0:00 családi háttér, édesapja jegyző volt, de korán meghalt, a család így Szigetvárra majd Kaposvárra költöznek, 1944-ben Kaposváron érettségizett 1:47 felvették az egyetemre, a nagybátyja példájára jelentkezett az építészetre 3:52 1944-ben kezdte az egyetemet, októberben volt a kiugrási kísérlet, összehívják az egyetemistákat, hogy vagy mennek Dániába, vagy fegyveres kiképzést kapnak, de sokan megszöknek, így ő is 5:41 1945 szeptemberében ment vissza Pestre folytatni az egyetemi tanulmányait, eleinte romok között tanultak, mesél egy keveset édesapjáról, aki Erdélyből menekült el, mert megtagadta az államesküt 7:58 éjszakánként Sztálin-gyertyával világították a bombázók számára a várost, egyetemistaként a romokat takarították, Kaposváron éli át a szovjet megszállást, itt 120 napig állt a front, de komoly harcok szerencsére nem voltak 9:45 a s szovjet katonák atrocitásait nem éli át, hozzájuk két tisztet szállásoltak el, a MADISZ is megalakult, az lett volna a feladata, hogy segít elkezdeni az új életet 12:28 a visszacsatolások felejthetetlen emlékéről mesél 14:50 visszaemlékezik arra, hogy az öt zsidó osztálytársából mindenki meghalt, de az osztályból később a Rákosi-korszak is szedett áldozatokat 16:20 1948-ig valamennyivel jobb volt az élet, de utána a Rákosi-korszak ezt tönkrezúzta 18:14 megbízzák egy laktanya építésével, de megfenyegetik, hogy ha nem készül el időben, akkor kivégzik 20:09 ezt követően a somogyi állami építőipari vállalatnak volt a főmérnöke 1956-ig, akkor megválasztják a munkástanács elnökének, emiatt azonban később elbocsátják, mesél 1956-os élményeiről 23:58 Pécsre került, majd ismét Kaposváron dolgozott, az ottani tervezőirodának volt a mérnöke 27:28 mesél a forradalom utáni megtorlásokról, Kaposváron három kivégzés volt ítélettel 29:01 az osztálytársai már sárga csillaggal érettségiztek, a gettóból is összeszedték a zsidókat, a megye zsidóit ide zsúfolták össze, majd 1944 júniusában elviszik őket, bevagonírozzák, és elviszik őket Auschwitzba 30:51 1948-ban egy új világ kezdődött, ami egészen 1953-ig tartott, egy magyarságtól idegen elit verte szét a nemzetet, szétverték a családokat, az egyházat, és a parasztságot, utóbbit a kuláklistával és a termelőszövetkezetekkel tették tönkre 35:03 a háború alatti hitéletre emlékezik vissza, a háború után az egyházak vezetőit bebörtönözték, voltak akik mártíromságot vállaltak, voltak akik ki akartak egyezni 37:30 a kommunizmus egyházellenes volt 39:26 a Kádár-korszakról mesél, mindaz, ami itt történt, az egy moszkvai irányítás alatt történt, noha a rendszer végén lazult a szigor, de az ötvenhatos megtorlásokat nem lehet elfelejteni és megbocsátani Kádár Jánosnak 42:24 alapítója volt az MDF-nek, és képviselő-jelöltje is az első választáson, Bíró Zoltán keresi meg a helyi MDF szervezésével kapcsolatban 45:27 az MDF-ből a nemzeti vonal kiszorulása után kilépett az MDF-ből, szerinte szándékosan verték szét a pártot, lesújtó véleménye van az SZDSZ-ről, és Palmer amerikai nagykövetről, hitelesnek fogadja el az ún. „rózsadombi paktumot” 51:07 mesél a kétkamarás parlament tervéről 52:50 a művészetek iránti érdeklődéséről, és az olvasmányairól beszél, majd az általa épített templomokra emlékezik vissza

Szomor Miklós 1939-ben született Soltvadkerten. Édesapja eltűnt a II. világháborúban. Kisgyerekként megtapasztalta a Rákosi-rendszer parasztellenes politikáját. A kalocsai tanítóképzőben tanul, 56-ban megválasztják a Diáktanács vezetőjének. A helyi lapokban teszi közzé a diákság követeléseit, emiatt a forradalom leverése után kizárják az ország összes középiskolájából. Egy tanára segítségével egy évvel később mégis befejezheti tanulmányait. Innentől főképp tanítóként dolgozik, rengeteg túlmunkát vállal, hogy három gyermekét el tudja tartani. (00:00-01:00) a családi háttér bemutatása; (01:00-06:45) nehéz életkörülmények a Rákosi-korszakban; (06:45-17:45) a kalocsai tanítóképző és a kollégium bemutatása, különösen a kollégium pozitív nevelő hatása, az 53-as politikai enyhülés hatása; (17:45-31:40) az 56-os forradalom Kalocsán, beválasztják a Diáktanácsba, forradalmi hangvételű cikkek írása; (31:40-37:24) fegyelmi eljárás, küzdelem az ítélet megsemmisítése ellen, érettségi, elhelyezkedés; (37:24-43:35) küzdelmes mindennapok pedagógusfizetésből, kompromisszum a rendszerrel.

0:00 Családi háttér, gyermekkor, édesanyja árva volt, mesél a harmincas évek gazdasági válságának hatásáról az édesanyja családjáról, nagyon korán férjhez ment 3:44 1944. ápr. 3.-án zárja az iskolai évet vizsgákkal, akkor jött a nagy bombázás, ekkor már a Ferencvárosban laktak, a teherpályaudvar közelében, így a környéket nagyon sok találat érte 5:44 az első bombázáskor kimenekülnek a pincéből a közeli kis erdőbe 7:51 később a Rákóczi útra költöztetik őket, üres lakásokba, ahonnét zsidókat telepítettek ki, a házban élő zsidókat később Auschwitzba viszik, és nem is térnek vissza a haláltáborból 10:36 a légitámadások alkalmával később géppuskával is lőtték a lakosságot, élelemként az elesett lovakat vágták össze a bombázások alatt 12:40 a szovjetek bejövetelét felszabadulásként élték meg, mindenhol németeket kerestek, de atrocitást nem tapasztalt, az édesapját azonban elviszik, és három évig kint volt Szibériában 14:06 a lakásuk és a ház tönkrement, ablakok nem voltak télidőben, újságpapírral fedték az ablakot; édesanyja az apja fogsága miatt elment dolgozni 17:08 a Veres Pálné Gimnáziumba íratták be, akkoriban elitgimnázium volt, szerencséjére nagyon jól ment neki az orosz, de emiatt volt konfliktusa a tanárral, azonban később egy orosz tagozatos gimnáziumba kerül át 20:31 az orosz tagozatos gimnáziumban csupa kádergyerek járt, ráadásul sokszor kocsival 23:21 két évig a honvédségnél dolgozott a Haditechnikai Intézetben, férjhez ment, Gyöngyösre pedig akkor kerültek, amikor a férje vállalata révén ott kapott lakást, majd általános gépész szakon végez Salgótarjánban 26:13 a mátraaljai szénbányáknál dolgozott később, onnan ment nyugdíjba 26:52 1956-ban még a szüleinél élt a Ferencvárosban, közel volt az Üllői úton a laktanya, az ötvenhatosok valójában nem akartak rendszerváltoztatást, csak sajtószabadságot és az oroszok távozását 28:57 a férje mentős volt, a forradalom előtt két nappal volt az eljegyzésük, nem látták egymást napokig, és nem tudtak kapcsolatba lépni, az Üllői út jobban szét volt lőve, mint a háború után 31:50 az orosz katonákkal beszélgetett, azt hitték eleinte, hogy Lengyelországot megtámadták a fasiszták, de a katonák felettese puskatussal verte őket, hogy nem állhattak szóba a helyiekkel 33:19 ötvenhatban a politikai foglyokkal együtt kiszabadult köztörvényesek fosztogattak, és látta a köztársaság téri lábbal felakasztott ávósokat 34:10 mesél édesapja szibériai fogságáról, eleinte nem is tudták, hogy hova vitték, Oroszországból nem írhatott levelet, nagyon kevés élelmet kaptak, a nyers cukorrépát is megették a földekről