Interjú

Gyűjteményhez ad
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
front
zabrálás
óvóhely
II. világháború
szovjet megszállás

Székesfehérvári bombák és gránátok

2958 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél a német megszállás időszakáról (0:11), a fehérvári bombázásokról (8:33), a karácsonykor bejövő szovjetekről, a város ostromáról (15:25), a zabrálásáról (26:20), arról, hogy összeszedték a szovjetek az embereket, de végül nem vitték el őket (30:37).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Pataki József
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1931
Interjúalany foglalkozása: gépésztechnikus
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, tanyán laktak, édesapja gazdálkodó volt, Kiszomborba majd Hódmezővásárhelyre járt iskolába, utóbbit nem tudta elkezdeni, mert jött a front 2:10 a front eléri Kiszombort, elfoglalják a szovjetek, ők a pincében vészelik át, rekvirálják a vagyonuk egy részét, ott szállásolják el a katonákat 6:48 beszél a kolhozosításról, édesapját kuláknak nyilvánítják, beszolgáltatások voltak, nem volt szabad sertést vágni, a téeszesítés erőszakkal folyt 11:19 az egyházellenes agitációról beszél, mesél a hódmezővásárhelyi apácaiskola államosításáról, az emberek féltek templomba járni, mert figyelték őket 15:13 kiköltöztetik őket otthonról, kézicsomagokkal bevagonírozták őket, és egy kietlen pusztába költöztetik őket 18:57 beszél a tábori élet kezdeteiről, állami gazdaságokban dolgoztatták őket, az élelmezés nagyon silány volt, orvosi ellátás nem volt 29:39 maguknak vert vályogból építettek házat, éjszaka is voltak riadók és névsorolvasások, a gyerekek nem jártak iskolába, ő rizsföldeken, gátaknál, csatornáknál kubikolt, vagy aratáson dolgozott 34:30 hallják a Nagy Imre beszédet, Sztálin meghalt, a táborok felszámolását ígérik, végül szabadulnak, de a faluba nem mehettek vissza, Makóba mennek a nagyszülőkhöz
Interjúalany: Rangli Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 18.

Hossz: 00:37:00
0:00 édesapja beállt katonának a huszárokhoz, Trianon után Szegedre jöttek haza, utána pedig Hajdúböszörményben szolgált 2:42 besorozták katonának, a tüzérekhez hívták be Marosvásárhelyre 4:36 kiviszik őket a Kárpátokba, ott beásták őket, megtámadták őket, mesél a háborús tapasztalatairól 9:44 egy héten egyszer mehettek el a fronttól 15:30 Mezőkövesdnél közvetlenül az orosz csapatokkal találkoztak 16:40 kikerülnek Csehszlovákiába, majd Németországba 20:25 összeállítják őket, és megadják magukat, előbb amerikai, majd orosz fogságba kerül 22:14 sorakozót fújatnak, azt mondják, hogy hazaviszik őket, és kiviszik őket Oroszországba, de szerencséjére ő az első transzportról lemaradt 257:13 kiviszik őket Romániába, egy laktanyába 28:15 végül Szegedre kerülnek haza, három év távollét után 31:00 onnan mindenki úgy ment haza, ahogy akart, ők az orosz vagonok tetején próbáltak hazamenni 33:03 1947-ben érkezett haza, jelentkezett a kiegészítő parancsnokságon, mert az kötelező volt, le kellett adni a katonaruháját, a végkielégítésből pedig egy doboz cigarettát tudott venni 34:51 mesél a téeszesítésről, és az agitálásról, semmije nem maradt 36:16 a vízműben dolgozott ezután, majd az izzó következett
Interjúalany: Papp Lukács Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 16.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:20), édesapja orosz hadifogsággal kapcsolatos élményeiről (0:50), édesapja hazatéréséről (8:16), a svábok kitelepítéséről, és arról, hogy a családot azért nem vitték el, mert magyarosították a nevüket (11:32). Mesél arról, hogy nem volt jellemző, hogy a svábok helyére betelepültek más emberek (15:07), arról, hogy milyen volt a magyarok és a svábok együttélése (16:24). Beszámol arról, hogy a sváboknak általában volt szakmájuk (18:48), kitér az ötvenes évek terrorjára, a kulákok meghurcolására, a jegyrendszerre, a kenyérért való sorban állásra, a beszolgáltatásra (19:20). Beszél végzettségéről, munkájáról (27:30), a ’60-as évek hétköznapjairól, a politikához fűződő viszonyáról (28:03), a Kádár-korszak és a mai rendszer összehasonlításáról (29:52), majd visszatér a munkájára (31:03), végül pedig a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményét is kifejti (33:10).
Interjúalany: Ropoli Zoltánné
Felvétel időpontja: 2011. február 02.