Az interjúalany rendszerváltoztatás körülményeiről, azok gyömrői lecsapódásáról beszél(0:31).A rendszerváltoztatás után nem változott meg gyökeresen az élete. Sem előtte, sem utána nem kerestek túl keveset vagy túl sokat. Mivel sok gyermeke van, helyzete korlátozott volt a rendszerváltoztatás után is. Dr. Török Gábor örömmel szemléli a bővülő lehetőségeket(02:34). Reménykedik, hogy az emberek felismerik, hogy a magyarság érzülete meg kell, hogy előzzön minden más nemzetköziséget(04:33). A rendszerváltoztatás előtt nem volt nyugaton, mivel ezt alaposan megtiltották. Ezzel kapcsolatban az interjúalany elmesél egy Teleki Lászlóra (a felvétel helyéül szolgáló gimnázium névadója) vonatkoző történetet(5:54). A rendszerváltoztatás utáni első szavazás körülményeiről, az MDF sikeréről beszél(07:38). Az interjúalany a gyömrői gyilkosságokról is mesél, a személyes tapasztalataival kiegészítve(9:35). A gyömrői gyilkosságok 1944-ben történtek meg, Dr. Török Gábor igyekezett utánajárni az eseményeknek, majd ebből egy parlamenti interpellációt dolgozott ki. Ennek hátteréről és következményeiről tájékozódhatunk(10:37). A rendszerváltoztatás tette lehetővé azt, hogy erről a kényes témáról végre beszélni lehessen. Bár még ekkor is sokan igyekezték megakadályozni(14:18).Az interjúalany a gyilkosságok áldozatairól, okairól, a hozzátartozók sorsáról, valamint az elkövetőkről mesél(15:10). A gyilkosok különös kegyetlenséggel és minden jogi procedúra nélkül jártak el(17:21). Az elkövetők nem feleltek a tetteikért a bíróság előtt - jól mutatja a kibonatkozó kommunista pártállam jellegét(18:46). A rendszerváltoztatást megpecsételő tömegrendezvényeken részt vett. Az átmenet véleménye szerint sokkal hosszabb ideig tart artott, mint ahogy azt 1990-ben gondolták(19:40). A gyömrő gyilkosságok az 1956 utáni megtorlásokhoz volt hasonlatos(22:47). A gyömrői gyilkosságok a megfélemlítést szolgálták, de ennek tárgyalása csak úgy válik lehetővé, hogy megpróbálunk belehelyezkedni a kor zűrzavaros viszonyaiba(23:39). Az interjúalany a '80-as évek gazdasági reformelképzelésekről, valamint a magyar termelésmorálról és -színvonalról beszél(26:57).Dr Török Gábor úgy véli, hogy a mai munkvállalók érdekvédelmi szervezetei vagy nem léteznek, vagy nagyon gyengék(30:20).

Bevezetésképpen gyermek-és ifjú koráról(0:14), s ennek kapcsán Franciaország 2. világháború alatti helyzetéről, illetve Algériáról beszél(2:03). Ezután 1947-ben Magyarországra került, ahol egy premontrei gimnáziumban tanított francia nyelvet. Erről illetve (6:17) a párizsi béke utáni magyarországi állapotokról és a magyar nyelvtanulásról meséli el személyes emlékeit(12:44), majd a budapesti(23:00) illetve belgrádi diplomáciai munkájáról szólva kitér a Magyarország és Jugoszlávia közti hidegháború egyes jelenségeire(25:30). Az interjú 2. felében magyarbarátságáról(33:18), a magyar-francia kapcsolatokról(35:21), az idegen nyelvek tanulásának fontosságáról szól(37:13). Végül francia nyelven fogalmazza meg a mai magyar fiataloknak szóló üzenetét(37:37).

0:00 családi háttér, édesapja jegyző volt, de korán meghalt, a család így Szigetvárra majd Kaposvárra költöznek, 1944-ben Kaposváron érettségizett 1:47 felvették az egyetemre, a nagybátyja példájára jelentkezett az építészetre 3:52 1944-ben kezdte az egyetemet, októberben volt a kiugrási kísérlet, összehívják az egyetemistákat, hogy vagy mennek Dániába, vagy fegyveres kiképzést kapnak, de sokan megszöknek, így ő is 5:41 1945 szeptemberében ment vissza Pestre folytatni az egyetemi tanulmányait, eleinte romok között tanultak, mesél egy keveset édesapjáról, aki Erdélyből menekült el, mert megtagadta az államesküt 7:58 éjszakánként Sztálin-gyertyával világították a bombázók számára a várost, egyetemistaként a romokat takarították, Kaposváron éli át a szovjet megszállást, itt 120 napig állt a front, de komoly harcok szerencsére nem voltak 9:45 a s szovjet katonák atrocitásait nem éli át, hozzájuk két tisztet szállásoltak el, a MADISZ is megalakult, az lett volna a feladata, hogy segít elkezdeni az új életet 12:28 a visszacsatolások felejthetetlen emlékéről mesél 14:50 visszaemlékezik arra, hogy az öt zsidó osztálytársából mindenki meghalt, de az osztályból később a Rákosi-korszak is szedett áldozatokat 16:20 1948-ig valamennyivel jobb volt az élet, de utána a Rákosi-korszak ezt tönkrezúzta 18:14 megbízzák egy laktanya építésével, de megfenyegetik, hogy ha nem készül el időben, akkor kivégzik 20:09 ezt követően a somogyi állami építőipari vállalatnak volt a főmérnöke 1956-ig, akkor megválasztják a munkástanács elnökének, emiatt azonban később elbocsátják, mesél 1956-os élményeiről 23:58 Pécsre került, majd ismét Kaposváron dolgozott, az ottani tervezőirodának volt a mérnöke 27:28 mesél a forradalom utáni megtorlásokról, Kaposváron három kivégzés volt ítélettel 29:01 az osztálytársai már sárga csillaggal érettségiztek, a gettóból is összeszedték a zsidókat, a megye zsidóit ide zsúfolták össze, majd 1944 júniusában elviszik őket, bevagonírozzák, és elviszik őket Auschwitzba 30:51 1948-ban egy új világ kezdődött, ami egészen 1953-ig tartott, egy magyarságtól idegen elit verte szét a nemzetet, szétverték a családokat, az egyházat, és a parasztságot, utóbbit a kuláklistával és a termelőszövetkezetekkel tették tönkre 35:03 a háború alatti hitéletre emlékezik vissza, a háború után az egyházak vezetőit bebörtönözték, voltak akik mártíromságot vállaltak, voltak akik ki akartak egyezni 37:30 a kommunizmus egyházellenes volt 39:26 a Kádár-korszakról mesél, mindaz, ami itt történt, az egy moszkvai irányítás alatt történt, noha a rendszer végén lazult a szigor, de az ötvenhatos megtorlásokat nem lehet elfelejteni és megbocsátani Kádár Jánosnak 42:24 alapítója volt az MDF-nek, és képviselő-jelöltje is az első választáson, Bíró Zoltán keresi meg a helyi MDF szervezésével kapcsolatban 45:27 az MDF-ből a nemzeti vonal kiszorulása után kilépett az MDF-ből, szerinte szándékosan verték szét a pártot, lesújtó véleménye van az SZDSZ-ről, és Palmer amerikai nagykövetről, hitelesnek fogadja el az ún. „rózsadombi paktumot” 51:07 mesél a kétkamarás parlament tervéről 52:50 a művészetek iránti érdeklődéséről, és az olvasmányairól beszél, majd az általa épített templomokra emlékezik vissza