegyész végzettségű interjúalany beszél 1957-1958-as internálásának körülményeiről, arról, hogy utána csak fizikai munkásként, kőfejtőben kapott állást. (02:30) 1956. október 25-én részt vett egy tiszavasvári tüntetésen. A gyárban, ahol dolgozott beválasztották a munkástanácsba. Elmondja a forradalom leverésének, letartóztatásának a menetét. (04:12) Beszél az internálótábori körülményekről. Napokig nem kapott enni, összeverték, testileg és lelkileg terrorizálták. Ítélettel 6 hónapra, ítélet nélkül további 3 évre internálták. (08:20) Családját is meghurcolták, fiát a Szovjetunióba vitték málenkij robotra. Hazakerülése után is megfigyelték. (10:02) 10 éven keresztül kőbányában dolgozott, majd több TSZ-be került, mint termelési és gépészeti vezető, minimális fizetésért. Később a humánisabb főnökök miatt rendeződtek a körülmények. (14:08) Beszél családjáról, a lakáskörülményekről, mindennapi életről. (15:48) Kitér az 1956-os forradalmat követő megtorlásokról, a folyamatos megfigyelésről. (17:50) A rendszerváltoztatás után elismerték '56-os érdemeit. A rendszerváltoztatás előtt és után a hatvani MDF tagja, majd elnöke volt. Véleménye szerint az MDF-et a belső harcok tették tönkre. (19:00) Visszatekintve beszél az 1956-os forradalomról, megemlíti, hogy a Nyugat az ígéreteit nem tartotta be (Szabad Európa Rádió). Kádár Jánost korlátolt politikusnak tartja. Beszél a rendszerváltoztatás előtti MSZMP-n belüli hatalmi pozíciókról. (25:08) Elmondja katonai szolgálatának állomásait.(26:32) Beszámol a Rákosi- és Kádár-korszak gazdasági helyzetéről, a beszolgáltatásról, padlássöprésről, feketavágásról. (28:54) Fogalommagyarázat (29:14)
Interjúalany: Nánási István
Felvétel időpontja: 2011. február 11.