Interjú

Gyűjteményhez ad
Apró Antal
Gerő Ernő
1956
Horn Gyula
Kádár-korszak
Marosán György

A Péterfy Sándor utcai Kórház szabadságharcosai között voltam

2554 megtekintés

Hossz: 00:40:32
Témakörök: 1956, megtorlás
Leírás: Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került az 1956-os forradalmárok közé, és hogyan kezdett mentőzni a Péterfy Sándor utcai Kórház önkénteseként. Beszél a forradalmat követő megtorlásokról és arról is, hogy hogyan alakult az ő személyes sorsa 1956 után. 0:13--hogyan, miért áll be a forradalmárok közé; 4:44--hogyan kerül a Péterfy Sándor utcai Kórházba és hogyan áll be önkéntesként segíteni a mentésbe; 9:43--hogyan segít a falu a városnak; 12:11--a forradalom utolsó napjai, a forradalom leverése, a kórház megszállása, Angyal István elfogása; 18:00--hogyan helyezkedik el ezután a Hein Pál Gyermekkórházban majd kántorként Pécelen; 19:40--hogyan kerül újra kapcsolatba Obersovszky Gyulával, milyen büntetést kaptak ők a forradalom után; 23:40--az új rendszer kiépülése 1956 után, megtorlások, találkozása Horn Gyulával a forradalom ideje alatt; 31:40--meddig él még az emberekben az 1956-os szellem, milyen megtorlások voltak, milyen volt az 1957-es május 1-i ünnepély; 36:0--mi az igazság Mező Imrével kapcsolatban
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szerényi József
Interjúalany lakhelye: Pécel
Interjúalany született: Budapest, 1932
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. május 02.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
0:00 Budapesten született, fiatalabb éveiben versenyszerűen sportolt, és modellezett, édesapja fodrászmester volt, édesanyja pedig házmester 2:44 a ferencvárosi pályaudvar bombázásánál érték az első bombák, mesél az oroszok bejöveteléről, a fiatal nőket elvitték 6:12 a háború után az oroszok kényszer-lakásfoglalásokat csináltak, a nagyobb lakásokba beköltöznek az orosz katonák 8:36 a háború alatt, és háború után a felhalmozott élelmet fogyasztották, pl. lencsét, babot, krumplit, később pedig cserével keresték meg az élelmet, a háború után pedig nyulakat tenyésztettek, és azokat ették, a jegyrendszer miatt az élelmezés akadozott 10:24 a zsidóüldözések során édesapjának sok vendégét elvitték, de mindenki vissza tudott jönni 12:24 édesapja fodrászüzletében megfordultak mind a németek, mind az oroszok 17:20 visszaemlékezik a háború utáni évekre, különösen az éhínségre és az államosításokra, a családjában történt B-listázásra, a békekölcsönre 24:45 a munkásoknak túlzott normákat írtak elő, így zsigerelték ki az embereket, nem lehetett pl. kapni zsírt, az életkörülmények, és a politikai berendezkedés váltotta ki 1956-ot 28:35 1956 októberében katona volt, de az alakulat feloszlott, Gyálra ment, ahol a rendfenntartás végett megalakították a nemzetőrséget, pár nappal később tér haza, látta az Üllői úton lévő holttesteket 31:00 Maléter Pált nem szereti, mert katonaként lövetett a tömegbe 32:30 1956. okt. 6.-án sebesült meg, de addigra az erős aknatűz, és a légi bombázás megtörte az ellenállást, mesél a Corvin közi eseményekről 36:33 a forradalom valóságos mészárlás volt a túlerő miatt, az ellenállást mutató helyeket szétlőtték, később a hatvanas években az épületek árkádosítása is azért történt, hogy ne legyen ott ellenállás 38:15 őt is elkapják, a karácsonyt és az újévet is börtönben töltötte, 1963-ban szabadult amnesztiával
Interjúalany: Weinhardt Vilmos
Felvétel időpontja: 2011. március 17.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a háborús időkről, iskolaéveiről (0:38), katonai élményeiről, amelyek összekapcsolódnak az 1956-os forradalommal (3:33), a katonaságtól való hazatéréséről (4:54), a Rákosi-korszakbeli mezőgazdasági helyzetről(5:36), nősüléséről (6:05), a falu helyzetéről a Kádár-korszakban, téeszesítésről, mezőgazdaságról (6:37), a rendszerváltoztatás utáni gazdálkodásról (10:29), arról, hogy milyen volt az édesapja nélkül a háború éveiben az élet (12:26), a galamboki második világháborús évekről, a hősök emlékművéről (15:00), az 1956-os falubeli eseményekről, az azt követő megtorlásról (16:47), végül röviden visszatér a katonaságra (20:00).
Interjúalany: Kálóczi Mátyás
Felvétel időpontja: 2011. március 10.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany először a gyerekkoráról és azt azt átszövő történelmi eseményekről mesél, melyek a következők: Kassai bombázás; Budapest ostroma, a Duna-hidak felrobbantása(0:19); menekülés Bécsbe a front elől – az osztrák idegengyűlölet megtapasztalása(5:25); apja meghurcolása és praktizálástól való eltiltása az ötvenes években(8:17); a társbérlet rendszere(9:55), mindennapjai; a középosztály nyomorúsága a Rákosi – érában(11:39). A forradalom közvetlen előzményei a Műegyetemen(15:14); Sinkovits Imre és Nagy Imre beszéde(17:08); Gerő uszító rádióbeszéde, amelyben a tüntetőket csőcseléknek minősíti: az erre való személyes reflexió lett az interjú címe(20:28). Anekdoták a forradalom napjaiból: a pesti srácok(21:57), Broszman György és a Parlament előtti sortűz(23:24), Makovecz Imre és a puskája, a Három Holló előtt harckocsiágyúval meglőtt öregasszony(28:45), összeégett orosz hullák az Üllői úton(30:05), a forradalom győzelme, a Nyugat képmutatása, „tartsatok ki”(32:30). A november 4. hajnali orosz invázió(34:02), nehéz döntés a disszidálásról(35:46), kalandos vonatút a határtérségbe, az aknazáron átkelés éjszakája(36:56).
Interjúalany: Dámosy Géza
Felvétel időpontja: 2011. március 09.