Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
oktatás
Nagy Imre
Rákosi Mátyás
Tildy Zoltán
Veres Péter
jegyrendszer
1956
rendszerváltoztatás
front
földosztás
óvóhely
Kádár-korszak
II. világháború

Egy 80 éves asszony emlékezete

2603 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany beszél tanulmányairól, családjáról (1:22), munkája kezdetéről (3:01), második világháborús emlékeiről, az amerikai és szovjet bombázásokról, a front átvonulásáról (3:25). Mesél arról, hogy édesapját majdnem agyonverték a háború után (5:55), megemlíti a jegyrendszert és a beszolgáltatást (6:38), házasságát (7:49), férje TSZ-beli munkáját (8:53). Kifejti rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit (10:16), valamint 1956-ról szóló véleményét (11:08). Beszél édesapjáról, aki a háború után a falu főbírója volt, és többször is megverték a szovjetek (13:20). Megemlíti az 1940-es évek végének politikai mozgásait, a beszolgáltatást (19:11), Kádár Jánost összehasonlítja Nagy Imrével (20:48), kitér arra, hogy mennyire érezték a német megszállást (22:42), végül arra, hogy mi volt jó a Kádár-korszakban (24:25).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
Interjúalany neve: Füleki Józsefné
Interjúalany lakhelye: Tiszaroff
Interjúalany született: Tiszaroff, 1930
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2010. július 16.
Felvétel helyszíne: Tiszaroff

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:50:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél szüleiről és családjáról (0:13), majd rátér az oktatás kommunista átalakítására az 1950-es években, valamint saját tanulóéveire és elhelyezkedésére (5:38). Szól II. világháborús élményeiről, a bombázásokról és az óvóhelyekről (5:38), majd a háború és az 1950-es évek katasztrofális egészségügyi viszonyairól (9:00). Beszél a Rákosi-rendszerről, az osztályharcos ideológiáról és a mezőgazdaság terrorizálásáról (11:15). Szól az élelmiszer-ellátásról, és a forint bevezetéséről (14:50) . Úgy véli, a forint bevezetése körül tetőzött Rákosi népszerűsége, majd a személyi kultusz megjelenésével érte el a mélypontot (16:55, 27:50). Beszél a honvédségről, jogosítványának megszerzéséről és az ejtőernyőzésről (19:58). Rátér a hadi helyzet elemzésére, a Titó-Rákosi ellentétre (25:50) . 1956-ban katonai szolgálatát töltötte. Az oroszok elküldték őket a laktanyából, ahogy átvették a hatalmat (29:40). Hazajutásuk körülményeit is elmeséli, valamint azt, hogy 4-én ismét behívták a honvédségbe (33:40). Szól arról, milyen munkahelyeken helyezkedett el és hogyan alapított családot '56 után (38:32). Beszél a kádári megtorlásokról, egy lincselésekért felelős ember kivégzéséről (43:35). Értékeli a Kádár-korszakot, a megélhetési viszonyokat és a szovjetek befolyását (45:35). Végül a szolnoki kormány megalakulását említi, és azt, hogy találkozott Horn Gyulával Szolnokon, valamint értékeli személyiségét (46:36).
Interjúalany: Tóth István
Felvétel időpontja: 2010. december 08.

Hossz: 00:29:00
A szeged-csanádi püspök interjúalany 1930-ban született Battonyán (Békés megye). A településen sok nemzetiség és sok vallás is volt. Édesapja segédjegyzőként dolgozott. Az elemit helyben a katolikus és az állami iskolában végezte, majd Budapestre került gimnáziumba, itt megismerkedett a Horthy-korszak társadalmi életével. Közben édesanyja elhunyt. Átkerült Hódmezővásárhelyre a református gimnáziumba, de itt is tarthatta katolikus hitét. (03:52) Budapesten vetődött fel először benne a gondolat, hogy pap legyen. Szegeden kezdte el a kisszemináriumot, amelyet nehézkesen végezhetett el a II. világháború, a német majd az orosz megszállás miatt. Ennek ellenére a légkör mindig kiváló volt. Innen került a nagyszemináriumba. (05:50) Részletesen beszél a Horthy-korszak szellemiségéről. Teljesen szabadnak, felszabadultnak érezte magát. A cigányság nagy része be tudott illeszkedni a vidéki társadalomba. A fővárosban már mások votak a körülmények. A területi visszacsatolásokat hatalmas lelkesedés fogadta. (10:20) Elmondja, hogy a kommunista hatalomátvétel idején hogyan vették el Szegeden az egyháztól a földeket, ingó és ingatlan vagyonokat, hogyan próbálták ellehetetleníteni a vallást. A legtöbben nem hitték el, hogy komolyan megfosztják az egyházt javaitól. A rendelkezések ellen nagy tüntetéseket szerveztek, felpezsdült a lelki élet. (13:08) Beszél arról, hogy a Rákosi-korszakban megszűnt az emberek közötti bizalom, az egyháziakat külön is megbélyegezték. Az ÁEH és az ÁVO/ÁVH folyamatosan zaklatták a papokat. Az interjúalanyt még a Kádár-korszakban is meghurcolták amiatt, hogy felvette megnóra a II. vatikáni zsinat rádióközvetítéseit. (16:04) Az 1956-os eseményekről sokat nem tud, akkor Ásokhalmon szolgált. Újságokból és rádióból értesült az eseményekről. Mielőtt prédikációjában értékelte volna az eseményeket, a szovjetek újra megszállták az országot. (18:56) Nagyon rosszul érintette, hogy senkiben sem bízhatott meg, mert nem tudta, hogy ki jelent róla. Még a gyerekekben sem bízhatott, mert az óvódában, iskolában az elszólások miatt is veszélybe kerülhetett. (21:38) Beszél a Kádár-korszakról, a még a '70-es és '80-as években is meglévő megkülönböztetésekről. Az már teljesen érezhető volt, hogy a rendszer így nem működik, de nem számított rá szinte senki, hogy közel van már a rendszerváltoztatás. 1988-ban a Magyar Hírlap lehozta egy cikkét, amelyben az egyház feltámadásáról és az egyházi iskolák visszaadásáról írt, de még ekkor sem tudta, hogy egy év múlva elkezdődik a rendszerváltoztatás. (25:54) A Horn-kormány alatt sikerült a szegedi piarista gimnáziumot újraindítani, ebben az interjúalanynak is hatalmas szerepe volt. Beszél az iskola működéséről, szellemiségéről. (29:30)
Interjúalany: Gyulay Endre
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:48:00
Az interjúalany egy kislány szemszögéből meséli el elhurcolásának történetét: a kitelepítés éjszakáját(0:19),a marhavagonbani utazástól elkínzott deportáltak brutális fogadtatásról, amikor elhangzik az interjú címéül választott mondat: „Itt mindenkinek dolgozni kell addig míg bele nem döglik!”(2:45) azt, hogy mint 16 éves szerelmes lány,gyermekként mit tartott fontosnak magával vinni a lágerbe(8.09). Képet kapunk a lágerviszonyokról, a hodálybeli mindennapi életről, az őrség foglyokkal szembeni bánásmódjáról(9:24). Részletesen mesél a munkakörülményekről (silózás, rizsföldek, megerőltető fizikai munka kalóriaszegény táplálkozás mellett szélsőséges időjárási körülmények között)(11:40), a teljesítendő normákról, a fizetségről, a munkaképtelenek sorsáról, azokról, akik belehaltak a megpróbáltatásokba. Ennek kapcsán szól a higiéniáról és az orvosi ellátásról is(20:27).Beszél a hodálybéli együttélés körülményeiről (a zaj, a tömeg, a bűz, stb...) és az őrökről is(28:30). Egyetlen szép élményeként elmeséli a deportált kisgyermekekkel való törődését, akiknek tanítgatása révén készül fel későbbi édesanyai szerepére(35:32). Az interjú utolsó része a kiszabadulás körülményeiről és a szabad életbe való visszailleszkedés nehézségeiről szól(39:52). 1990-ig a férjén kívül soha, sehol, senkinek, még gyermekeinek sem mert beszélni a vele történtekről(44:35).
Interjúalany: Dr. Béky Lórántné
Felvétel időpontja: 2011. március 22.