Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
Páneurópai Piknik

A határőrparancsnok emlékei

2396 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany határőrparancsnoki szempontból meséli el a Páneurópai piknik szervezési és lebonyolítási munkálatait, illetve szól ezek későbbi értékeléséről. 0:32--születése, a katonai főiskola, hogyan került Sopronba a határőrségre; 3:36--hogyan értékeli a párttagságát, hogyan lesz párttag; 7:0--mi befolyásolta a döntését a Páneurópai Piknik során; 8:52--hogyan működtek együtt az osztrák határőrökkel; 10:10--a piknik alatti határmegynyitás előzményei határőrségi szempontból; 19:20--a piknik lebonyolításának személyzeti kérdései, hogyan bizonyult helytelennek a határőrök létszámát illető döntése; 25:20--milyen fegyverek voltak náluk; 26:23--milyen volt maga a piknik, mit érzett akkor, amikor megjelent az NDK-s menekültek tömege; 30:00--mit csinált volna másképp az előzetes szervezéssel kapcsolatban a történtek tükrében; 32:20--milyen következményekkel járt rá nézve a Páneurópai Piknik; 36:10--a piknik után milyen más határátlépési kísérletek voltak még
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
Interjúalany neve: Bella Árpád
Interjúalany lakhelye: Csapod
Interjúalany született: Csapod, 1946
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas tiszt
Felvétel időpontja: 2010. november 12.
Felvétel helyszíne: Sopron
Interjút készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany mesél a Horthy-korszak végéről, arról, hogy hogyan érintette Debrecent a II. világháború, és hogyan került kapcsolatba a városba érkező kommunistákkal. Elmondja, hogy hogyan ment ki férjével Argentínába diplomáciai kiküldetésbe, majd miért hívták őket vissza az 1956-os események után. 0:25--születés, család, hogyan gazdálkodtak, hogyan hatott rájuk a gazdasági válság; 8:0--iskolái, mit tudott továbbtanulni, hogyan tudott elhelyezkedni a postán; 12:48--vallásos nevelése, Soli Deo Gloria, a református egyház cselédlánykörének működése, a korabeli cselédlányok kiszolgáltatottsága; 17:0--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, a debreceni tankcsata, Debrecen bombázása,a közigazgatás nyugatra költöztetése és Debrecen szovjet megszállása; 24:0--az első kommunisták megjelenése a városban, hogyan csatlakozott a hozzájuk és vesz részt a propaganda tevékenységben, hogyan kezd szónoklatokat tartani; 29:35--hogyan került a diplomácia területére Argentínában, milyen feladatokat látott el ott a nagykövet feleségeként, az 1955-ös argentínai felkelés; 38:0--hogyan értelsültek az 1956-os magyarországi eseményekről, hogyan élték ezt meg a nagykövetségen, és hogyan támadja hátba férjét Magyarországon az argentin kommunista párt vezetése; 43:54--hazarendelésük Argentínából, további sorsuk
Interjúalany: Nagy Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 04.

Hossz: 00:45:01
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobosról a mátrai Recskre, illetve hogy hogyan lett a mezőgazdasággal foglalkozó családba született gyermekből bányász. Beszél az édesapja II. világháborús hadifogságról és az 1950-es évekről. Elmondja az államosítással, illetve a téeszesítéssel kapcsolatos személyes emlékeit. Mesél a beszolgáltatásokról, 1956-ról, és egy sztrájkról, melyben maga is részt vett. 0:10--születés, család, nagyszülők és szülők foglalkozásai; 3:19--édesapja emlékei a nyugati fronton töltött hadifogságáról; 7:10--hogyan minősítik az anyai ágat kuláknak; 8:6--a háború utáni újrakezdés, apja munkája az építőiparban; 10:46--iskolái; 12:40--milyen volt az élet az 1950-es években; 15:45--hogyan hatott rájuk a téeszesítés, hogyan hatott ez a pályaválasztásra; 21:46--katonaság, házasság, munkája bányászként; 23:45--emlékei a Rákosi-korszakról és az 1956-os eseményekről, hogyan segíti a falu a felkelő munkásokat; 31:0--milyen forrásokból értesültek a különböző eseményekről; 34:12--az első fogyasztási cikkek megjelenése a lakóhelyén; 38:0--küldöldi utazások, az útlevelek; 41:8--a recski tábor hatása a recskiek életére
Interjúalany: Madár Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 10.

Hossz: 00:18:00
Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogy Belgiumban született (0:17), gyerekkori balesetéről (2:09), arról, hogy édesapja nem volt alkalmas katonának, így nem szolgált a második világháborúban (8:08), férje azonban megjárta a frontot (10:20). Mesél arról, hogy az ő családját nem telepítették ki, de a környékről többeket is (11:59). Visszatér férje második világháborús részvételére (13:32), végül nehéz életkörülményeikről, a mindennapi életről, munkáról beszél (14:40).
Interjúalany: Krutky Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. április 26.