Az interjúalany beszél katonaéveiről a II. világháborúban (2:31), külön rátérve a légitámadásokra (11:28), és a németországi zsidók helyzetére (13:47). Hosszan mesél egy bírósági ügyéről, letartóztatásáról, ami jól jellemzi az ötvenes évek világát (21:25). Később a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket jellemzi (35:18).

Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról. 0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei; 5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága; 7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg; 14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük; 17:48--iskolás emlékei; 23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz; 27:11--egyetemi évei; 29:39--miért nem veszik fel a pártba; 30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró; 37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya; 40:46--miért maradt hűséges a párthoz

Az interjúalany 1926-ban született Kiskunfélegyházán. Fiatalon cselédként szolgált több helyen, nagyon jó sora volt, munkaadóit szüleiként szerette. Részletesen beszél munkájáról. (03:50) A II. világháború után önállóan próbált boldogulni, különböző gyümölcsöket, növényeket termesztett. (05:58) 1950-ben megnősült. Korábbi városföldi munkaadója adott neki kukoricaföldet. (06:52) Az 1956-os forradalom után bérbe kapott földet, lovat vett. Elmondja, hogy az állatai nagy részét (tehenet és lovat is) elvette a TSZ, ahol fogatosként kellett dolgoznia, amíg gépesíteni nem kezdtek. Utána szőlővel foglalkozott. (12:32) Beszél a TSZ-ben végzett munkájáról. Nem volt hajlandó belépni az MSZMP-be, így nem kaphatott magasabb fizetést. Elmondja, hogy a nyereségosztásnál a TSZ-elnök és a protekciósok mennyivel többet kaptak. (20:14) Beszél arról hogyan változtak az idő előrehaladtával a körülmények, a TSZ már engedte, hogy a háztájon is tartsanak állatokat. A fejlődés mellett azonban a TSZ mindig sok hibával működött. (25:46) A párttagok sokkal előnyösebb helyzetben voltak, nagy kedvezményeket kaptak. (29:52) Visszatérve beszél az 1945-ös földosztásról. Az interjúalany is igényelt földet. A környéken elsősorban a katolikus és a református egyház birtokait vették el. (33:02) Beszél a Rákosi-korszakban kötelező beszolgáltatásokról. Ellenőrök figyelték az aratást, sokszor a meghagyott terményeket titokban, éjjel vitték el. Hogy több termény maradhasson meg, az interjúalany leitatta az ellenőröket. (37:38) Beszél a TSZ szőlőjében végzett munkákról. Sok nővel dolgozott együtt szüretkor. (40:16)