Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
deportálás
oktatás
óvóhely
II. világháború
át- és kitelepítések

Egy parasztlány küzdelmes élete

3068 megtekintés

Hossz: 00:24:00
Leírás: Az interjúalany beszél a Szent Orsolya Iskolában folytatott tanulmányairól (0:23), a második világháború időszakáról (7:28), az orosz megszállás hatásairól (8:53), a soproni bombázásokról (10:28), arról, hogyan kerülték el a németek kitelepítését, valamint arról, hogy a kitelepítetteknek mi lett a sorsa (11:37). Beszámol a beszolgáltatásokról, az erőszakos TSZ-szervezésről(14:01), a TSZ-ben megtermelt terményekről, az ott folyó munkálatokról (16:20), arról, hogy miért nem kap nyugdíjat (21:45).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Stippinger Mihályné
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Sopron, 1924
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a cserkészetről (1:01), családjáról, gyerekkoráról (3:53), a leventemozgalomról (5:28), katonai bevonulásáról (8:43), bevetéséről, második világháborús részvételéről (14:31), hadifogságáról (21:21), hadifogságból való hazatéréséről (26:38), visszatérése utáni munkájáról (34:47).
Interjúalany: Farkas István
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a születéséről Németbólyban (ma Bóly), gyerekkoráról, a család anyagi helyzetéről. 4:04: Részletezi életüket a háború idején, a budapesti rokonoknak nyújtott segítséget, az orosz katonákkal kapcsolatos tapasztalatokat, majd a front áthaladását a falun. 14:38: Kitér a német katonák kivonulásáról a faluból. 17:28: Beszél a a háború utáni korszakról, a svábok kitelepítéséről, édesapja közéleti szerepléséről a településen. 23:18: Ismerteti az iparosok helyzetének romlását, a család anyagi helyzetének romlását. 25:05: Beszél a tanulmányi lehetőségekről, óvónőképzésről, korai munkába állásról, iskolák államosításáról. 28:58: A pályakezdés és házasság. 31:45: Beszél az áthelyezéséről Villányba, az 56-os eseményekről, a megtorlásról 35:05: Beszél áthelyezéséről Bólyba, a család helyzetének szerencsés alakulásáról, építkezésről, munkahelyi előrelépésről, majd a nyugdíjba vonulásról.
Interjúalany: Puskás Bálintné
Felvétel időpontja: 2010. november 05.

Hossz: 00:37:00
0:00 édesapja beállt katonának a huszárokhoz, Trianon után Szegedre jöttek haza, utána pedig Hajdúböszörményben szolgált 2:42 besorozták katonának, a tüzérekhez hívták be Marosvásárhelyre 4:36 kiviszik őket a Kárpátokba, ott beásták őket, megtámadták őket, mesél a háborús tapasztalatairól 9:44 egy héten egyszer mehettek el a fronttól 15:30 Mezőkövesdnél közvetlenül az orosz csapatokkal találkoztak 16:40 kikerülnek Csehszlovákiába, majd Németországba 20:25 összeállítják őket, és megadják magukat, előbb amerikai, majd orosz fogságba kerül 22:14 sorakozót fújatnak, azt mondják, hogy hazaviszik őket, és kiviszik őket Oroszországba, de szerencséjére ő az első transzportról lemaradt 257:13 kiviszik őket Romániába, egy laktanyába 28:15 végül Szegedre kerülnek haza, három év távollét után 31:00 onnan mindenki úgy ment haza, ahogy akart, ők az orosz vagonok tetején próbáltak hazamenni 33:03 1947-ben érkezett haza, jelentkezett a kiegészítő parancsnokságon, mert az kötelező volt, le kellett adni a katonaruháját, a végkielégítésből pedig egy doboz cigarettát tudott venni 34:51 mesél a téeszesítésről, és az agitálásról, semmije nem maradt 36:16 a vízműben dolgozott ezután, majd az izzó következett
Interjúalany: Papp Lukács Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 16.