Interjú
Gyűjteményhez ad
Bernáth(y) Sándor festőművész, zenész
3629 megtekintés
Hossz: 00:43:51
Leírás:
Bernáth(y) Sándor autodidakta festőművész, zenész emlékei a miskolci ipari tanulók sztrájkjáról (1967, Lenin Kohászati Művek), az underground-avantgarde festészetről és zenéről, az A. E. Bizottság és a Dr. Újhajnal zenekarokról valamint az Aczél György-féle kultúrpolitikáról.
0:30--születés, gyermekkor, szülei, iskolái, miért hagyta abba a gimnáziumot;
6:22--milyen szakmát tanult a miskolci vasgyárban, egy általa szervezett sztrájk törtnete;
15:30--második munkahelye, hogyan lépett rá a képzőművészeti pályára;
20:1--milyen irányzathoz sorolná a saját műveit, hogyan tudott belépni a “nagy művészetbe”;
25:39--zenekarai (Bizottság, Dr. Újhajnal);
28:11--tapasztalatai az aczéli éráról, hogyan viszonyult a hatalom a művészetéhez, a kiállításaihoz;
39:4--milyen rendőri zaklatásokban volt része
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Bernáth(y) Sándor
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Szihalom,
1949
Interjúalany foglalkozása:
festőművész, zenész
Felvétel időpontja:
2011. július 19.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Kapcsolódó interjúk
Diktatúra az iskolában, mindennapokban
Hossz: 00:31:00
0:00 Kolozsváron született, akkor az Magyarországhoz tartozott, szülei átköltöztek Magyarországra a front elől
5:24 iskolai eseményeken keresztül érzékelteti a diktatúra alatti félelem légkörét
10:12 volt olyan osztálytársa, akinek az apját elvitte az ÁVO
11:35 egyenruha nem volt, a gimnáziumban viszont Bocskay-sapkát kellett viselniük vörös csillaggal, volt MHSZ-szakkör is
15:00 a nemzeti ünnepeknek mindig meg volt a maguk teátrális komolysága, de Sztálin születésnapja is ünnep volt
16:46 felidézi az 1956-os emlékeit
21:26 járt hittanra a ciszterekhez, de hajnalban egy hátsó bejáraton kellett felmenniük
23:05 a Kádár-rendszer egyes elemeire nosztalgiával emlékezik, másokra kevésbé
27:40 az ötvenes években a vásárlás sorban állással történt, jegyrendszer keretében, a Kádár-rendszerben a választék bővült
29:35 zenés szórakozóhelyekre nem jártak, de voltak bálok
Interjúalany: Pogátsnik László
Felvétel időpontja: 2010. október 07.
Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár
Sorsfordító zene
Hossz: 00:51:00
A riportalany felidézi gyermekkorát. Szól a család származásáról, életkörülményeiről és arról, hogy 1944-ben elvesztette édesanyját (9:12-ig). Beszél a II. világháborús élményeiről (11:52-ig). Gyermekkora további részét árvaházban töltötte a három legkisebb testvérével együtt. Az általános iskolában kezdett el zenével foglalkozni, rövidesen a gyulai zeneiskolában tanult (18:15-ig). Sikeresen felvételezett a jó nevű, Gulyás György vezette békéstarhosi zenei szakközépiskolába. Egy év után az iskolát Rákosi bezáratta, a diákok szétszéledtek az országban. A riportalany előbb Békéscsabán, majd Debrecenben végezte középfokú tanulmányait (25:33-ig). Beszél a Zeneakadémiai éveiről (27:08-ig). Az 1956-os forradalmat még középiskolás diákként élte meg Debrecenben (32:30-ig). Szól arról, hogy negyedéves egyetemistaként kezdett el Pécsett tanítani az Antal György vezette pécsi zenei szakközépiskolában (34:45-ig). Elmondja milyennek látta Pécs kulturális életét az 1960-as években (35:29-ig). Felidézi a Mecsek Fúvósötös létrehozásának körülményeit (37:44-ig). Beszél arról, hogy a Mecsek Fúvósötös 40 éves fennállása alatt az ország egyik vezető kamaraegyüttese volt. Szól a külföldi szereplésekről (41:43-ig). A külföldi utak alatt előfordult, hogy megfigyelték az együttest, ugyanakkor a hatalom nem szólt bele abba, hogy milyen művészi tevékenységet folytatnak (44:36-ig). Az 1963-ban végleg letelepedett Pécsett, hamarosan a Művészeti Szakközépiskola zenei igazgatóhelyettese lett, emellett a város elismert művészévé vált (48:44-ig). Végezetül elmondja, hogy nyugdíjba vonulása után is aktív zenetanár maradt, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatója (50:17-ig).
Interjúalany: Paláncz Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 14.
Interjú Ortutay Tamással
Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél magáról (0:21), a háború utáni újjáépítésről, eufóriáról (1:40), a gyerekként átélt 1956-os forradalomról (3:27). Mesél a ’60-as évek légköréről, különösen az 1968-as eseményekről (8:05), édesapjáról, Ortutay Gyuláról (14:17), annak nevelési szokásairól (16:44), az Iparművészeti Főiskoláról (17:54), a ’80-as évekről (20:40), kiállításáról az Eötvös Kollégiumban (24:36), röviden a rendszerváltoztatásról (28:06), a kreatív fiatalok szocializmusbeli helyzetéről (29:11), arról, hogy milyen életszínvonalon élt a családja, és hogy rúgták ki apját a minisztériumból (33:37), illusztris vendégeikről, és az Aczél Györgynek jelentő takarítónőről (39:50), végül pedig egyik szobrával kapcsolatos emlékeit idézi föl (42:58).
Interjúalany: Ortutay Tamás
Felvétel időpontja: 2010. december 11.
