Az interjúalany mesél gyermekkoráról, iskolás éveiről, a KISZ-ről, illetve az építőtáborokról. Beszél erdő-, illetve vízmérnöki munkájáról, és részvételéről az 1970-es árvíz elleni védekezésben. 0:13--gyermekkora, családja, a II. világháború hatása családjára, a hortobágyi tankcsata, emlékek az óvóhelyről; 9:40--kórházi élményei az 1945 utánról; 13:13--iskolás évei, pályaválasztása; 19:50--hogyan választották meg az iskola úttörőtanácsának elnökévé; 23:20--kapcsolata az irodalommal, humángimnáziumban töltött évei; 29:01--hogyan emlékszik az 1956-os eseményekre; 32:01--a Kádári megtorlás időszaka, hogyan lépett be a KISZ-be; 38:02--milyenek voltak a nyári építőtáborok; 40:16--egyetemi felvételije, egyetemi évei; 42:40--első munkahelyei; 45:00--részvétele az 1970-es árvíz elleni védekezésben, és az azt követő újáépítésben; 58:48--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást, hogyan lett újra erdőmérnök

Az interjúalany a gyerekkori lakhatási körülményeiről és családtagjairól beszél(0:07). A háború alatt a német megszállás közben nem érték a családot atrocitások, sőt a gyerekek sokszor cukrot is kaptak a német katonáktól(0:54). Visszaemlékezik a szőnyegbombázásra, valamint arra is, hogy 1942-ben az édesapját behívták katonának. Édesanyja 3 gyerekkel maradt hátra(2:23). 1943 tavaszán jött haza a frontról, a Don-kanyarról, mert aknaszilánk érte(3:19). A német kivonulás után jöttek a partizánok, majd pedig az oroszok - de ők sem bántottak senkit(4:40).1948-49-ben végzett az iskolában, továbbtanulnia nem lehetett. Így napszámba járt kapálni(5:58). Az interjúalany a háború előtti uradalmi viszonyokról, munkákról mesél(6:54). Majd pedig a szovjet megszállással kapcsolatos személyes tapasztalatait meséli el - úgy emlékszik vissza, hogy a szovjetek szerették, tisztelték a szegény embereket(8:58). A háború alatt a ház helyén sáncokat ástak a katyusák számára, valamint az interjúalany a környék anyagi veszteségeiről is mesél(13:10) A háború után elkezdődött az élet, épült az ország, ennek ellenére a Rákosi rendszert nagyon nehezen élték meg(14:35). Csatári Miklósné a beszolgáltatásról és annak menetéről mesél(15:27). Népnevelő munkákat is kellett végezniük, melynek keretében különböző mezőgazdasági szerződéseket kötöttek(16:36). A Rákosi korszak mezőgazdasági programjának teljesítéséről és annak körülményeiről mesél(18:44).A karhatalmi terrorból annyira nem érzékeltek semmit, mert az ÁVÓ-sok Tatabányán tevékenykedtek. De az '56-osok elleni megtorlásokról tudott. Az ő családja nem vett részt sem a fegyveres, sem a fegyvertelen ellenállásban(20:47).A csaldájában is voltak ÁVÓ-sok, de nem otthon "dolgoztak"(22:48). Az egyik ÁVÓ-s testvére hazakerült, majd nemsokára egy balaesetben meghalt, a másik pedig szolgálat alatt halt meg(24:08). A forradalom ideje alatt Kocson nem voltak nagyobb fegyveres megmozdulások. Az interjúalany ezzel kapcsolatban mesél el néhány történetet. A család inkább meghúzta magát(25:37). A budapestre rendelt egyik ÁVÓ-s testvére részt vett a Rádió épületének védelmében. Erről és más '56-os eseményekről hallhatunk történeteket(27:46).A Kádári éra elviselhetőbb volt. Könnyebben lehetett kölcsönhöz, földhöz stb-hez jutni(30:00).A Kocs környéki 3 TSZ egyesült, erről beszél az interjúalany(31:10).Nagyon sajnálja, hogy ezt a jól működő TSZ-t megszüntették a rendszerváltoztatás után(32:46).Csatári Miklósné a család TSZ-be való belépéséről mesél( 33:54).A faluban voltak kulákok, néhányukat jobban elmarasztalták, néhányukat kevésbé(37:04).

Az interjúalany beszél a második világháborúban Magyarország német ás szovjet megszállásáról (2:20). Az ötvenes években egyetemi éveiről mesél (12:48). Az 1956-os forradalom és szabadságharc budapesti eseményeiről, köztük a Kossuth Téri tömegbelövésről hosszan beszél (16:38).Később a Kádár-korszak megfigyelései kerülnek szóba, az interjúalany a Szabad Európa Rádióval állt kapcsolatban, ami az állambiztonság figyelmét is felkeltette, nyilvánvalóan a rádió vezetőségébe beépített ember révén (30:46). A Kádár-korszak végéről, az MDF megalakulásáról és az első Antall-kormányban betöltött miniszterségéről is beszél (37:55).