Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
1956
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak

Kőbe vésett történelem

3794 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: 0:00 gondolati háttér 3:00 mesél az iskolai évekről 7:02 1956-ban még Miskolcon élt, mesél az akkor szerzett élményeiről, tüzet nyitottak a tömegre 11:01 elmagyarázza, hogy miért gyűlöli a háborút, és miért pacifista 13:03 a főiskola elvégzése után a Zrínyi Gimnáziumban vállalt tanári állást, eleinte az egyik tanteremben aludt, az első műterme pedig a gimnázium pincéjében volt 15:18 szeretett tanítani, de végül a szobrászatot választotta 17:05 a hatalom akkor is és most is beavatkozott a művészetbe, mert nem fogadta el, hogy nem csak a hatalomnak van igaza 19:20 az első igazi sikereit külföldön érte el, Ravennában kapott egy aranyérmet, Magyarországon ezután kezdte el megkapni az itthoni díjakat 21:56 nem helyeselte azt, hogy a régi szobrokat mind eltávolították 23:50 a hitet fontosnak tartja, de az egyházaktól eltávolodik 26:20 felidézi, hogy hogyan ismerkedett meg a feleségével, a szobrászat sok áldozattal járt, egy malomban rendezte be a lakásukat és műtermet 32:45 mesél arról, hogy hogyan mondott az első „szabad” március 15.-én 1989-ben beszédet 37:26 csalódott a rendszerváltoztatásban 39:47 a beszéd után felkérték közéleti szerepre, de a terveit keresztülhúzták, így maradt szobrász 44:56 a város főterén álló szobor is csak kínkeservesen valósulhatott meg
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szabolcs Péter
Interjúalany lakhelye: Zalaegerszeg
Interjúalany született: Miskolc, 1942
Interjúalany foglalkozása: szobrászművész
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Felvétel helyszíne: Zalacséb

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, kulákká nyilvánított édesapja erőfeszítéseiről, hogy felvegyék az orvosi egyetemre, majd az '56-os forradalom leverését követő apátiáról (0:00). Mesél anyai dédapjáról, aki Amerikában keresett pénzt, hogy földet vegyen, amit aztán az államosítás során elveszítettek (4:00). Szól első munkahelyéről a miskolci városi tanácson (7:00), majd az egyetemi évekről, például arról, hogy férje nemzeti színű karszalagja botrányt keltett egy március 15-i rendezvényen (9:08). Szól arról, mit gondolt a szocializmusról, és arról, miért kellett belépnie az állampártba ahhoz, hogy szociológiát tanítson (12:20). A rendszer korrupcióját egy Omega-koncerttel kapcsolatos történettel szemlélteti (17:10). Beszél arról, hogyan alakult meg avasi lakásukban az MDF első helyi szervezete, és arról, mekkora kockázatot vállaltak még akkor (21:30), majd rátér arra, hogy hogyan küldtek besúgókat a rendezvényre (26:30). Arról is szól, hogy a pártbizottság megfúratta a saját páncélszekrényét, hogy az ő szociológiai kérdőíveit kilopják (31:22). Elmondja, hogy egy egyetemi vita lehallgatását követően férje otthagyta az ügyészséget, hogy független jogtanácsos legyen, illetve arról, hogyan lett az MDF országos alelnöke (33:45). Beszél arról, hogy miért nem lépett be az MDF-be (36:35), és arról, hogy a helyi Fidesz is az ő lakásukon alakult meg, az SZDSZ szervezete számára pedig már egyszerűen nem volt helyiség a lakásban (38:00). Végül az MSZMP utolsó kongresszusáról beszél, korai MSZP-tagságáról és a naiv hitről, hogy valódi szociáldemokrata pártot lehetett építeni (42:50).
Interjúalany: dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta
Felvétel időpontja: 2011. május 15.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél családjáról, életviszonyokról, oktatásról (0:17). Rátér arra, miként élte meg gyerekként a II. világháborút és a megszállást, összehasonlítva a német és az orosz katonák lakossággal szembeni viselkedését (5:35). Beszél az 1945 utáni életről, a jegyrendszerről (13:24), majd a mezőgazdaság átalakításáról, a szövetkezetesítésről beszél (14:50). Beszél a korszak hitéletéről és oktatásáról (16:44), majd az elhelyezkedés, a munka lehetőségeiről (17:40). Kiemelten beszél a Kádár-korszak mindennapjairól, kitérve az 1956-os forradalomra is (20:35), valamint értékeli a rendszerváltoztatást is (29:45).
Interjúalany: Lukács Józsefné Erzsébet
Felvétel időpontja: 2010. december 09.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél arról, hogy 1950. június 23-án kitelepítették a családját (0:29), az ellenük felhozott vádról (5:23), arról, hogy az Árkus-tanyára kerültek, ahol fél évig egy birkahodályban laktak (5:49). Beszámol arról, hogy milyen munkákat kellett végezniük (7:30), az őrök bánásmódjáról, a büntetésekről (9:34), a tisztálkodási és étkezési lehetőségekről, a szabadnapokról (16:13), a besúgókról (25:22), szabadulásukról (29:55), szakmai pályájáról (31:07), a teljes vagyonuk elvételéről, valamint a kárpótlásról (34:57).
Interjúalany: Rab Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 11.