Gyűjteményhez ad
Gyűjteményeinek kezeléséhez jelentkezzen be, vagy regisztráljon!
Hossz: 00:39:00
Tárgy:
kettős megszállás,
Nyilasok,
'50-es évek,
Át- és kitelepítések,
Beszolgáltatás,
Igazságszolgáltatás,
Mindennapi élet ,
Kivándorlás,
rendszerváltoztatás,
Ipar,
Sport,
Holokauszt,
oktatás,
katonaság,
második világháború,
Vörös Hadsereg,
Levente Mozgalom,
karhatalmisták,
Mezőgazdaság,
Horthy-korszak,
Kékcédulás választások,
kényszermunka
Kulcsszavak:
DISZ,
egyház,
gettó,
kommunista diktatúra,
oktatás,
államosítás,
1956,
Rákosi-korszak,
'50-es évek,
továbbtanulás,
légitámadás,
pályaválasztás,
propaganda,
Kádár-korszak,
zsidóság,
II. világháború,
szovjet megszállás,
egyetem,
tüntetés,
tudomány,
sárga csillag,
Római Katolikus Egyház,
Az interjúalany beszél családjáról, piarista oktatásáról, magyartanárának, Bulányi Györgynek a hatásáról (0:05), majd rátér arra, hogy a piarista szellemet közvetítette az iskola, de mindenkinek meg kompromisszumra kellett jutnia a kommunista rendszerrel (4:55). Szól II. világháborús emlékekről, a bombázásokról, egy osztálytársa haláláról és temetéséről (9:45), valamint a zsidóüldözésről (13:03). Szól érettségi vizsgájáról (14:48), egyetemi felvételijéről és az egyetemi tanszabadság akkori magasabb fokáról (15:40). Szól arról, hogy miként került végül fizikus szakra (17:20), és arról, hogyan kezdett az egyetemen feladatokat vállalni (19:45). Szól arról, hogyan ütközött a kommunista rendszerbe az egyetemen: egy munkás barátjához intézett félreértett viccből botrány lett, egy társának pedig azt tanácsolta a tanulmányi osztály, hogy ne egy évfolyamtársat, inkább egy munkáslányt vegyen el (22:00). Elmondja, hogy a katolikus egyház akkoriban közeledni akart a munkássághoz, de későbbi felesége lelkiismeretvizsgálati papírját átkutatták és felreértették, így abból is botrány lett (24:20). Szól arról, hogyan döbbent rá arra, hogy 1948 után már csak "csendben" lehetett tanulni az egyetemen (26:00), valamint szól Sántha Kálmán munkásságáról és rendszerellenességéről (28:58). Beszél arról, hogy először rezignáltan, majd lelkesen fogadta 1956-ot (32:50). Végül szól a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak különbségeiről (34:42) és későbbi kutatói tevékenységéről (36:08).
Interjúalany: dr. Berényi Dénes
Felvétel időpontja: 2011. június 02.