Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
államosítás
1956
megtorlás
II. világháború
kettős megszállás

Óriási hátránnyal indultunk

2653 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: '50-es évek, Mindennapi élet , 1956, oktatás
Leírás: Az interjúalany beszél magáról (0:27), a gyerekként átélt második világháborús élményeiről (4:57), iskolás emlékeiről, a katolikus és református diákok közötti ellentétekről, az iskolák államosításáról (12:29), a továbbtanulás lehetőségeiről (20:16), a tanítóképzőben eltöltött évekről (26:02), a főiskolához kapcsolódó élményeiről (30:15). Kitér a helyi az egri 1956-os eseményekre (35:27), és az azt követő megtorlásokra (36:37), végül visszatér a főiskolás időszakára (39:07).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kuknyó János
Interjúalany lakhelye: Nyíregyháza
Interjúalany született: Tiszabercel, 1935
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Felvétel helyszíne: Nyíregyháza
Interjút készítette: Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Nyíregyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Tárgy: Mindennapi élet , 1956
Az interjúalany 1937-ben született Gyömrőn (Pest megye). Beszél gyermekkoráról, iskoláiról. Villamosenergia-ipari Technikumban tanult. (04:48) 1956-ban fejezte be az iskolát. Győrben dolgozott a forradalom alatt. Nem voltak fegyveres események, csupán tüntetések. Mivel a villamosiparban dolgozott, folyamatosan munkában volt. (09:14) "A közjó gyömrői mecénása" megtisztelő névvel illetik. 1996-ban került vissza Gyömrőre, innentől kezdve aktívan részt vett a helyi hagyományok megőrzésében, a civil szervezetek munkájában. (11:46) Az interjúalany könyvet írt azokról a gyömrőiekről, akiket a II. világháború után elhurcoltak a Szovjetunióba málenkij robotra. Részletesen beszél a gulágok kiépítéséről, az elhurcolt gyömrőiek történetéről (munka, életkörülmények, kapcsolatok a helyi lakossággal). (22:50) A gyömrőieket egy idő után a Fekete-tenger partjára szállították át dolgozni. Jobbak voltak az életkörülmények a kedvezőbb időjárás miatt. (27:38) 1946 őszén indult haza az első gyömrői csoport a betegekkel. A többieket 1947-1948-ban engedték haza. (28:00) Az interjúalany összegyűjtötte a túlélők és családtagjaik visszaemlékezéseit. (31:22) Beszél Gyömrő kultúrtörténetéről. (33:18)
Interjúalany: Perényi László
Felvétel időpontja: 2011. január 13.
Készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő

Hossz: 00:27:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany elmondja családjának történetét, Anyja cseléd, apja bányász volt Brennbergbányán. Elmeséli gyermekkorának, iskolás éveinek élményeit, beszél német származásáról. Szülei csak németül tudtak. (03:38) A brennbergi bánya bezárása után az interjúalany édesapja különböző bányákban dolgozott, így csak háromhetente látogathatott haza családjához. (04:44) Beszél családalapításáról, munkáiról (postás, mindenes). Ekkor tanult meg jól magyarul. (10:34) Az interjúalany visszaemlékezik a II. világháborúra, Szálasi brennbergi tartózkodására, az "aranyvonatra", a német majd szovjet megszállásra. (13:24) Beszél egy közelben történt bányakatasztrófáról, amelyben több mint 20-an haltak meg. (17:42) Beszél a bányászhagyományokról, ünnepekről. (18:24)
Interjúalany: Zeltner Erna (Resnicsek Ferencné)
Felvétel időpontja: 2010. október 25.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:36:00
Tárgy: Mindennapi élet , Ipar, második világháború
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, szüleiről, testvéreiről, polgári és politikai iskolai éveiről. Mesél a Kodak gyár 1944. december 5-ei szovjet bombázásáról, az áldozatokról és a károkról. Említést tesz a váci zsidóság deportálásáról, valamint a váci kórház elnevezésének történetéről. Végül szól a Kodak gyár és a váci ipar sorsáról. 00:29--gyermekkor, szülők, iskolák 3:37--továbbtanulás, munkahelye a váci Kodak gyárban, családja 6:40--nyugdíjazása 7:50--a váci ipar a szocializmus évtizedeiben 8:46--a bombázásokról őrzött emlékei 15:54--mi volt a bombázás előzménye, miért történt a bombázás 17:55--mit dolgozott a Kodek-gyárban; milyen volt a Kodak-gyár 20:27--emlékei a zsidók deportálásról 22:58--emlékei a váci kórházról 25:45--jelentősebb emberek a Kodak gyárban 30:55--a Kodak-gyár eladásának és Forte gyár beindításának története, a váci ipar megszünése
Interjúalany: Kettler László
Felvétel időpontja: 2010. december 02.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác