Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
ENSZ
szobordöntés
sztrájk
tüntetés
szovjet megszállás
megfigyelés
Kádár-korszak
megtorlás
munkástanácsok
Sztálin
amnesztia
bíróság
Rákosi Mátyás
Nagy Imre
Apró Antal
kommunista diktatúra
kivándorlás
internálás
katonaság
disszidálás
deportálás
börtön
ÁVO/ÁVH

A forradalom ezt bízta rád, neked ezt kellett képviselned

2133 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: 1956
Leírás: Az interjúalany beszél arról, miként döntötték le Sztálin szobrát október 23-án (0:20). Szól arról, hogy a budapesti Központi Munkástanács élén nem fegyverrel, hanem tárgyalással igyekeztek a forradalom vívmányait megőrizni. A szovjetek szemében nagy tekintélye volt a munkástanácsnak, de Kádárék csak arra használták a tárgyalásokat, hogy időközben megerősödjenek (6:05). Szól a munkástanács jelentőségéről (9:15), és arról, hogy annyit bizonyosan elértek, hogy a tárgyalások ideje alatt 200,000 ember elhagyhatta az országot, akik közül jópárat kivégezhettek volna (13:40). Elmondja, hogyan reagált arra, mikor 25. születésnapján életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (15:00), valamint azt, hogy miként került a munkástanács élére (16:40). Szól a forradalomról, mint a társadalmi szerveződés legmagasabb szintjéről, és az ezzel járó különleges jogokról (21:00). Szól arról, hogy Kádárék taktikai tárgyalásokat folytattak, a tagok egy részét átállították, a maradékot pedig börtönbe záratták (24:20). Elmondja, milyen kérdésekről tárgyaltak, valamint elemzi Nagy Imre személyiségét is (24:20). Beszél a munkástanács megalakulsááról és letartóztatásuk körülményeiről is (30:15). Szól arról, mivel vádolták és milyen volt a börtön, valamint szól Kennedy elnök szerepéről az amnesztiarendeletben (32:28).é Szól arról, hogy a börtönévek után továbbra is megfigyelték, valamint arról, hogy 1972. október 23-án egy megrendezett balesettel megpróbálták megölni (36:30).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Rácz Sándor
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Hódmezővásárhely, 1933
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas, szakmunkás
Felvétel időpontja: 2011. június 06.
Felvétel helyszíne: Pásztó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:44 1956-ban három nappal a forradalom előtt házasodtak össze, felidézi a forradalommal kapcsolatos emlékeit, az apósát megválasztották a forradalmi tanács vezetőjének, ami miatt később 13 hónap börtönt kapott, mesél a kistarcsai börtönlátogatásukról 10:18 13 hold földjük volt, azt munka mellett művelték, a beszolgáltatás kötelező volt 1956 előtt a birtokosoknak 14:45 mesél a háborús emlékeiről, de akkor még kisgyerek volt 16:43 a férje olvasta fel a 12 pontot egy gyűlésen, de neki ebből nem lett gondja, sőt, az apósát kiszabadítandó még Kádár Jánossal is beszélt, de nem történt semmi, ezért belépett a pártba, de az sem segített 20:43 a gyerekeket beíratták hittanra, de a tanácselnök kötelezte őket, hogy írassák ki őket, mesél a rendszer negatív megkülönböztetéseiről, különösen a beszolgáltatásokról 24:45 a gyerekeknek is be kellett segíteniük a mezőgazdasági munkákba, nem volt gépesítve még semmi, amikor fiatalok voltak 28:14 a fő szórakozási lehetőségeket a bálok jelentették 31:20 az első háztartási eszközökről mesél 41:13 a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást az életükben, egyedül a közbiztonság romlását érzik nagyon
Interjúalany: özv. Piroska Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja egy uradalom intézője volt, Orosházán járt iskolában 1:46 a front érkezése előtt gyakori volt a légiriadó az iskolában, szeptember végén már menekülniük kellett, édesapját ekkor behívták katonának, a család pedig vonattal menekült el 4:44 a vonatot többször bombázás érte, Pápára mentek a nagybátyjához, az édesapja időközben visszaszökik hozzájuk 8:06 nagyon sok bombázást éltek meg, a pápai repteret bombázták, óvóhely nem volt, a környező földekre szaladtak ki 10:19 az oroszok bevonulásakor a templom kriptájában voltak, az orosz katonák kirámolták a környéket, hazautaznak, látta a szétlőtt országot 13:58 Nyírbátorba költöztek, az ottani apácákhoz jártak iskolába, mesél a háború utáni életről, édesapja egy állami vállalatnál volt agronómus 17:09 hittanra is járt, de helyhiány miatt nem vették föl a nyíregyházi gimnáziumba a vallásossága miatt, végül egy debreceni zenegimnáziumba jutott be 20:38 a második év elején bezárják a gimnáziumot, ezért berakták a Csokonai Gimnáziumba, ezért egy csoportban magántanulók lettek, szerencséjükre az iskolájukat ismét elindították 22:17 sikerül felvételt nyernie a debreceni egyetem történelem-földrajz szakára 23:38 az egyetemen belecsöppent 1956-ban a fortyogó politikai légkörbe 24:40 Debrecenben nagy felvonulás volt október 23.-án, lövések hallatszódtak, gyűlésekre nem járt ki, mert nagyon messze voltak a kollégiumnál; november 4.-én dübörögve jöttek be az orosz tankok, de harcok nem voltak 28:18 év végén pótolták be a kéthónapos kimaradást, mesél a terepgyakorlatokról 31:21 évfolyamtársait KISZ-tanácsadóként szórják szét az országban, őt azonban aKISZ-be fel sem veszik 32:49 Debrecenben nem volt állás, egy évig Derecskén tanított, majd egy összevont tanyasi iskolába 34:56 végül Sopronban kapott állást a férjével együtt
Interjúalany: Nagy Mártonné
Felvétel időpontja: 2011. január 19.

Hossz: 00:48:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
00:00 bemutatkozás, család bemutatása 07:00 Trianon hatásai a családjára 07:25 A háború előtti évek Csögléje, "El Dorádója", édesapja orvosi hivatása 09:55 gimnázium előtti tanulmányai 11:27 középiskolák, internátus 13:45 második világháború időszaka, kiköltözés Ausztriába, édesapját rá kellett beszélni, mert nem kívánta otthagyni a körzetét 15:00 a leventék élete, bátyja elvitele Ausztriában, megtalálása és "megszöktetése" 17:20 hazajövetel Ausztriából, a "nyugatosnak" csúfolt visszatértek másodrendűként való kezelése 19:00 1945 utáni időszak, egy másik orvos mesterkedése, hogy megszerezze édesapja körzetét - ez ekkor még nem sikerült, de 1949-ben "nyugdíjtalan nyugdíjba" kényszerítették, a 45-ös fordulat az ő életét is kisiklatta: vegyész lehetett csak, nem orvos 24:00 egyetem, felvételivel kapcsolatos problémák, a debreceni egyetem különösen kontraszelektív jellege 26:35 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, az internátus élete, tanárok, tárgyak 30:40 a Rákosi-rendszer miben akadályozta az egyetem során - káderlapja: "oktatómunkára kéri magát, üzembe javasoljuk" 32:00 '50-es évek, Veszprémbe kerül, a tanszékre, a "friss levegőre" - a veszprémi egyetemet vörös egyetemnek tekintették, de nem az volt, ez 56-ban is kiderült 33:00 az '56-os forradalomban nem vett részt, mert éppen kórházban volt gyermekével - megtorlás, a diákokat Munkácsra vitték 37:00 '60-as évekkel kezdődő puha diktatúra szabadabb volt, de "reménytelen" 39:00 karrierjét hogyan befolyásolta nő mivolta 40:00 az itt állomásozó orosz hadsereg erőfitogtatása - az afganisztáni visszavonulás nagy reményeket keltett 41:00 az egyik kommunista program során, melyben kádereket diplomaszerzésre kötelezték, találkozott Pap Jánossal, ahol ő bizonyult a legjobbnak - Pap 1956 után belügyminiszter lett és egy más ember jött vissza Veszprémbe - ő követelte Brusznyai Árpád kivégzését is 45:00 egyetemi oktatás színvonala és az oktatók
Interjúalany: Maleczkiné dr. Szenes Márta
Felvétel időpontja: 2011. február 15.