Interjú

Gyűjteményhez ad
GMK
KISZ
TSZ
katonaság
oktatás
úttörőmozgalom
1956
'50-es évek
II. világháború
60-as évek

Élet a tanyán

2632 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany mesél családja II. világháborús élményeiről, a tanyasi életről, és az 1950-es és 1960-as évek mindennapjairól. 0:15--születés, szülők, élet a tanyán; 3:55--családja emlékei a II. világháborúról; 8:35--iskolái, emlékei az úttörőmozgalomról; 10:59--hogyan ünnepelték annak idején a különböző ünnepeket, miket főztek, miket ettek; 13:15--miket dolgoztak a gyerekek nyáron a tanyán; 15:0--lakáskörülményeik, milyenek voltak a korabeli házak; 18:50--mit dolgozik a helyi termelőszövetkezetben; 20:35--az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékei, hogyan jutnak el hozzájuk a hírek; 24:0--miért nem tudott tovább tanulni, hogyan helyezkedett el a cipőgyártásban és igyekszik továbbtanulni; 26:42--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen szórakozási lehetőségeik voltak, hol tudtak tévét nézni, hogyan tartják meg a különböző ünnepeket; 32:--hogyan tudtak elköltözni tanyáról; 33:28--KISZ tagsága; 36:31--milyen volt a megélhetés a Kádár-korszakban, milyen volt a GMK, milyen volt akkoriban a munkanélküliség, hogyan jutalmazzák a kiváló dolgozókat
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szöllősi Józsefné Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Kengyel
Interjúalany született: Kengyel, 1950
Interjúalany foglalkozása: Rokkant nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. március 26.
Felvétel helyszíne: Gyöngyös

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, emlékszik a német és orosz katonákra, beszél a tanulmányairól, valamint a fiúk és lányok közötti kapcsolatokról az iskolában 6:41 az általános iskola egy háborús időszak után indult el, gyakori volt az éhezés, nem mindenkinek jutott ennivaló 8:53 nagybátyjai közül többen hadifogságban voltak, a legtöbben meghaltak, de voltak a családban, akiknek málenkij robotra kellett menniük 11:21 Nyíregyházára jelentkezik gimnáziumba, egy akkor induló intézménybe veszik fel 13:25 az 1956-os eseményeket középiskolásként élte meg, mesél az osztályfőnökéről, aki a megyei forradalmi bizottság vezetője volt 17:38 az osztályfőnökét elítélik, börtönbe kerül, 1966-ban amnesztiával szabadul, de a tanári pályát nem folytathatta, az osztálytársak közül többeket kirúgtak az ötvenhatos részvétele miatt 21:14 mesél a jóvátétel fizetéséről, és az engedélyhez kötött disznóvágásról 23:56 a forradalmi események előtt édesapját egy kisipari termelőszövetkezetbe akarták bevonni, de 1956 után ezek a dolgok kevésbé voltak szigorúak, a feleségét például nem vették föl középiskolába, mert kuláknak minősítették, 1956-ban viszont már felvették 27:45 az egyetemi jelentkezéssel nem voltak gondjai, a tanári pályát választotta 32:24 mind a szülők, mind a diákok megváltoztak az elmúlt időkben 36:20 a tanári pályán szerzett elismerésekre, jutalmakra emlékezik vissza
Interjúalany: Ákos Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél magáról, szüleiről (0:17), tanulmányairól (2:31), a tanítóképző elvégzés utáni munkájáról, zenei képzettségéről, későbbi munkájáról (6:10), második világháborús emlékeiről (12:26), a németek kitelepítéséről, és a szlovák-magyar lakosságcsere következményeiről (17:18), a zsidók elhurcolásáról (21:30), a második világháború utáni változásokról (22:54), az ’50-es évek légköréről (24:54), a békekölcsönről (28:28), zenei elhivatottságának kezdetéről, tanulmányairól (31:15), Jánoshalmára kerüléséről, az ottani első emlékeiről (39:48).
Interjúalany: Beregi Vendel
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:57:00
A riportalany beszél a II. világháború családjára gyakorolt hatásáról (6:50). Szól arról, hogy a családja orgonakészítéssel (Angster Orgonagyár) foglalkozott Pécs belvárosában (9:44). Mesél a II. világháború utáni életről, a kommunista diktatúra éveiről (15:35). Beszél az 1956-os forradalomban megélt élményeiről (22:42). Mesél az 1960-as évek helyi kulturális fellendüléséről és arról, hogy a bányászat milyen szerepet játszott a város életében (27:55). A középiskola után a Zeneakadémián tanult tovább. Szól a fővárosi és pécsi kulturális élet közti különbségekről (35:10). Felidézi személyes emlékeit Kodály Zoltánról (40:25). A Zeneakadémia után Vas megyébe került a feleségével. Előbb Sárváron, majd a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban kapott zenetanári állást (44:11). Beszél arról, hogy az 1970-es években Szombathelyen pezsgő művészeti-kulturális élet bontakozott ki, mely nagyrészt Gonda György megyei tanácselnöknek volt köszönhető. Szól a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola megalapításáról (54:00). Végezetül szól arról, hogy a rendszerváltoztatást felemás módon, aktív helyi szereplőként élte meg (56:20).
Interjúalany: Deáky István
Felvétel időpontja: 2011. április 12.