Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól

Találatok: 255
Feltöltés dátuma
A-Z
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:49:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Mezőgazdaság
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, állambiztonság, egyház, Rákosi-korszak, Horthy Miklós, Valksbund, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,
0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását
Interjúalany: Dr. Marx Gyula
Felvétel időpontja: 2011. november 25.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:30:20
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, KISZ, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom
Kulcsszavak: cserkészet, oktatás, Rákosi-korszak, légitámadás, II. világháború, Horthy Miklós,
Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, nevelési elveiről és a cserkészettel kapcsolatos élményeiről. Szól világháborús emlékeiről is, valamint elmondja, hogy milyen állást talált az épülő kommunizmusban az egyetem elvégzése után. 0:10--születés, tanulmányai, milyen volt a nemzeti nevelés az iskolában; 12:42--milyen tárgyakat tanultak a gimnáziumban, milyenek voltak az órák; 16:57--hogyan érintette őket a háború, milyen módon érintette ez az iskolai életet, az iskolai tananyagot, hogyan kellett cserkészként figyelniük az ellenséges repülőket; 21:10--belépése a cserkészetbe, a cserkészetről őrzött emlékei; 23:00--a cserkészet feloszlatása után hogyan ápolták tovább a cserkész-hagyományokat és hogyan élesztették újra a cserkészetet; 26:19--hogyan alakult az élete a gimnázium elvégzése után, milyen nehézségei voltak jogászként az elhelyezkedésben, és milyen munkát talált végül
Interjúalany: dr. Páva István
Felvétel időpontja: 2011. november 24.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Divat, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, Disszidálás, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: TSZ, deportálás, disszidálás, kulák, oktatás, Szabad Európa Rádió, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Rákosi-korszak, munkaszolgálat, légitámadás, óvóhely, II. világháború,
Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett. 0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban; 2:19--mit tanult az ipari iskolában; 3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról; 9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban; 16:12--emlékei az 1956-os eseményekről; 18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból; 21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően; 24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek
Interjúalany: Győry Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. október 19.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:35:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: cionizmus, egyház, gettó, katonaság, nyilasok, Szálasi Ferenc, egészségügy, rendszerváltoztatás, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, légitámadás, Izrael, állampárt, zsidóság, II. világháború, holokauszt, Horthy Miklós,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).
Interjúalany: Hajdú Gusztávné Jolán
Felvétel időpontja: 2011. július 29.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:19:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: egyház, párttagság, Kádár-korszak, zsidóság, holokauszt,
0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van
Interjúalany: Kádár Endréné
Felvétel időpontja: 2011. július 29.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:35:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Ipar, Holokauszt, oktatás, KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, Művészet, Disszidálás, Egészségügy, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: TSZ, egyház, oktatás, Délvidék, Trianon, visszacsatolás, II. világháború, kolhozosítás, Jugoszlávia, határon túli magyarok, délszláv háború, hiperinfláció,
Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), szülőfalujáról, a vajdasági Torontáltordáról (1:03), gyerekkoráról (1:57), tanulmányairól (3:18), arról, hogy az egyetemen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeivel kezdett foglalkozni (7:50). Beszámol a katonasággal kapcsolatos (Szarajevóban szolgált) élményeiről (8:37), a jugoszláv szocializmusról (12:27), a délvidéki magyarság helyzetéről Trianontól napjainkig: megemlíti a terület visszacsatolását Magyarországhoz, a délvidéki vérengzést, a jugoszláviai téeszesítést (17:02), beszél édesapja második világháborús részvételéről, kommunisták által történő meghurcolásáról (19:55), a magyarság helyzetének javulásáról (21:38), arról, hogy magyarként a szerbeknek is taníthatott történelmet (26:18). Mesél a „fölülről csinált” délszláv háborúról (26:18), a civil lakosság megpróbáltatásairól (29:35), a fizetések nagymértékű csökkenéséről, az elképesztő inflációról (30:30). Megemlíti, hogy 1994-ben Debrecenbe költözött (32:42), végül kitér a vallásos életére (33:28).
Interjúalany: Pintér József
Felvétel időpontja: 2011. július 06.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Ipar, Sport, KISZ, katonaság, Mezőgazdaság, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: TSZ, cserkészet, oktatás, Nagy Imre, 1956, Németország, Kádár-korszak, kolhozosítás, Horthy Miklós,
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Interjúalany: Farkasvölgyi Károly
Felvétel időpontja: 2011. július 01.
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:25:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: MDP, egyház, gettó, kommunista diktatúra, nyilasok, oktatás, rendszerváltoztatás, svábok, kárpótlás, hétköznapi kommunizmus, '50-es évek, Németország, párttagság, Izrael, zsidóság, II. világháború, holokauszt,
Az interjúalany beszél családja eredetéről, a névváltoztatásról, valamint arról, hogyan telepedtek le Újpesten, ahol édesapja kisiparos volt. Elmeséli, hogy nem nagyon találkozott antiszemitizmussal 1941 előtt, de megvonták tőle a tandíjmentességet a polgári iskolában, mert nem állt fel a himnusz éneklésénél. Szól arról, hogy a nyilasok kényszermunkára vitték egy laktanyába édesapját, majd arról, hogy őket csillagos házba zárták. Először romeltakarítási munkákban segíettek, hogy ne vigyék el őket, de mégis elvitték. Először a téglagyárban dolgoztak, majd Németországba vitték őket. A háború után nehezen kapták vissza lakásukat, mert már laktak benne. Szól arról, hogy milyen munkahelyeken kezdett dolgozni, és arról, hogy ott nem tapasztalt antiszemitizmust, sőt, egy nagyon kedves sváb lánnyal dolgozott együtt. Beszél arról is, hogy járt Izraelben, de nem akart ott letelepedni, de ha fiatalabb korában hallott volna a lehetőségről, lehet, hogy úgy döntött volna. Arról is beszél, hogy bár nem volt sok zsidó barátja, azt elképzelni se tudta volna, hogy keresztényhez menjen hozzá. Végül arról beszél, hogy a rendszerváltoztatás nem hozott különösebb változásokat az életében, és arról, hogy a magyar államtól életjáradékot kap, Németországtól pedig nyugdíjat.
Interjúalany: Vári Lajosné Fehér Julianna
Felvétel időpontja: 2011. július 01.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:21:29
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: deportálás, egyház, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , munkaszolgálat, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,
Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett. 0:20--születés, család, iskolái; 3:33--mennyire tartják a zsidó vallást; 5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége; 7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását; 11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében; 14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira; 18:10--milyen neveltetésben részesült
Interjúalany: Simor Dénesné, Lüszi
Felvétel időpontja: 2011. június 29.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:46:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Holokauszt, oktatás, KISZ
Kulcsszavak: oktatás, légitámadás, visszacsatolás, II. világháború, Horthy Miklós,
Az interjúalany mesél a Horthy-korszakban eltöltött gyermekkoráról, arról, hogy hogyan érte el őt és családját Sopronban a II. világháború, és hogyan menekültek a a front elől Ausztriába. 0:27--gyermekkora, szülei, hogyan tanult magántanulóként; 6:36--hogyan lesz az apjából bíró és hogyan kerültek Sopronba, milyen volt az élet a harmincas évek Sopronjában; 12:15--milyen oktatásban részesültek Sopronban, milyen hatással van a visszacsatolás a továbbtanulására; 17:00--hogyan érte el őket a háború Sopronban, milyen hatással volt ez a családjukra; 21:55--hogyan menekültek el Ausztriába, amikor a front közeledni kezdett feléjük; 27:13--hogyan értek el Münchenbe a menekülés során, és milyen lágerben találtak itt helyet; 28:53--hogyan kerültek át Imstbe, és hogyan találkoztak az amerikai hadsereggel; 35:00--hogyan és miért küldték el őket az amerikaiak egy másik lágerbe; 39:25--hogyan kezdett el végül Ausztriában dolgozni a háború után, hogyan alakult a család többi felének sorsa; 42:40--hogyan határozta el, hogy hazajön, és mi fogadta itthon
Interjúalany: Vass Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Holokauszt, KISZ, katonaság, második világháború, szovjet megszállás, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: DISZ, KISZ, állambiztonság, cserkészet, egyház, kommunista diktatúra, oktatás, úttörőmozgalom, Mindszenty József, államosítás, 1956, rendszerváltoztatás, osztályharc, Rákosi-korszak, '50-es évek, továbbtanulás, besúgó, pályaválasztás, megfigyelés, szerzetesrendek feloszlatása, cigányság,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a ciszterci gimnáziumban, valamint a cserkészetről (0:08). Szól az 1948-as államosításról, az oktatás folytatásáról, az új intézmény és az ifjúsági mozgalmak keltette ellenérzésről, valamint arról, hogy könyvben is kiadta cserkész örstársaival való 1948-as levelezését (2:45). Szól arról, hogy érettségi után a zirci teológiára jelentkezett, amit azonban megszüntettek, a növendékek egy része pedig disszidált vagy börtönbe került (7:30). Ő a budapesti teológián el tudott végezni két évet, majd katonai szolgálatról visszautasították és rakodómunkásként kellett elhelyezkednie (10:15). Szól arról, hogyan került tudományos segéderőként a pécsi egyetemre, s így hogyan állt vissza értelmiségi alapállása (13:50). Végül részben a rend bátorítása miatt elvégezte a pécsi tanárképző orosz szakát kitüntetéssel, és hogyan kedvelte meg Nyugat helyett a Keletet (15:00). Rendszerellenessége miatt vidékre rakták tanítani, majd úttörő vezetést bíztak rá, végül egy külvárosi iskolában tanított Pécsett, de mindegyikkel jól járt, értékes tapasztalatot és tudást gyűjtött ezen évek alatt (18:36). Szól arról, hogy egy ideje már tudományos írásai jelentek meg pedagógia témakörban, amikor felkérték, hogy fogadjon el egy állást a pedagógia tanszéken. Először a hátrányos helyzetű diákokkal kezdett foglalkozni, majd a romológia szakértője lett, ilyen tanszék felállításában is segédkezett (27:20). Szól a rendszerváltoztatásról, arról, hogy szabadon felvállalhatta hitét, és keresztény nyári szabadegyetemet szervezhetett (35:14). Valószínűleg ez is volt az oka nyugdíjazásának (39:40). Végül arról szól, hogyan segédkezett a Mester és tanítvány című lap elindításában Hoffmann Rózsával együtt (42:50).
Interjúalany: dr. Várnagy Elemér
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:24:55
Tárgy: KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: oktatás, államosítás, rendszerváltoztatás, pályaválasztás,
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan került a gyógyszerész pályára az 1960-as években, és hogy milyen átalakítások zajlottak ekkor a gyógyszeriparban. Beszél az 1950-es években lezajlott patikaállamosításokról, illetve szól a rendszerváltoztatást követő patikaprivatizációban betöltött szerepéről is. 0:13--származás, család, iskolái, hogyan utasították el a tanári pályára való jelentkezését, és hogyan sikerült továbbtanulnia, egyetemi tanulámányai; 2:23--a Gyógyszertár Vállalat megalakulásának és a korábbi patikaállamosításoknak a története; 6:4--hogyan alakult át a gyógyszerészet az 1960-as években és milyen munkákat végzett pályakezdőként, majd elismert gyógyszerészként; 8:48--részvétele a patikaprivatizáció kidolgozásában és a magángyógyszertárak megindításában; 13:39--a pécsi gyógyszertár vállalat; 15:10--hogyan élte meg az államosításokat, mi történt az államosított patikák dolgozóival; 18:7--az 1960-as modernizáció hatásai és következményei; 23:30--mennyire elégedett a pályájával
Interjúalany: dr. Várszegi László
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:42:00
Tárgy: Holokauszt, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Disszidálás, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: maszek, TSZ, katonaság, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, államosítás, osztályharc, Rákosi-korszak, '50-es évek, államigazgatás, továbbtanulás, pályaválasztás, Kádár-korszak, szövetkezetek, egyetem,
Az interjúalany beszél arról, hogyan végezte el középfokú tanulmányait, majd hogyan járt a pécsi orvosi karra azért, hogy ne kelljen katonának mennie, valamint azért, hogy átjelentkezhessen a gyógyszerészetre (0:10). Közben szövödében és traktorosként is dolgozott (6:30), végül pedig matematika-fizika szakra ment, szintén azért, hogy átjelentkezhessen, de ezt nem engedték meg (9:00). Laboránsként kezdett dolgozni egy pécsváradi patikában, közben pedig a szegedi gyógyszerészetre felvételizett. A posta késve hozta ki a levelet, így egy nappal később tudott csak a felvételire elmenni, de Búzási Géza professzor gyorsan összehívott egy felvételi bizottságot külön neki. Így jutott be végül a gyógyszerészet szakra (12:00). Beszél egyetemi éveiről, a tantárgyakról, a szakérettségisekről, az ösztöndíj összegéről (16:40). Szól arról, hogyan zajlott le az államosítás a gyógyszertárakban (21:38), és részletesen leírja a patikák meglepetésszerű megtámadását és lefoglalását (24:15). Arról is részletesen szól, hogyan szervezték át és standardizálták a gyógyszertárak működését (27:00). Szól későbbi munkahelyeiről (31:00), vvalamint arról, hogy miként küldték el szakvezetői továbbképzésre a minisztériumba, hogyan lett gyógyszertárigazgató, és arról, hogy milyen jól meg volt alapozva az akkori felügyeleti rendszer (33:40).
Interjúalany: Märcz Imre
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: Holokauszt, Erőszakszervezetek, KISZ, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, kényszermunka
Kulcsszavak: KALOT, kulák, oktatás, sport, Szabad Európa Rádió, Barankovics István, 1956, osztályharc, Rákosi-korszak, Kádár-korszak, FKGP,
Az interjúalany 1947-ben született Mogyoródon. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei osztályidegen értelmiségiek voltak, így elveszítették munkájukat. Végül 1953-ban apja gyárban, anyja iskolában helyezkedhetett el, ekkor kissé javultak az életkörülmények. (03:40) Apja jogász volt, a KALOT egyik alapítója, 1945 után az FKgP majd a Barankovics vezette Demokrata Néppárt képviselője lett. (05:26) Az 1956-os eseményeket Mogyoródon élte át. Apja megmentette a helyi rendőr családját, ezért később nem vitték el. (06:44) Beszél diákélményeiről, hogyan tudott osztályidegen gyerekként tanulni. A Kádár-korszakban már nem kezelték hátrányosan, ezért bejuthatott főiskolára orosz-testnevelés szakra. (11:00) Kézilabdát és atlétikát oktatott. Beszél tanári pályafutásáról. (14:10) Beszél a '60-as, '70-es évek iskolai sportéletéről. (15:32) Az interjúalany NB2-es kézilabdás volt és indult atlétikaversenyeken is. Visszatér a diáksport részletes elemzésére. (21:38) Az interjúalany kint volt az 1980-as Moszkvai Olimpián nézőként. A sportélmények mellett barátaival sokat üzleteltek az oroszokkal. (27:50) Tudta, hogy a nyugatiak az afganisztáni agresszió miatt nem vettek részt a Moszkvai Olimpián. (29:30) Beszél az olimpián 1896-tól máig végbement változásokról. Elmondja a doppingszerek káros hatását. A teljesítménynövelők miatt már nem rajong az olimpiáért, sokkal többre becsüli az amatőr sportot. (36:00) Véleménye szerint ma több igazolt sportoló van, de a fiatalok összességében sokkal kevesebbet mozognak, egészségtelenebb életmódot folytatnak. (37:40)
Interjúalany: Farkas Balázs
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:49:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: TSZ, kereskedelem, oktatás, sport, 1956, földosztás, megszállás, megtorlás, zsidóság, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, Református Egyház,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, és a debreceni piacolásról (0:20). Rátér a földjükre illetve a kenyérlángos készítésére (2:20). Szól általános iskoláiról, valamint arról, hogyan került a vegyipari technikumba (6:28). Szól arról, hogy felküzdötte magát kémiából, s így elvégezte a technikumot s a hajdúsági gyógyszergyárban kezdett dolgozni (11:35). Szól arról, hogy milyen egyéb oktatást kapott, és hogyan doktorált a vetőmagtermesztés területén (13:55). Szól arról, hogy miként találkoztak az orosz katonákkal a megszállás során (18:28). Szól a németekről is, akik kulturáltabbak voltak, sőt, még fogkrémet is használtak (22:50). Mesél a földosztás mikéntjéről, az igénylőbizottságról, majd arról, hogy a szövetkezetesítés során tulajdonképpen visszavették a földeket (26:45). Beszél arról, hogy miként kezdődtek Debrecenben az 1956-os tüntetések (31:10). Végül arról szól, hogy miként nyomták el a forradalmat november 4. után, majd arról, hogy miként gyalogolt haza, mert a vasút és a közút nem volt biztonságos (39:12).
Interjúalany: Deli Imre
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:39:18
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Propaganda, Holokauszt, KISZ, második világháború, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, egyházak
Kulcsszavak: egyház, gettó, katonaság, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, '50-es évek, hadifogság, II. világháború, szovjet megszállás, '40-es évek,
Az interjúalany mesél apja II. világháborús katonai szolgálatáról, illetve, hogy a háború után hogyan kezdett új karrierbe. Beszél édesanyja családjáról, protestáns lelkész nagyszüleiről és arról, hogy nekik milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az új rendszer kiépülése során. Szól apja 1956 alatti tevékenységéről, és arról is, hogy a családja hogyan élte meg a forradalmat. 0:7--születés, családja, származása, szülei; 3:11--édesapja részvétele a II. világháborúban, felmenőinek a története, milyen módon vészelték át egyéb rokonai a II. világháborút; 13:27--mihez kezdett az édesapja a II. világháborút követően, hogyan tudott továbbtanulni; 19:10--édesanyja munkahelyei, az 1950-es évek vallási élete, lelkész nagyszülei részvétele a helyi zsidók menekítésében; 27:37--apja véleménye a II. világháborút követően kiépülő rendszerről, hogyan éltek az 1950-es években; 31:57--hogyan élte meg a családja az 1956-os eseményeket, hogyan vélekedtek a forradalomról a rokonai és ismerősei
Interjúalany: Kiss László
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:27:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: úttörőmozgalom, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956,
Gyermekkori, gyermekkorban átélt háborús emlékképektől a fiatal felnőttkorig. A II. világháború utolsó évében született az öccse, ott, ahol a háború elöl a pincében keresett menedéket a család (01:57). A szovjet megszállók a házukban működtették a telefonközpontot. Ez viszonylagos biztonságot is jelentett. Apja katona, édesanyja az ellátás híján súlyos beteg volt. A család gyermekei Rákoshegyre kerültek (03:40). Az édesapa hazatérése és az édesanya részleges felépülése után a család a nincstelenségből próbált talpra állni (06:00). A banktisztviselő apa és a betegellenőrként Sülysáptól Rákoshegyig (gyalog) ingázó, dolgozó édesanya a gyermekeket nehéz körülmények között nevelte fel. (07:41, 13:49). A gyermekkor maradandó szépségei, emlékei (sok-sok munka és játék, szoros baráti kötelékek, emlékezetes iskolaévek) mellett (09:07) az ifjúsági élet, úttörőmozgalom közösségformáló ereje és az iskolai tanulmányok elevenednek meg (11:21, 12:47). 1956-ról és az eseményekről alig-alig volt információja (15:09). A közgazdasági technikumban képesített könyvelő / vállalati tervező / statisztikus végzettséget szerzett. Tanítóképzőbe nem kerülhetett "egyéb" kategóriájú származása, osztályidegen besorolása miatt (18:07). Szó esik tanulmányokról, érettségiről, korabeli iskolai évekről, a szigorú, de kulturált viseletről, viselkedési normákról (20:51). A emberi hétköznapokról... A pénzügyi területen dolgozó fiatal hölgy foglalkozása, munkája mellett (24:41) a katonai szolgálatát éppen megkezdő fiatalemberrel történt megismerkedéséről vall -a későbbi férjéről... zárszóként házasságukról (1966. április) és következő évben megszületett lánygyermekükről (26:00).
Interjúalany: Lami Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:49:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Románia, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, disszidálás, kivándorlás, kommunista diktatúra, tanács, államosítás, 1956, megszállás, továbbtanulás, párttagság, pályaválasztás, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, rekvirálás, FKGP, Horthy Miklós,
Az interjúalany beszél családjáról, valamint arról, hogy a Bagi családnév nagyon megfogyatkozott (0:08). Mesél egyik lányáról, akiből jegyző lett (3:20), illetve a másikról, aki 1956-ban disszidálták (8:05). Beszél gyermekkoráról, középparaszt származásáról (14:14). Elmondja, hogy édesapja rizst termesztett, de a kommunisták elzárták a vizet, majd zaklatták, kérdezgetve, hogy miért nem locsolja a földet. A folyamatos zaklatások végül az öngyilkosságához vezettek (15:45). Elmeséli legkisebb leányának ijesztő rosszullétét és gyógyulását (7:38). Különböző munkahelyeiről szól (19:30), majd arról, hogyan került egy szikvízüzem élére. Nagyon jól keresett a szikvízüzemben, ám a házépítés és költözés körüli nehézségek közepette megromlott a házassága (25:00). Az 1956-os forradalomról való emlékeit is feleleveníti (30:48), majd az 1945-ös megszállásét, amikor a tanyán bújkáltak az oroszok elől, a faluban lévő házukban pedig istállót rendeztek be, és neki kellett egy orosz katona zsákmányát cipelnie (36:50). Végül arról szól, hogy ifjúsági szervezet csendes gyűlésén volt 1948-ban. Az ávósok utána kivallatták, mint "horthyistát", és addig verték, hogy elájult. Azóta nem tagja egyetlen pártnak sem (44:30).
Interjúalany: Bagi Károly
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, egyházak
Kulcsszavak: kulák, Rákosi-korszak, tanyavilág, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,
Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...
Interjúalany: Antal Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:37:00
Tárgy: Holokauszt, KISZ, második világháború, Románia, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: disszidálás, oktatás, 1956, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, világútlevél,
Az interjúalany 1945-ben született Budapesten. Beszél gyermekkori és iskolás élményeiről. Munka mellett, esti képzésen végezte el a főiskolát. (05:50) 18 évesen kezdett el dolgozni. Részletesen beszél a munka mellett elvégzett Kandó Kálmán Főiskola Üzemmérnöki szakáról. (08:32) 11 évesen élte át az 1956-os forradalmat Angyalföldön. A környéken mindenki a szovjetek kivonulását akarta. Szülei nem engedték, hogy részt vegyen a forradalomban. Visszaemlékezik arra, hogy az angyalföldiek kifosztották a rákosrendezői pályaudvart, mivel úgy tudták, hogy itt tárolják a Szovjetunióba szállítandó termékeket. Angyalföldön nem voltak harcok, de végig forradalmi volt a hangulat. A forradalom leverése után látta Budapest lerombolt részeit, a kilőtt tankokat. (18:30) Beszél szülei életéről. Rengeteget kellett dolgozniuk, sokat szenvedtek emiatt, sosem hittek a kommunizmusban. (25:46) Az interjúalany egész életében nagy érdeklődést mutatott a hajók után. Huszonévesen elmehetett tengerjáró hajóra dolgozni. Az Újpest Duna-tengerjárón szolgált 5 évig. A tengerészek közül szinte senki sem disszidált, pedig volt rá lehetőség. A tengerészek jól kerestek, csempészhettek, elégedettek voltak. (34:54) A rendszerváltoztatástól nagyon sokat várt, de hatalmasat csalódott. (37:28)
Interjúalany: Bartyik Vilmos
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, 1956, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, Divat, KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, első világháború, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: oktatás, Franciaország, II. világháború, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia,
Bevezetésképpen gyermek-és ifjú koráról(0:14), s ennek kapcsán Franciaország 2. világháború alatti helyzetéről, illetve Algériáról beszél(2:03). Ezután 1947-ben Magyarországra került, ahol egy premontrei gimnáziumban tanított francia nyelvet. Erről illetve (6:17) a párizsi béke utáni magyarországi állapotokról és a magyar nyelvtanulásról meséli el személyes emlékeit(12:44), majd a budapesti(23:00) illetve belgrádi diplomáciai munkájáról szólva kitér a Magyarország és Jugoszlávia közti hidegháború egyes jelenségeire(25:30). Az interjú 2. felében magyarbarátságáról(33:18), a magyar-francia kapcsolatokról(35:21), az idegen nyelvek tanulásának fontosságáról szól(37:13). Végül francia nyelven fogalmazza meg a mai magyar fiataloknak szóló üzenetét(37:37).
Interjúalany: Le Calloc'h Bernard
Felvétel időpontja: 2011. június 06.
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:46:57
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, egyházak
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, Gulág - Málenkij robot , Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , svábok, Németország, II. világháború, Erdély, szovjet megszállás, át- és kitelepítések,
Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől. 0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ; 1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket; 3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében; 10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza; 18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa; 24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése; 20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok; 35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról; 37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat
Interjúalany: Balatoni Pál
Felvétel időpontja: 2011. június 03.
Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Holokauszt, KISZ, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Tanács, Horthy-korszak
Kulcsszavak: MDP, egyház, katonaság, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, továbbtanulás, párttagság, besúgó, légitámadás, pályaválasztás, II. világháború, megfigyelés, egyetem, Horthy Miklós, Ausztria,
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogyan lett végülis katolikus vallású, és hogyan ment át a katolikus iskolába. 1945-ben Ausztriába menekült, majd 1946-1952 között az orvosi egyetemre járt. Végzés után gyerekgyógyász akart lenni, de szülésznőnek kényszerítették (0:00). Beszél házasságáról és gyermekeiről, a családi életről (4:55). Beszlé gyermekkorának szép világáról, a Horthy-korszakról, az akkori polgári világról. A család és a társadalom életében sokkal nagyobb szerepet játszott a szeretet (8:40). Szól arról, hogy a hitéletet hogyan próbálta lerombolni a Rákosi-rendszer, például hogyan néztek szét az ő lakásukban is feszületet keresve (11:15). Visszatér családjának harmonikus viszonyára a két világháború között (13:25), majd elmeséli, hogy egy véletlen döntése hogyan mentette meg a biztos haláltól, amikor a várost bombázták (19:15). Szól a Rákosi-rendszer erőszakszervezeteiről (22:20), majd arról, hogy a rendszerváltoztatás során elmaradt a számonkérés (24:22). Beszél arról, hogy tizenkét éve rákbeteg, arról, hogy az Úristen segítségével megnyugvással tudja fogadni, valamint szól a fiatalokhoz a kereszténység fontosságáról (26:20). Rátér arra, hogy édesapja katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban, és a nyugatra hátrálás során a családját is magával vitte Ausztriába (30:15). Végül az 1956-os debreceni eseményekről szól, például arról, hogy a megszálló orosz parancsnokok feleségei a klinikán szültek, valamint arról, hogy a forradalom napjaiban a rektor tanítási szünetet rendelt el (34:38).
Interjúalany: Dr. Báló Györgyné Dr. Rozgonyi Cecília
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:37:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, első világháború, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, egyházak
Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , 1956, rendszerváltoztatás, hétköznapi kommunizmus, Rákosi-korszak, hadifogság, visszacsatolás, II. világháború, I. világháború, Horthy Miklós,
Az interjúalany 1925-ben született Bakonysárkányban (Komárom-Esztergom megye). Beszél gyermekkoráról, családjáról. (03:30) A család Salgótarjánba költözött, az interjúalany itt kezdte meg iskoláit. Részletesen beszél az iskolai körülményekről. (07:00) A polgári iskola után rövid ideig varrónő volt, majd elvégezte a rimaszombati apácák 2 éves kereskedelmi képzését. Mivel közeledett a II. világháború, a férfiakat behívták katonának, így az interjúalanynak is jó állása lett. (09:42) Elmondja, hogyan élte át a II. világháborút. 1944 decemberében szállták meg Rimaszombatot az oroszok. Ekkor még folytak a harcok. Részletesen beszél az ekkor uralkodó körülményekről. (19:08) AZ '50-es években Miskolcra költözött, ott sok volta az üres lakás. A Rákosi-rendszer nagyon idegen volt, nem volt hozzászokva senki a diktatúrához, rosszak voltak az életkörülmények. Az interjúalany adóellenőrként dolgozott, ekkor ismerkedett meg férjével. (24:06) 1951-ben ment férjhez, még ekkor is nagyon rosszak voltak a viszonyok. (30:10) Beszél az 1956-os miskolci eseményekről. (34:52) Beszél a család mindennapjairól a forradalom után. (36:00) A rendszerváltoztatást már külső szemlélőként élte meg. A család helyzete javult. (37:48)
Interjúalany: Mang Béláné Németh Mária
Felvétel időpontja: 2011. június 01.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:50:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, egyházak
Kulcsszavak: kényszermunka, börtön, egyház, Gulág - Málenkij robot , katonaság, kommunista diktatúra, nyilasok, 1956, Rákosi-korszak, Csendőrség, Szovjetúnió, munkaszolgálat, újjáépítés, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború, éhezés, szovjet megszállás, kmk, Horthy Miklós,
Az interjúalanyt nazarénus hite miatt a Horthy-hadseregben érték az első megpróbáltatások (0:20). Végig kellett néznie egy kivégzést (3:25), majd börtönbe csukták és elvitték a bori táborba munkaszolgálatosként, ahol Radnóti Miklóst is fogva tartották (8:20). Részt vett az erőltetett menetben (19:00). Az oroszok átvitték a Fekete-tengeren (29:45), ahol Sztálingrád újjáépítésénél volt kényszermunkás (31:25). Mindig mondták nekik, hogy addig nem mennek haza, amíg Sztálingrád fel nem épül. Egyszer azonban szólították, hogy hazamehetnek (35:00). Elmeséli a tábor lakhatási körülményeit és mindennapjait (37:50). Visszafelé menet már nem hajóval, hanem vonattal mentek. Máramarosszigeten már várták a szülei (41:15). Végül arról szól, hogy az oroszokat kritikátlanul utánzó Rákosi-rendszer rossz volt, a Kádár-korszak viszont jó volt az országnak (48:50). Meggyőzően beszél arról is, hogy hitét, jókedvét mindvégig megőrizte és reménységét egy pillanatra sem veszítette el.
Interjúalany: Papp Bálint
Felvétel időpontja: 2011. június 01.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:53:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Kádár-korszak, Rákosi-korszak
Kulcsszavak: TSZ, deportálás, nyilasok, államosítás, Felvidék, leventemozgalom, kisebbségek, Németország, visszacsatolás, Bécs, propaganda, szövetkezetek, Vöröskereszt, II. világháború, szovjet megszállás, partizán, vasút, lakósságcsere, át- és kitelepítések, Ausztria, Csehszlovákia, szlovákok,
Az interjúalany azok között a szép, fiatal lányok között volt, akiket 1945. február 13-án elvittek a felvidéki Hetényről, hogy a nyilasok "egészséges, magyar anyákként megőrizzék" őket. Röviden szól családjáról, földjükről, Hetény lakosságáról (0:50), majd rátér arra, hogy miként fogadta a felvidéki magyarság a bécsi döntést (3:10). A háború során német katonákat is elszállásoltak, az oroszok pedig kétszer is elfoglalták a falut (4:30). Szól arról, hogy február 13-án elvitték huszonhárom társával együtt a nyilasok (7:20), és először Érsekújvárra szállították őket, ahol cetliket dobáltak ki az ablakon, ha megtudtak valamit. A szülők összegyűltek tiltakozni, mire az egyiküket agyonlőtték. Szökni is próbáltak, de visszaterelték őket (10:22). Innen a szétlőtt Bécsen át egy német táborba vitték őket (13:05), ahol "önkéntesként" kezelték őket, román, lett, német lányokkal együtt. Katonaruhában jártak és zsoldot kaptak (14:48). Beszél a tábor mindennapi életéről, a propagandáról, a munkákról, vagy arról például, hogyan mentek a fényképészhez (17:45). Szól a háború befejezéséről: egy közeli pajtába vezényelték őket, hogy átvészeljék a háborút (24:40). Beszél a Vöröskereszt segítségéről, megtudták, hol vannak komáromszentpéteri magyarok, így csatlakoztak hozzájuk a hamburgi táborban (28:08). Szól arról, hogyan fogadták őket Hetényben, mikor hazatértek (29:50). Elmeséli, hogyan találkozott kaukázusi orosz katonákkal, még mielőtt elvitték volna (32:02). Szól a szlovák partizánokról(35:00), majd a kitelepítésekről (36:00) és a szövetkezetesítésről (38:00). Szól a katonai szolgálatról, hadifogságáról, és arról, hogy hazatértében összeverekedett egy orosz katonával (43:00). Visszatér a táborban megismert különböző nemzetiségű lányokra (45:00), és felidéz német indulókat, amiket ott kellett megtanulniuk (48:20).
Interjúalany: Henz Gyuláné (Sáray) Eszter
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, egyházak
Kulcsszavak: TSZ, egyház, nyilasok, Wehrmacht , '50-es évek, megszállás, visszacsatolás, II. világháború, Református Egyház, át- és kitelepítések, '40-es évek,
Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)
Interjúalany: Sebők Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:37:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Holokauszt, KISZ
Kulcsszavak: egyház, katonaság, oktatás, bunker, egészségügy, jegyrendszer, osztályharc, svábok, Csendőrség, óvóhely, zsidóság, II. világháború, szovjet megszállás, Ukrajna, Horthy Miklós, át- és kitelepítések,
Az interjúalany beszél születéséről, és arról, hogy gyermekkorában nagy beteg lett a mandulájával (0:00). Beszél sommás szüleiről, arról, hogy nagyapja nem szerette az urakat, és megütötte az intézőt, valamint arról, hogy miként kísérték el a szüleiket (1:35). Szól arról, hogy nagyon beteg lett a lába és mankóval kellett járnia (7:35). Egyik nap egy mellette elhaladó úri kocsin ülőket leköpött, mire az úr felvette és elküldte kórházba (10:00). A kórházban hárman aludtak egy ágyban, de gyorsan megműtötték (13:05). Szól a háború utáni jegyrendszerről, és arról, hogy lányok hajsütését vállalta piszkavassal, hogy pénzt keressen (16:52). Beszél a megszállásról, arról, hogy akkoriban gomba helyettesítette a húst, az intelligens német katonákról és az erőszakoskodó oroszokról, valamint az ukránokról. Az oroszok elől két másik lánnyal egy hordóban bújtak el (19:34). Szól arról, hogy a háború után a nincsteleneket ki akarták telepíteni a svábok helyére a Dunántúlra, ami nem nagyon tetszett a családnak, de belekényszerültek. Nagyon szomorú volt, ahogy még egy ideig ott laktak velük együtt azok, akiket kitelepítettek. De öt évvel később mindenki vissza tudott költözni a saját lakásába. Csendőr nagybátyjáról is beszél, aki bújkált a háború utáni időkben (23:57). Végül oktatásáról, művelődéséről szól, arról, hogy a párttitkár is örült annak, mennyire jól tudja az oroszt, valamint férjével való megismerkedéséről szól (31:48).
Interjúalany: Kalo Vilmosné Bene Mária
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:17:01
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Művészet, Disszidálás, kényszermunka
Kulcsszavak: disszidálás, egyház, Izrael,
Az interjúalany mesél felmenőiről, Bécsben, Svájcban, Angliában és Izraelben folytatott tanulmányairól, illetve tudományos munkájáról. Beszél házasságáról, családjáról és elmondja, hogy Izraelből hogyan került vissza Magyarországra. 0:21--származása, felmenői; 1:18--tanulmányai Bécsben, Svájcban, Angliában, Izraelben; 4:27--házassága egy 1956 után disszidált lánnyal, tanítói munkája, egyetemi tanulmányai; 6:22--hogyan került haza Izraelből; 11:57--családja; 12:51--mi a véleménye a magyarországi zsidó közösségekről
Interjúalany: Shlomo Spitzer
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:51:00
Tárgy: Holokauszt, KISZ, Mezőgazdaság
Kulcsszavak: börtön, disszidálás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Nagy Imre, 1956, szovjet megszállás, Magyar Rádió,
Az interjúalany beszél édesapjáról, munkahelyéről való eltávolításáról (1:04), hosszan részletezi az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeit (6:07), beszél a szovjet intervenciót követő eseményekről, disszidálási kísérletéről, letartóztatásáról (37:00).
Interjúalany: Juhász György
Felvétel időpontja: 2011. május 27.
Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya