Interjú

Gyűjteményhez ad
'50-es évek
Római Katolikus Egyház
Jugoszlávia
I. világháború
Joszip Broz Tito
szövetkezetek
Kádár-korszak
propaganda
állampárt
beszolgáltatás
határsáv
ÁVO/ÁVH
Rákosi-korszak
kárpótlás
osztályharc
rendszerváltoztatás
oktatás
kulák
kommunista diktatúra
határőrség
beszolgáltatás
TSZ

Beszélgetés Tihamér bácsival

3828 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogy nem vették fel középiskolába kulák szárazása miatt, majd arról, hogy miként került be mégis a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumba Batári Károly tanár segítségével (0:18). Szól arról, hogyan zajlottak a beszolgáltatások, valamint arról, hogy hogyan barátkoztak össze a környék ÁVO-parancsnokával, aki először kenyerrél látta el őket, majd a beszolgáltatási rendszert alakította át úgy, hogy meg lehessen élni (3:30). Szól arról, hogy az ÁVO-parancsnok és a plébános jó barátok voltak. A plébános tanította a gyerekeket motorozni, az ávós pedig néha benzint vitt neki. Arról is szól, hogy a plébános Isonzónál döntötte el, hogy pap lesz, ha túléli a csatát (7:35). Szól arról, hogyan végezte el az iskolát, hogyan szervezték a TSZ-eket a környéken, és hogyan léptették be édesapját (12:10). Szól a TSZ-ek kezdeti nehézségeiről, átszervezésekről, egyesülésekről (16:00), majd arról, hogyan szüntette meg az együttműködést a rendszerváltoztatás (19:20). Szól a határsávról, arról, hogy egy bizonyos területen minden lábnyomról jegyzőkönyvet vettek fel, illetve arról, hogy milyen hisztéria volt a Titóval való szakítás kapcsán. Arról is beszél, hogy miként tudtak kommunikálni a jugoszláviai szlovén területeken rekedt szomszéd falvakkal (20:25). Beszél Lendvahegy különleges helyzetéről, ahol a falubelieknek szőlője volt, a kettős birtokokról, és arról, hogy 1949-ben már nem mehettek át szüretelni (25:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Molnár Tihamér
Interjúalany lakhelye: Lenti
Interjúalany született: Gáborjánháza, 1940
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. július 14.
Felvétel helyszíne: Lenti

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:55:00
00:00-01:22 – Általános iskolai évek 01:23-03:43 – Leventeélet, pártba lépés 03:44-24:44 – Értesülés a háborúba lépésről, emlékek a háborúról: besorolás, Németország, hazaút 24:45-34:02 – Magyarország a háború után, mások történetei a háborúról 34:03-43:38 – A Magyar pénz romlása, munka a háború után, TSZ- szervezés erőszakkal 43:39-46:07 – A Kommunizmus megítélése kezdetekben, kommunizmus hatása a parasztokra 46:08-48:45 – Emlékei Rákosi Mátyásról 48:46-49:48 – Az 1956-os forradalom: felkelések, megtorlások 49:49-53:01 – Vélemény Nagy Imréről, a Kádár-rendszer jó oldalai 53:02-53:50 – A rendszerváltoztatás 53:51-55:17 – A vallás a rendszer előtt és a rendszer alatt.
Interjúalany: Bicsák Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 18.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, munkáiról, kovács képzettségéről (0:15), majd elmeséli, hogyan ismerte meg későbbi feleségét (2:20). Fehérvárra vitték katonának, ahol először patkolókovács lett, majd mikor már nem nagyon voltak lovak, fuvaros szolgálatot látott el német katonák számára. Lengyelországba került, s közben néha német, néha orosz katonák tüze alá került (3:20). Beszél arról, hogy orosz fogságba esett, de a háború végét nagy örömmel élte meg (13:52). Szól arról, hogy milyen munkákat kellett végezni az orosz katonák számára, és hogyan lőtte agyon egyik társát egy orosz katona (15:00). Beszél arról, hogy Kijev környékére került egy táborba, és mesél az élelmezési körülményekről (18:35). Beszél arról, hogy később a kovácsműhelybe került (23:00), illetve a fertőtlenítésről és a rovarokról (24:20). Végül 1948-es hazajöveteléről szól (27:00).
Interjúalany: Papacsek András
Felvétel időpontja: 2010. október 14.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Interjúalany: Bakó András
Felvétel időpontja: 2010. október 11.