Interjú

Gyűjteményhez ad
MSZMP
kommunista diktatúra
Szabad Európa Rádió
Antall József
Grósz Károly
Nagy Imre
rendszerváltoztatás
MDF
FIDESZ
SZDSZ
Kultúra
egyetem
tüntetés
lakitelki találkozó

Az MDF alapítója voltam

3402 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:10), majd oktatásáról és a miskolci helytörténeti gyűjtemény szervezéséről (2:10). Elmondja, hogy miként szervezett közép-európai filmklubot, ahol például Bogár Lászlóval ismerkedett meg (5:00). Alapított progresszív beatklubot, majd kiállítást rendezett Leninváros Lenin-fejeinek fotóiból (7:45). Beszél arról, mi volt a baj az előző rendszerrel (11:08), majd arról, hol végezte az egyetemet, hogyan lett újságíró, és alapították meg a Veres Péter Baráti Kört volt NPP-s és FKGP-s politikusokkal (15:00). Szól arról egy 1988-as filmvetítésről, ahol Fideszes és MDF-es politikusokkal találkozott, majd arról, hogyan alapították meg a miskolci MDF-et (18:40). Szól arról, hogy miért az MDF-hez csatlakozott (22:50), majd arról, hogyan alapították meg a Miskolci Fórum című újságot és milyen rendezvényeket szerveztek (25:00). Beszél a leninvárosi naggyűlésről, ahol Grósz Károllyal és Magyar Bálinttal kellett vitatkoznia. Beszédében Bibót idézte. Tanácsára a tömeg háttal fogadta Grósz Károlyt, majd ez heves kifütyülésbe és dulakodásba fulladt, amiért később az SZDSZ erőszakossággal vádolta az MDF-et (29:25). Végül arról szólt, hogy a rendszerváltoztatásnak nem volt kellően nagy tömegbázisa éppen az elégedetlenség hiánya és a gulyáskommunizmus eredményessége miatt (36:35).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Balázsi Tibor
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Miskolc, 1958
Interjúalany foglalkozása: újságíró, vállalkozó
Felvétel időpontja: 2011. február 25.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:55:00
00:00-01:22 – Általános iskolai évek 01:23-03:43 – Leventeélet, pártba lépés 03:44-24:44 – Értesülés a háborúba lépésről, emlékek a háborúról: besorolás, Németország, hazaút 24:45-34:02 – Magyarország a háború után, mások történetei a háborúról 34:03-43:38 – A Magyar pénz romlása, munka a háború után, TSZ- szervezés erőszakkal 43:39-46:07 – A Kommunizmus megítélése kezdetekben, kommunizmus hatása a parasztokra 46:08-48:45 – Emlékei Rákosi Mátyásról 48:46-49:48 – Az 1956-os forradalom: felkelések, megtorlások 49:49-53:01 – Vélemény Nagy Imréről, a Kádár-rendszer jó oldalai 53:02-53:50 – A rendszerváltoztatás 53:51-55:17 – A vallás a rendszer előtt és a rendszer alatt.
Interjúalany: Bicsák Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 18.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany 1933-ban született Budapesten. Édesanyja egyedül kezdte nevelni, majd néhány hónap után Kiskunfélegyházára került a nagyszülőkhöz. (02:44) Beszél a Horthy-korszak végének iskolarendszeréről. Az elemi alsóbb osztályaiban egy tanító volt, később minden osztály külön tanárt kapott. Az elemiből 4 év után polgári iskolába, gimnáziumba lehetett tovább tanulni, 6 év után pedig inasnak állhattak a fiatalok. (09:24) A II. világháborút gyerekként élte át, 1944. október közepén érte el Kiskunfélegyházát a front. A magyar és német csapatok felkészültek a város védelmére, de a szovjet tüzérség hamar szétverte őket, sok épület is találatot kapott. 3-4 nap alatt elfoglalták a szovjetek a várost. Utána a katonák átkutattak minden házat németek után. Elmondja az orosz katonák kinézetét, viselkedését. (16:22) A front átvonulása után a tanítás született, a város romokbam, kifosztottan hevert. Az orosz katonák egy része megszállóként helyben maradt. Ezek tisztábbak voltak, mint a harcoló alakulatok, de több idejük volt lopni, zsarolni, inni, sok nőt megerőszakoltak. (22:20) A gyerekeket viszont nagyon szerették az szovjetek, foglalkoztak velük. Az interjúalany is sok orosz szót tanult meg tőlük, ez az egyetemen még sokat segített. (23:22) Beszél az 56-os eseményekről. Az interjúalany 1956. október 1-én, az egyetem elvégzése után kapta meg a katonai behívót Budapestre. Örült a forradalomnak, de társaival együtt laktanyafogságba zárták. Október végén ez megszűnt, de mire a kiskatonák csatlakozhattak volna a forradalomhoz, már megjelentek a szovjetek. A legtöbben megpróbáltak hazaszökni. (36:10) Az interjúalany bajtársa apósánál tudta meghúzni magát. A harcok után látták a lerombolt Budapestet. (41:28) November 15-én tudta átvenni új igazolványait, ekkortól hivatalosan sem volt katona, januárban már dolgozott. Beszél Budapest újjáépítéséről. (44:10)
Interjúalany: Cseh Nándor
Felvétel időpontja: 2011. január 02.

Hossz: 00:39:18
Az interjúalany mesél apja II. világháborús katonai szolgálatáról, illetve, hogy a háború után hogyan kezdett új karrierbe. Beszél édesanyja családjáról, protestáns lelkész nagyszüleiről és arról, hogy nekik milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az új rendszer kiépülése során. Szól apja 1956 alatti tevékenységéről, és arról is, hogy a családja hogyan élte meg a forradalmat. 0:7--születés, családja, származása, szülei; 3:11--édesapja részvétele a II. világháborúban, felmenőinek a története, milyen módon vészelték át egyéb rokonai a II. világháborút; 13:27--mihez kezdett az édesapja a II. világháborút követően, hogyan tudott továbbtanulni; 19:10--édesanyja munkahelyei, az 1950-es évek vallási élete, lelkész nagyszülei részvétele a helyi zsidók menekítésében; 27:37--apja véleménye a II. világháborút követően kiépülő rendszerről, hogyan éltek az 1950-es években; 31:57--hogyan élte meg a családja az 1956-os eseményeket, hogyan vélekedtek a forradalomról a rokonai és ismerősei
Interjúalany: Kiss László
Felvétel időpontja: 2011. június 09.