Interjú

Gyűjteményhez ad
államapparátus
egyház
internálás
kulák
oktatás
Antall József
1956
MDF
Rákosi-korszak
Nemzetőrség
II. világháború
lakitelki találkozó
Petőfi Kör

Az Antall-kormány államtitkára voltam

3140 megtekintés

Hossz: 00:59:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról (1:54), édesapja és nagyapja, valamint saját első és második világháborús emlékeiről, menekülésükről a szovjetek elől, a férfiak internálásáról (3:19). Kitér arra, hogy édesapját 18 hónap után engedték el, és ezután semmilyen magasabb pozíciót nem tölthetett be (11:29). Mesél a vallásgyakorlás nehézségeiről, a papok meghurcolásáról (14:27), tanulmányairól (18:37), az 1956-os forradalom előzményeiről, és magáról a forradalomról, valamint annak leveréséről (23:05). Beszámol a forradalom leverése utáni dányi megtorlásról (46:10), a lakiteleki találkozóról, az MDF-be való belépéséről (47:23), az 1990-es választásokról (50:30), az MDF-SZDSZ paktumról (52:01), államtitkári kinevezéséről (55:00), értékrendjéről (55:35).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: dr. Kálmán Attila
Interjúalany lakhelye: Tata
Interjúalany született: Budapest, 1938
Interjúalany foglalkozása: gimnáziumi igazgató
Felvétel időpontja: 2011. május 12.
Felvétel helyszíne: Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról (1:06), arról, hogy édesapja harcolt a második világháborúban, és 1945-ben kivégezték (4:05), özvegyen maradt édesanyjáról (5:25), tanulmányairól (6:07), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (6:56), a háború utáni helyzetről, zabrálásról, volt csendőr nagybátyja letartóztatásáról, nagyapjának egy fához történő kikötözéséről (9:13), a kiskunfélegyházi Constantinumba való bekerüléséről (14:28), további tanulmányairól (16:14), a tanítóképző elvégzése utáni munkájáról, az osztályok összevonásáról, a pedagógusi szakmáról, a tanyasi diákok felemelkedési lehetőségeiről (23:30), a vallásgyakorlás nehézségeiről (29:39), a kulákok üldözéséről (31:42), a politika beleszólásáról az emberek életébe (34:14), arról, hogy meghurcolták a családot, mert részt szerettek volna venni a lakiteleki találkozón (35:56), és arról, hogy csalódott a rendszerváltoztatásban (37:37).
Interjúalany: Benedek Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 16.

Hossz: 00:45:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:15 cselédlány volt egy ortodox zsidó családnál, ahol meg kellett tanulnia főzni nekik 6:50 a bombázások és a légitámadások mindig nagy veszélyt jelentenek, elmeséli, hogy jártak Horthy István ravatalánál, később aztán haza kellett mennie, mert a zsidók nem alkalmazhattak keresztényt 8:29 az orosz katonák elől az erdőben bújtak el 14:34 a zsidó családot, akiknél dolgozott, elhurcolták 22:17 az emberek vegyesen viszonyultak a zsidókhoz, volt aki sajnálta, volt aki kinevette őket; éjjel is zaklatták a családot; elmeséli, hogy a zsidó nőket összegyűjtötték, megerőszakolták, és egymáshoz kötözve lőtték a Dunába 29:39 1947-ben ment férjhez, majd tejkeverőként dolgozott, a földjüket azonban be kellett adni a TSZ-be, a plusztermést be kellett szolgáltatni 40:01 1956-ban a forradalomból nem sokat tapasztaltak
Interjúalany: Tulok Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. február 25.

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, édesapja cipész volt, nagyszülei erdélyi származásúak voltak 2:13 a szülei üzeme tönkrement a világgazdasági válság miatt, az általános iskola négy osztályát négy különböző iskolában végezte, elkezdte a gimnáziumot, de átkerül a polgári iskolába 3:47 Budapesten a Gamma hadiüzemben dolgozott a Fehérvári úton, a lakásukból a háború alatt kibombázzák őket 4:19 ellenálló volt, mesél az ellenállási mozgalomról, az üzemben, ahol elhelyezkedett, nagyon sok német dolgozott, a magyarok hátrányban voltak; az ellenállási mozgalom célja az volt, hogy akadályozzák a német megmozdulásokat, különösen a Volksbund ellen 8:39 a budai hegyekbe jártak hétvégenként, hogy alkalmasak legyenek a fegyveres harcra 10:06 mesél a vezetőjüknek, Szabó Miklósnak a későbbi életéről 11:06 az édesapja a háború után újraalapította a cipőüzemet,de 1948-ban az államosítás előtt feloszlatja, ő pedig ezalatt szakmát szerez, egyetemre nem jut el, mert a katonaság behívja 13:50 a Szovjetunióba kikerülve elvégez egy repülő-fegyvermérnöki iskolát, és ebben a tisztségében volt az iskola tanára 15:23 a közvetlen környezetét nem érintették az atrocitások, de azokról, és a koncepciós perekról mindenki tudott 15:54 1956-ban nagyon sokan váltottak tábort, előbb forradalmárok voltak, majd nem voltak azok 17:48 1956 előtt a hadsereg miatt párttag volt, de utána nem lépett be, sőt, nem érte hátrány emiatt az egyetemi felvételi alatt, Kádár Jánosnak nem tudta megbocsátani azt, hogy a szovjetekhez pártolt 21:04 mesél a reptéri eseményekről, készenlétbe helyezték a repülőgépeket, a repülőtér mellett volt egy kis szovjet páncélos alakulat, de azok nem kaptak se élelmet, se üzemanyagot, ők adtak nekik mindkettőt 29:19 a tisztek bekapcsolódtak az ötvenhatos eseményekbe, felderítést is végeztek 31:20 a városból kivonuló fiatalok fegyvert követeltek, de nem adtak fegyvert nekik, este 34:47 beszél a Kádár-korszakban tapasztalt megfigyelésekről, elterjed róla, hogy a fiát megkeresztelteti, és ezért zaklatták őt, a két fiát megpróbálták beszervezni 36:21 az első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett, továbbtanulásra 1950-ben, tömeges részegséget, nagy sovinizmust tapasztalt 38:28 a rendszerváltoztatásról beszél, a várakozásait a változás beteljesítette, leginkább a felelősségre vonást hiányolta 40:41 1977-ig volt a hadsereg kötelékében, a Műszaki Főiskolán tanított, ezt követően egy mezőgazdasági gépekkel foglalkozó vállaltnál dolgozott, mellette pedig hobbiból játékokat talált ki
Interjúalany: Dézsi István
Felvétel időpontja: 2011. január 27.