A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)

Találatok: 152
Feltöltés dátuma
A-Z
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:49:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Mezőgazdaság
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, állambiztonság, egyház, Rákosi-korszak, Horthy Miklós, Valksbund, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,
0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását
Interjúalany: Dr. Marx Gyula
Felvétel időpontja: 2011. november 25.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:19:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: egyház, párttagság, Kádár-korszak, zsidóság, holokauszt,
0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van
Interjúalany: Kádár Endréné
Felvétel időpontja: 2011. július 29.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:35:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: cionizmus, egyház, gettó, katonaság, nyilasok, Szálasi Ferenc, egészségügy, rendszerváltoztatás, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, légitámadás, Izrael, állampárt, zsidóság, II. világháború, holokauszt, Horthy Miklós,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).
Interjúalany: Hajdú Gusztávné Jolán
Felvétel időpontja: 2011. július 29.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Ipar, Sport, KISZ, katonaság, Mezőgazdaság, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: TSZ, cserkészet, oktatás, Nagy Imre, 1956, Németország, Kádár-korszak, kolhozosítás, Horthy Miklós,
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Interjúalany: Farkasvölgyi Károly
Felvétel időpontja: 2011. július 01.
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:25:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: MDP, egyház, gettó, kommunista diktatúra, nyilasok, oktatás, rendszerváltoztatás, svábok, kárpótlás, hétköznapi kommunizmus, '50-es évek, Németország, párttagság, Izrael, zsidóság, II. világháború, holokauszt,
Az interjúalany beszél családja eredetéről, a névváltoztatásról, valamint arról, hogyan telepedtek le Újpesten, ahol édesapja kisiparos volt. Elmeséli, hogy nem nagyon találkozott antiszemitizmussal 1941 előtt, de megvonták tőle a tandíjmentességet a polgári iskolában, mert nem állt fel a himnusz éneklésénél. Szól arról, hogy a nyilasok kényszermunkára vitték egy laktanyába édesapját, majd arról, hogy őket csillagos házba zárták. Először romeltakarítási munkákban segíettek, hogy ne vigyék el őket, de mégis elvitték. Először a téglagyárban dolgoztak, majd Németországba vitték őket. A háború után nehezen kapták vissza lakásukat, mert már laktak benne. Szól arról, hogy milyen munkahelyeken kezdett dolgozni, és arról, hogy ott nem tapasztalt antiszemitizmust, sőt, egy nagyon kedves sváb lánnyal dolgozott együtt. Beszél arról is, hogy járt Izraelben, de nem akart ott letelepedni, de ha fiatalabb korában hallott volna a lehetőségről, lehet, hogy úgy döntött volna. Arról is beszél, hogy bár nem volt sok zsidó barátja, azt elképzelni se tudta volna, hogy keresztényhez menjen hozzá. Végül arról beszél, hogy a rendszerváltoztatás nem hozott különösebb változásokat az életében, és arról, hogy a magyar államtól életjáradékot kap, Németországtól pedig nyugdíjat.
Interjúalany: Vári Lajosné Fehér Julianna
Felvétel időpontja: 2011. július 01.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:37:15
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, katonaság, Vörös Hadsereg, kényszermunka
Kulcsszavak: egyház, rendszerváltoztatás, munkaszolgálat, Izrael, Kádár-korszak,
Az interjúalany beszél családja mérsékelt vallásosságáról, illetve arról, hogy ő személy szerint hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel. Mesél a közvetítő révén létrejött házasságáról, az általa megtartott zsidó szokásokról, és a ortodox vallásgyakorlás nehézségeiről. 0:20--nagyszülők, felmenői, mennyire tartják a vallási szokásokat; 2:40--szülei házassága, lakáskörülményeik, milyen szokásokat tartottak meg; 5:30--nagyszülők lakáskörülményei; 6:10--milyen iskolát végzett, hogyan kezelte a környezete a származását; 8:20--első munkahelye; 9:33--családja vallásossága, hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel, viszonya a cionizmushoz és Izraelhez; 17:45--közvetítő által létrejött házassága, családja; 23.55--mennyire nehéz manapság vallásos zsidóként élni Magyarországon, a gyermeknevelés nehézségei; 29:1--miért nem költöztek ki Izraelbe; 33:24--mi a véleménye Izrael államról; 34:39--véleménye a Kádár-korszakról, mit hozott nekik a rendszerváltoztatás
Interjúalany: Stern Márta
Felvétel időpontja: 2011. június 30.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:21:29
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: deportálás, egyház, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , munkaszolgálat, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,
Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett. 0:20--születés, család, iskolái; 3:33--mennyire tartják a zsidó vallást; 5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége; 7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását; 11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében; 14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira; 18:10--milyen neveltetésben részesült
Interjúalany: Simor Dénesné, Lüszi
Felvétel időpontja: 2011. június 29.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:26:12
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: disszidálás, gettó, üdülés, rendszerváltoztatás, Izrael, II. világháború, 60-as évek,
Az interjúalany elmeséli, hogy a családja hogyan költözött át Lengyelországból Magyarországba és hogy hogyan élték meg a gettóban a II. világháborút, illetve az oroszok bevonulását. Beszél életkörülményeikről, az általuk tartott zsidó szokásokról és testvére 1956-ot követő disszidálásáról is. 0:20--családja, hogyan került át családja Lengyelországból Magyarországra, az általuk a családban használt nyelvek, vallásosságuk, milyen körülmények között éltek, mivel foglalkoztak a szülők; 3:40--testvére disszidálása, édesapja halála, gyermekkora, a helyi zsidó közösség működése; 6:19--milyen emlékei vannak a gettóról és az antiszemitizmusról; 7:17--szülei iskolája, munkája, melyik hitközségnek voltak a tagjai, milyen zsidó szokásokat tartottak; 9:24--a gettóban töltött napok, a szovjetek bevonulása; 12:8--hogyan indult újra az élet az oroszok bevonulása után, miért nem disszidáltak 1956 után ők is; 14:12--hogyan ismerkedett meg a férjével, házassága; 17:24--mit dolgozott a szocializmus időszaka alatt, hogyan élte meg ezt az időszakot, milyenek voltak az élet-, és lakáskörülményeik ekkoriban; 21.20--külföldi rokonok; 22:23--hogy viszonyult Izrael állam létrejöttéhez, miért nem tudtak kivándorolni ide; 24:30--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Fischer Miklósné, Piroska
Felvétel időpontja: 2011. június 19.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Holokauszt, KISZ, katonaság, második világháború, szovjet megszállás, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: DISZ, KISZ, állambiztonság, cserkészet, egyház, kommunista diktatúra, oktatás, úttörőmozgalom, Mindszenty József, államosítás, 1956, rendszerváltoztatás, osztályharc, Rákosi-korszak, '50-es évek, továbbtanulás, besúgó, pályaválasztás, megfigyelés, szerzetesrendek feloszlatása, cigányság,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a ciszterci gimnáziumban, valamint a cserkészetről (0:08). Szól az 1948-as államosításról, az oktatás folytatásáról, az új intézmény és az ifjúsági mozgalmak keltette ellenérzésről, valamint arról, hogy könyvben is kiadta cserkész örstársaival való 1948-as levelezését (2:45). Szól arról, hogy érettségi után a zirci teológiára jelentkezett, amit azonban megszüntettek, a növendékek egy része pedig disszidált vagy börtönbe került (7:30). Ő a budapesti teológián el tudott végezni két évet, majd katonai szolgálatról visszautasították és rakodómunkásként kellett elhelyezkednie (10:15). Szól arról, hogyan került tudományos segéderőként a pécsi egyetemre, s így hogyan állt vissza értelmiségi alapállása (13:50). Végül részben a rend bátorítása miatt elvégezte a pécsi tanárképző orosz szakát kitüntetéssel, és hogyan kedvelte meg Nyugat helyett a Keletet (15:00). Rendszerellenessége miatt vidékre rakták tanítani, majd úttörő vezetést bíztak rá, végül egy külvárosi iskolában tanított Pécsett, de mindegyikkel jól járt, értékes tapasztalatot és tudást gyűjtött ezen évek alatt (18:36). Szól arról, hogy egy ideje már tudományos írásai jelentek meg pedagógia témakörban, amikor felkérték, hogy fogadjon el egy állást a pedagógia tanszéken. Először a hátrányos helyzetű diákokkal kezdett foglalkozni, majd a romológia szakértője lett, ilyen tanszék felállításában is segédkezett (27:20). Szól a rendszerváltoztatásról, arról, hogy szabadon felvállalhatta hitét, és keresztény nyári szabadegyetemet szervezhetett (35:14). Valószínűleg ez is volt az oka nyugdíjazásának (39:40). Végül arról szól, hogyan segédkezett a Mester és tanítvány című lap elindításában Hoffmann Rózsával együtt (42:50).
Interjúalany: dr. Várnagy Elemér
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:32:00
Tárgy: Holokauszt, oktatás, katonaság, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Románia, Tanács, Ifjúsági mozgalmak
Kulcsszavak: TSZ, egyház, oktatás, bunker, 1956, Rákosi-korszak, '50-es évek, óvóhely, propaganda, szövetkezetek, II. világháború, Ausztria, szerzetesrendek feloszlatása, Római Katolikus Egyház,
Az interjúalany beszél születéséről, családjáról (0:00), majd a háborús emlékekről, a bunkerben való rejtőzködésről (1:18). Szól földműves szüleiről, a mezőgazdaság terrorizálásról az 1950-es években (3:12). Elmeséli, hogy édesanyja két nővére az Egyesült Államokban élt, és az 1956-os forradalom után hozzájuk akart disszidálni. Egy rokon megszervezte átjutásukat Ausztriába, ahol különböző rendházakban szálltak meg (7:26). Elmeséli azt az élményét, mikor az osztrák ferences missziós nővéreknél lakott, s a kápolnájukban rádöbbent Isten létezésére, ami elnyomott minden kommunista propagandát (12:00). Szól a szerzetesrendek feloszlatásáról (14:30), valamint arról, hogy miként döntött úgy, nem megy Amerikába, inkább a nővérek fogadalmát kívánja letenni (17:30). Szól arról, hogyan végezte el a teológiát, miként dolgozott a rend óvodájában, valamint a rend történetéről (21:48). Beszél arról, hogy miként került ki Brazzaville-Kongóba, ahol az "enyhe kommunizmus" miatt nem az iskolában, csak a kápolnában taníthattak hittant. Említi az ország jó oktatását is (22:55). Végül a kongói emberek barátságosságáról, vallási életükről, hosszú és szép ünnepi miséikről szól (29:20).
Interjúalany: Veisz Erzsébet
Felvétel időpontja: 2011. június 13.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:22:47
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Románia, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: disszidálás, egyház, oktatás, Izrael,
Az interjúalany mesél nagyszüleliről és szüleiről, valamint az egykori hajdúböszörményi és debreceni zsidó közösség működéséről. Elmeséli, hogy családjában hogyan tartották a hitüket, és hogyan nevelték a zsidó szokások előírásainak megfelelően a gyermekeiket a szocializmus időszakában is. 0:24--szülők, nagyszülők, foglakozásuk, származása, lakóhelye; 8:30--hogyan tartották a hitüket (pl. öltözködéseben, hajviseletben), és mivel foglalkoztak, hogyan tartották a család többi részével a kapcsolatot; 11:38--érték-e gyermekkorában antiszemita hatások, milyen nyelveket beszéltek a családban; 13:25--milyen emlékeket őriz a szocializmus időszakáról, hogyan tudták elkerülni a gyermekeik a vallásuk miatti konfliktusokat az iskolában; 18:55--házassága; 19:41--véleménye a kitelepülésről, és viszonya Izrael állam létrejöttéhez
Interjúalany: Herczog Lászlóné, Judit
Felvétel időpontja: 2011. június 11.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: Holokauszt, Erőszakszervezetek, KISZ, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, kényszermunka
Kulcsszavak: KALOT, kulák, oktatás, sport, Szabad Európa Rádió, Barankovics István, 1956, osztályharc, Rákosi-korszak, Kádár-korszak, FKGP,
Az interjúalany 1947-ben született Mogyoródon. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei osztályidegen értelmiségiek voltak, így elveszítették munkájukat. Végül 1953-ban apja gyárban, anyja iskolában helyezkedhetett el, ekkor kissé javultak az életkörülmények. (03:40) Apja jogász volt, a KALOT egyik alapítója, 1945 után az FKgP majd a Barankovics vezette Demokrata Néppárt képviselője lett. (05:26) Az 1956-os eseményeket Mogyoródon élte át. Apja megmentette a helyi rendőr családját, ezért később nem vitték el. (06:44) Beszél diákélményeiről, hogyan tudott osztályidegen gyerekként tanulni. A Kádár-korszakban már nem kezelték hátrányosan, ezért bejuthatott főiskolára orosz-testnevelés szakra. (11:00) Kézilabdát és atlétikát oktatott. Beszél tanári pályafutásáról. (14:10) Beszél a '60-as, '70-es évek iskolai sportéletéről. (15:32) Az interjúalany NB2-es kézilabdás volt és indult atlétikaversenyeken is. Visszatér a diáksport részletes elemzésére. (21:38) Az interjúalany kint volt az 1980-as Moszkvai Olimpián nézőként. A sportélmények mellett barátaival sokat üzleteltek az oroszokkal. (27:50) Tudta, hogy a nyugatiak az afganisztáni agresszió miatt nem vettek részt a Moszkvai Olimpián. (29:30) Beszél az olimpián 1896-tól máig végbement változásokról. Elmondja a doppingszerek káros hatását. A teljesítménynövelők miatt már nem rajong az olimpiáért, sokkal többre becsüli az amatőr sportot. (36:00) Véleménye szerint ma több igazolt sportoló van, de a fiatalok összességében sokkal kevesebbet mozognak, egészségtelenebb életmódot folytatnak. (37:40)
Interjúalany: Farkas Balázs
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:49:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Románia, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, disszidálás, kivándorlás, kommunista diktatúra, tanács, államosítás, 1956, megszállás, továbbtanulás, párttagság, pályaválasztás, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, rekvirálás, FKGP, Horthy Miklós,
Az interjúalany beszél családjáról, valamint arról, hogy a Bagi családnév nagyon megfogyatkozott (0:08). Mesél egyik lányáról, akiből jegyző lett (3:20), illetve a másikról, aki 1956-ban disszidálták (8:05). Beszél gyermekkoráról, középparaszt származásáról (14:14). Elmondja, hogy édesapja rizst termesztett, de a kommunisták elzárták a vizet, majd zaklatták, kérdezgetve, hogy miért nem locsolja a földet. A folyamatos zaklatások végül az öngyilkosságához vezettek (15:45). Elmeséli legkisebb leányának ijesztő rosszullétét és gyógyulását (7:38). Különböző munkahelyeiről szól (19:30), majd arról, hogyan került egy szikvízüzem élére. Nagyon jól keresett a szikvízüzemben, ám a házépítés és költözés körüli nehézségek közepette megromlott a házassága (25:00). Az 1956-os forradalomról való emlékeit is feleleveníti (30:48), majd az 1945-ös megszállásét, amikor a tanyán bújkáltak az oroszok elől, a faluban lévő házukban pedig istállót rendeztek be, és neki kellett egy orosz katona zsákmányát cipelnie (36:50). Végül arról szól, hogy ifjúsági szervezet csendes gyűlésén volt 1948-ban. Az ávósok utána kivallatták, mint "horthyistát", és addig verték, hogy elájult. Azóta nem tagja egyetlen pártnak sem (44:30).
Interjúalany: Bagi Károly
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:39:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Horthy-korszak, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: DISZ, egyház, gettó, kommunista diktatúra, oktatás, államosítás, 1956, Rákosi-korszak, '50-es évek, továbbtanulás, légitámadás, pályaválasztás, propaganda, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború, szovjet megszállás, egyetem, tüntetés, tudomány, sárga csillag, Római Katolikus Egyház,
Az interjúalany beszél családjáról, piarista oktatásáról, magyartanárának, Bulányi Györgynek a hatásáról (0:05), majd rátér arra, hogy a piarista szellemet közvetítette az iskola, de mindenkinek meg kompromisszumra kellett jutnia a kommunista rendszerrel (4:55). Szól II. világháborús emlékekről, a bombázásokról, egy osztálytársa haláláról és temetéséről (9:45), valamint a zsidóüldözésről (13:03). Szól érettségi vizsgájáról (14:48), egyetemi felvételijéről és az egyetemi tanszabadság akkori magasabb fokáról (15:40). Szól arról, hogy miként került végül fizikus szakra (17:20), és arról, hogyan kezdett az egyetemen feladatokat vállalni (19:45). Szól arról, hogyan ütközött a kommunista rendszerbe az egyetemen: egy munkás barátjához intézett félreértett viccből botrány lett, egy társának pedig azt tanácsolta a tanulmányi osztály, hogy ne egy évfolyamtársat, inkább egy munkáslányt vegyen el (22:00). Elmondja, hogy a katolikus egyház akkoriban közeledni akart a munkássághoz, de későbbi felesége lelkiismeretvizsgálati papírját átkutatták és felreértették, így abból is botrány lett (24:20). Szól arról, hogyan döbbent rá arra, hogy 1948 után már csak "csendben" lehetett tanulni az egyetemen (26:00), valamint szól Sántha Kálmán munkásságáról és rendszerellenességéről (28:58). Beszél arról, hogy először rezignáltan, majd lelkesen fogadta 1956-ot (32:50). Végül szól a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak különbségeiről (34:42) és későbbi kutatói tevékenységéről (36:08).
Interjúalany: dr. Berényi Dénes
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:37:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, első világháború, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, egyházak
Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , 1956, rendszerváltoztatás, hétköznapi kommunizmus, Rákosi-korszak, hadifogság, visszacsatolás, II. világháború, I. világháború, Horthy Miklós,
Az interjúalany 1925-ben született Bakonysárkányban (Komárom-Esztergom megye). Beszél gyermekkoráról, családjáról. (03:30) A család Salgótarjánba költözött, az interjúalany itt kezdte meg iskoláit. Részletesen beszél az iskolai körülményekről. (07:00) A polgári iskola után rövid ideig varrónő volt, majd elvégezte a rimaszombati apácák 2 éves kereskedelmi képzését. Mivel közeledett a II. világháború, a férfiakat behívták katonának, így az interjúalanynak is jó állása lett. (09:42) Elmondja, hogyan élte át a II. világháborút. 1944 decemberében szállták meg Rimaszombatot az oroszok. Ekkor még folytak a harcok. Részletesen beszél az ekkor uralkodó körülményekről. (19:08) AZ '50-es években Miskolcra költözött, ott sok volta az üres lakás. A Rákosi-rendszer nagyon idegen volt, nem volt hozzászokva senki a diktatúrához, rosszak voltak az életkörülmények. Az interjúalany adóellenőrként dolgozott, ekkor ismerkedett meg férjével. (24:06) 1951-ben ment férjhez, még ekkor is nagyon rosszak voltak a viszonyok. (30:10) Beszél az 1956-os miskolci eseményekről. (34:52) Beszél a család mindennapjairól a forradalom után. (36:00) A rendszerváltoztatást már külső szemlélőként élte meg. A család helyzete javult. (37:48)
Interjúalany: Mang Béláné Németh Mária
Felvétel időpontja: 2011. június 01.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:17:01
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Művészet, Disszidálás, kényszermunka
Kulcsszavak: disszidálás, egyház, Izrael,
Az interjúalany mesél felmenőiről, Bécsben, Svájcban, Angliában és Izraelben folytatott tanulmányairól, illetve tudományos munkájáról. Beszél házasságáról, családjáról és elmondja, hogy Izraelből hogyan került vissza Magyarországra. 0:21--származása, felmenői; 1:18--tanulmányai Bécsben, Svájcban, Angliában, Izraelben; 4:27--házassága egy 1956 után disszidált lánnyal, tanítói munkája, egyetemi tanulmányai; 6:22--hogyan került haza Izraelből; 11:57--családja; 12:51--mi a véleménye a magyarországi zsidó közösségekről
Interjúalany: Shlomo Spitzer
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:53:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Kádár-korszak, Rákosi-korszak
Kulcsszavak: TSZ, deportálás, nyilasok, államosítás, Felvidék, leventemozgalom, kisebbségek, Németország, visszacsatolás, Bécs, propaganda, szövetkezetek, Vöröskereszt, II. világháború, szovjet megszállás, partizán, vasút, lakósságcsere, át- és kitelepítések, Ausztria, Csehszlovákia, szlovákok,
Az interjúalany azok között a szép, fiatal lányok között volt, akiket 1945. február 13-án elvittek a felvidéki Hetényről, hogy a nyilasok "egészséges, magyar anyákként megőrizzék" őket. Röviden szól családjáról, földjükről, Hetény lakosságáról (0:50), majd rátér arra, hogy miként fogadta a felvidéki magyarság a bécsi döntést (3:10). A háború során német katonákat is elszállásoltak, az oroszok pedig kétszer is elfoglalták a falut (4:30). Szól arról, hogy február 13-án elvitték huszonhárom társával együtt a nyilasok (7:20), és először Érsekújvárra szállították őket, ahol cetliket dobáltak ki az ablakon, ha megtudtak valamit. A szülők összegyűltek tiltakozni, mire az egyiküket agyonlőtték. Szökni is próbáltak, de visszaterelték őket (10:22). Innen a szétlőtt Bécsen át egy német táborba vitték őket (13:05), ahol "önkéntesként" kezelték őket, román, lett, német lányokkal együtt. Katonaruhában jártak és zsoldot kaptak (14:48). Beszél a tábor mindennapi életéről, a propagandáról, a munkákról, vagy arról például, hogyan mentek a fényképészhez (17:45). Szól a háború befejezéséről: egy közeli pajtába vezényelték őket, hogy átvészeljék a háborút (24:40). Beszél a Vöröskereszt segítségéről, megtudták, hol vannak komáromszentpéteri magyarok, így csatlakoztak hozzájuk a hamburgi táborban (28:08). Szól arról, hogyan fogadták őket Hetényben, mikor hazatértek (29:50). Elmeséli, hogyan találkozott kaukázusi orosz katonákkal, még mielőtt elvitték volna (32:02). Szól a szlovák partizánokról(35:00), majd a kitelepítésekről (36:00) és a szövetkezetesítésről (38:00). Szól a katonai szolgálatról, hadifogságáról, és arról, hogy hazatértében összeverekedett egy orosz katonával (43:00). Visszatér a táborban megismert különböző nemzetiségű lányokra (45:00), és felidéz német indulókat, amiket ott kellett megtanulniuk (48:20).
Interjúalany: Henz Gyuláné (Sáray) Eszter
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, egyházak
Kulcsszavak: TSZ, egyház, nyilasok, Wehrmacht , '50-es évek, megszállás, visszacsatolás, II. világháború, Református Egyház, át- és kitelepítések, '40-es évek,
Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)
Interjúalany: Sebők Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:23:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Holokauszt, oktatás, katonaság, Vörös Hadsereg, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, egyházak
Kulcsszavak: disszidálás, oktatás, 1956, zsidóság, II. világháború,
Az interjúalany 1937-ben született Besenyszögön (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Sokat költöztek. Apjának nem kellett bevonulnia a világháború alatt, így végig kényelmes életet éltek. (02:22) A család a háború alatt Kaposvárra került, az apát ide helyezték állatorvosnak. Egy zsidó család házát kapták, nem tudták, hogy a mi történt a korábbi tulajdonosokkal. (04:50) Beszél a bombázásokról. (07:22) 1946-ban szülei elváltak. Iskoláit Kisújszálláson kezdte, majd Sajószentpéteren folytatta, ahol anyja állást kapott. Éheztek. (10:50) Az interjúalany munkát vállalt: biciklivel járta körbe a környező falvakat, újságpénzt szedett be. (12:04) 1956 szeptemberében kezdte meg tanulmányait az Állatorvosi Egyetemen. Itt élte át az 1956-os eseményeket, beválasztották a forradalmi bizottságba. Részt vett a tüntetéseken, a Sztálin-szobor ledöntésénél is jelen volt. Sírva énekelte a Himnuszt a tömeggel. (17:36) Az első napokban a forradalmároknak főzött az egyetemen. (19:56) Két öccse disszidálni akart, de lebeszélték őket. (22:10) Az egyetemen ismerte meg későbbi férjét. Az egyetem elvégzése után Debrecenben telepedtek le. (23:52)
Interjúalany: Páll Mártonné Mikes Katalin
Felvétel időpontja: 2011. május 29.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Holokauszt, oktatás, katonaság, Vörös Hadsereg, Művészet, Disszidálás
Kulcsszavak: 1848-as forradalom és szabadságharc,
0:00 bemutatkozás, osztályidegen volt, nem tették lehetővé számára a továbbtanulást, villanyszerelő segédmunkásként helyezkedett el 4:17 családi háttér 9:30 a levéltári kutatásokat nem akadályozták, azt szabadon csinálhatta a Kádár-rendszerben 10:21 a háborús időket idézi fel, de szerencséjükre a front hamar áthaladt rajtuk 11:38 háromszor küldték el különböző középiskolákból 16:11 besorozták katonának, de csak munkaszolgálatra, ahol három évet töltött, bányában dolgoztak ezen idő alatt 20:28 Maléter Pál volt a főparancsnoka, nem találkozott vele sokszor, felidézi a vele kapcsolatos emlékeit 24:07 1956-ban még levezényelték őket a bányába október 25.-én, de akkor már nem nagyon dolgozott senki, a tüntetőkre is lövetett volna a parancsnok, de nem teljesítették a parancsát; a pécsi egyetemisták elfoglalták a laktanyát, 29:00 mikor bekövetkezett az invázió, mindenkit hazaküldtek, ő is akkor került haza 34:09 a munkahelyi szabadságokról beszél, a munkahelye révén járt külföldön is 39:12 a hetvenes évek közepéig megfigyelték, de utána ezek a dolgok eltűntek az életéből 39:35 a rendszerváltoztatás után két évvel megszűnt a munkahelye 43:25 a szocialista rendszerben ugyan nem volt munkanélküliség, de az emberi szabadság durva megsértésére alapult
Interjúalany: Csertán Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 26.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:28:00
Tárgy: Holokauszt, katonaság, Egészségügy, kényszermunka
Kulcsszavak: KISZ, egyház, rendszerváltoztatás, hétköznapi kommunizmus, zene, Kádár-korszak, Református Egyház, Hit Gyülekezete,
Az interjúalany 1964-ben született Budapesten. Beszél családjáról. Szülei tanárok voltak. Református vallásos nevelést kapott. (03:24) Beszél református anyjáról, az egyházi iskolák államosítása előtti iskolai hitéletről. (04:34) Az interjúalany fiatalon nem hitt Istenben, de nem fogadta el a kommunista ideológiát sem. (06:42) Apja meghalt, amikor az interjúalany 6 éves volt, így kevés meghatározó emléke van róla. (07:50) Gyermekként Pilisvörösváron élt, protestánsként nehezen illeszkedett be a sváb katolikusok közé. Hittanra sem járt. (08:40) Véleménye szerint a Kádár-korszakban nem volt vallásüldözés. Az egyes kisebb csoportokat üldözték csak, a nagyobb egyházaknak megvolt a helye a társadalomban, mivel nem lázadtak nyíltan a rendszer ellen. (14:52) A '80-as években már érezte, hogy haldoklik a Kádár-rendszer. (17:38) Személyesen egy embert ismer, akit meghurcoltak hite miatt (a katolikus Bokor közösséghez tartozott). Az interjúalanyt is megfigyelték. (22:00) Beszél sorkatonai szolgálatáról, ekkor kezdte el olvasni a Bibliát. 1988-ban lett vallásos. (23:44) Elmondja, miért nem volt vallásos gyermekkorában. (27:20) Beszél a rendszerváltoztatás utáni valláspolitikáról. (28:30)
Interjúalany: Magyary Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 26.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, katonaság, második világháború, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Románia, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: egyház, kulák, oktatás, 1956, Kultúra, Kádár-korszak,
Az interjúalany beszél édesapja elítéléséről az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt (3:34), a vallási életről, a vallásgyakorlás lehetőségeiről (7:00), tanulmányairól, szórakozási szokásaikról (9:37), Munkácsy-díjáról, és egyéb díjairól (22:00), a művészet állami támogatásáról, munkáiról (30:44).
Interjúalany: Mihály Gábor
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Készítette: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:59:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Ipar, Holokauszt, Divat, oktatás, katonaság, második világháború, Levente Mozgalom, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, Egészségügy, egyházak
Kulcsszavak: egyház, katonaság, kommunista diktatúra, nyilasok, oktatás, Erdei Ferenc, Mindszenty József, államosítás, 1956, front, Rákosi-korszak, Csendőrség, Szovjetúnió, megszállás, kisebbségek, forint, hadifogság, újjáépítés, visszacsatolás, Bécs, megtorlás, hadikórház, zsidóság, Rendőrség, II. világháború, éhezés, Erdély, szovjet megszállás, egyetem, horvátok, vasút, Horthy Miklós, Ausztria, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,
Az interjúalany beszél születéséről, egyik ágról horvát, másik ágról magyar őseiről, a Czapáry név eredetéről (0:58). Szól édesapja munkájáról és lakhelyükről (5:58). Szól oktatásáról, a zalaegerszegi Deák Ferenc polgári iskoláról, valamint arról, hogyan került az Eötvös Collegiumba és ott mely tanárok tették rá a legnagyobb hatást (9:20). Beszél arról, hogy a budapesti egyetemen nem érte megkülönböztetés a zsidókat, sőt, rajongtak Fejér Lipót professzorért (17:02). Mesél az akkori egyetemi életről, a gólyák tréfálkozásairól, tanulásról, és arról, hogyan helyezkedett el az egyetemen még tanulóként (19:20). Mesél a bécsi döntéseket kísérő ovációról, tüntetésekről, melyen ő is részt vett, valamint arról, hogy Észak-Erdély visszaszerzése után egy egyetemi csoporttal kiment Magyarborzásra utat építeni (24:45). Szól Magyarország hadbalépéséről (28:02), családja elmeneküléséről Zalaapátiból, és arról, hogy visszatérésükkor az állásukat már elvesztették (29:30). Egyik unokatestvére ijesztő lelki állapotban tért vissza a Don-kanyarból (31:30). 1944 októberétől híradósként szolgált (33:15). Beszél a német megszállásról, ahogy az Eötvös Collegiumban bujkáló egyik franciát letartóztatták, vagy ahogy egy Zala megyébe menekült bajor papot elvittek a csendőrök (35:20). A háború során nyugatra vitték, angol hadifogságba került, majd 1946 februárjában hazaszökött (37:25). Beszél a németországi éhezésről (40:20), majd arról, hogyan védték meg egyszer amerikai katonák az oroszoktól (41:18). Szól Magyarország 1945 utáni helyzetéről (44:00), tanári pályájáról (46:38), valamint arról, hogy rövid ideig ő maga is a Nemzeti Parasztpárt tagja volt (48:46). Szól Mindszenty József személyiségéről, akinek Zalaegerszegen még ministrált is (53:38). Szól rokonáról, Martincsevics Pál gyékényesi plébánosról és Hajnal Zénó ferences atyáról, akiket bolgárok lőttek le. Brusznyai Árpádról, akivel együtt járt az Eötvös Collegiumba, szintén megemlékezik (55:35).
Interjúalany: Czapáry Endre
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:32:00
Tárgy: Holokauszt, oktatás, katonaság, Ifjúsági mozgalmak, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: egyház, oktatás, 1956, egyetem,
Az interjúalany beszél a szüleiről (0:29), gyerekkoráról, valamint arról, hogy nem volt sem úttörő, se KISZ-tag (8:06), kitér tanulmányaira (10:11), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire (12:17), a teológiai képzés helyzetére (17:32), majd elmond Vitányi Ivánról egy anekdotát (24:04). Mesél arról, hogyan lett orvos (26:35), végül arról, hogy az egyetemen nem kaphatott semmilyen kedvezményt, valamint ösztöndíjat sem (31:44).
Interjúalany: prof. Dr. Újszászy László
Felvétel időpontja: 2011. május 24.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:20:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, rendszerváltoztatás, Holokauszt, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Bombázások, Disszidálás, Kékcédulás választások, egyházak
Kulcsszavak: oktatás, szakszervezet, II. világháború, vasút,
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a II. világháború idején elmentek otthonról, de végül a Kálozon vészelték át a frontot, 1945 elején a front visszatért, aztán Pápán várta be a szovjet hadsereget 5:30 felidézi az iskolai éveket, először katona akart lenni, de egy rokonuk hősi halott lett a Délvidéken, ezért inkább a vasutat választotta 8:22 moziba Fehérvárra jártak 8:55 a vasútnál szakszervezeti titkár is volt, felidézi a szakszervezeti feladatait 13:28 mesél a középiskola megalapításáról 18:40 nyugdíjas éveiben méhészkedéssel is foglalkozott
Interjúalany: Sebők György
Felvétel időpontja: 2011. május 19.
Készítette: Fejér megyei Önkormányzat Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Pusztaszabolcs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Mezőgazdaság, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: MKP, TSZ, beszolgáltatás, egyház, fusizás, Rákosi Mátyás, fekete vágás, hétköznapi kommunizmus, Rákosi-korszak, Kádár-korszak, II. világháború, Horthy Miklós,
00:00-00:45 Bemutatkozás, család. 00:46-03:45 Horthy-korszak, nyilasok, Hitler, németek. 03:46-07:44 Iskola Kustánszegen, továbbtanulás, munka, mezőgazdaság. 07:45-12:31 Orosz bevonulás, II. Világháború. 12:32-23:18 Kommunista párt, szeminárium, TSZ, munka körülmények, fizetés. 23:19-24:10 Falusi élet, május elseje. 24:11-36:20 1956 Kustánszegen, katonaság, építkezés. 36:21-37:20 Rákosi Mátyás. 37:21-43:50 Mozizás. 43:51-47:57 Kádár-korszak, feketevágás, falusi élet.
Interjúalany: Geráth László
Felvétel időpontja: 2011. május 18.
Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Holokauszt, katonaság
Kulcsszavak: kényszermunka, ÁVO/ÁVH, TSZ, állambiztonság, kommunista diktatúra, nyilasok, oktatás, Erdei Ferenc, Veres Péter, 1956, Kultúra, földosztás, forint, zsidóság, szövetkezetek, II. világháború, Országgyűlés, szovjet megszállás, dezertálás, NPP,
Az interjúalany beszél családjáról, a Horthy-korszak visszásságairól, és a földkérdésről (0:30), majd rátér arra, hogy milyen nehézségeket okozott nagyapja temetésének költségei, és arról, hogyan próbált mások könyvéből tanulni az iskolában (5:20). Szól arról, hogy milyen nehéz volt elhelyezkednie (9:18), valamint arról, hogyan segített neki a tanító munkát kapni az Egyesült Izzónál (14:00). Arról is szól, hogyan járt a Tungsram könyvtárába olvasni, és miként ismerkedett meg Andréka úrral, aki illegális kommunista volt, és aki a népi írók felé terelte (18:16). A gyári munka során a zsidókkal és nyilasokkal való megismerkedésről is szól (23:05). Szól arról, hogy felvették középiskolába, de be kellett vonulnia a hadseregbe. Később dezertált, alig kerülte ki a csendőröket, de végül nem kapták el (25:20). Szól arról, hogy az oroszok is elvitték dolgozni, miután megszállták az országot, megpróbált elszökni, de nem sikerült (31:20). A Nemzeti Parasztpártban irodalmi példaképei ültek, így belépett, bár nem szerette a pártpolitikát. A legfontosabb kérdés a földreform volt, amit pártja dolgozott ki (32:32). 1947-ben a legfontosabb kérdés a szövetkezetek kérdése volt, erről Erdei Ferenccel közösen tartott gyűlést (35:20). A fordulat éve az NPP-t is felszámolta, sőt, a tagok az állambiztonság látókörébe kerültek (40:30), majd 1956-ban Veres Péter ki is jelentette, hogy többé senki balekja nem lesz (42:30).
Interjúalany: Kővári Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 13.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, első világháború, Ifjúsági mozgalmak, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: oktatás, rendszerváltoztatás, osztályharc, Rákosi-korszak, Kádár-korszak, II. világháború,
00:00 Személyes adatok, a család bemutatása 03:02 A második világháború vége, szovjet megszállás 05:02 1945-ös fordulat után a lelkészek helyzetéről 07:08 Érettségi, ELTE egyetemi tanulmányok osztályidegenként 17:20 Középiskolai tanulmányok, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 20:30 A Rákosi-korszak megpróbáltatásairól 22:32 1956-os forradalom élményeiről 26:28 Sztahanovista munkásból tanár 30:22 pedagógiai hitvallás a Kádár-korban 32:25 Leghíresebb tanítványok 34:04 A rendszerváltoztatásról 35:12 A Pápai Református Kollégium Gimnáziumának újraindulásáról
Interjúalany: Bujáky Miklós
Felvétel időpontja: 2011. május 12.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:59:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, első világháború, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Egészségügy, kényszermunka
Kulcsszavak: államapparátus , egyház, internálás, kulák, oktatás, Antall József, 1956, MDF, Rákosi-korszak, Nemzetőrség, II. világháború, lakitelki találkozó, Petőfi Kör,
Az interjúalany beszél a családjáról (1:54), édesapja és nagyapja, valamint saját első és második világháborús emlékeiről, menekülésükről a szovjetek elől, a férfiak internálásáról (3:19). Kitér arra, hogy édesapját 18 hónap után engedték el, és ezután semmilyen magasabb pozíciót nem tölthetett be (11:29). Mesél a vallásgyakorlás nehézségeiről, a papok meghurcolásáról (14:27), tanulmányairól (18:37), az 1956-os forradalom előzményeiről, és magáról a forradalomról, valamint annak leveréséről (23:05). Beszámol a forradalom leverése utáni dányi megtorlásról (46:10), a lakiteleki találkozóról, az MDF-be való belépéséről (47:23), az 1990-es választásokról (50:30), az MDF-SZDSZ paktumról (52:01), államtitkári kinevezéséről (55:00), értékrendjéről (55:35).
Interjúalany: dr. Kálmán Attila
Felvétel időpontja: 2011. május 12.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:23:00
Tárgy: Holokauszt, KISZ, katonaság
Kulcsszavak: börtön, egyház, Románia,
Egy hazaárulással vádolt és bebörtönzött, ma 94 éves hölgy visszaemlékezése Scheffler János püspökről. 0:30--hogyan, miért fogják el és ítélik el négy évre Temesváron, milyen volt a börtön; 5:45--mit dolgozott a börtönben, hogyan került haza; 8:53--miért került börtönbe; 11:10--hogyan került kapcsolatba Scheffler János püspökkel; 14:40--hogyan sikerült ezt-azt ellopnia a börtönben; 16:00--mi tud Scheffler János további sorsáról; 20:33--miről beszélgettek Scheffler Jánossal, milyen viszont ápoltak vele; 21:50--mit csinált addig a családja, amíg távol volt
Interjúalany: Rost Margit
Felvétel időpontja: 2011. május 10.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen