Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, a két világháború közötti életviszonyokról, édesapja méhészetéről (0:14). Beszél II. világháborús emlékeiről, arról, hogy a falun keresztül húzódott a front, náluk pedig a német konyha volt, így épp a tűzvonalban voltak (4:15). Külön szól arról, hogy egy fényes lövedék felgyújtotta a házukat (06:20). Beszél arról, hogy az orosz katonák nem bántották, de sok mindent elloptak (7:18). A legrosszabb karácsonykor volt, mikor a nagy tűzharcok voltak (12:36). Szól a háború alatti földművelésről (15:00), a falubeli munkalehetőségekről (15:58), és 1937-es nagy betegségükről (18:48). Szól a TSZ-ek megalakulásáról (19:58) és az 1950-es évek mezőgazdaságáról, a beszolgáltatásokról és adókról (22:34). Végül az 1956-os forradalom helyi és pesti eseményeiről (25:56), illetve falujuk papjának elhurcolásáról szól (27:45).

Az interjúalany beszél családjáról, családja eredetéről, iskoláira (1:06), majd rátér arra, miként kapta első munkáját frissen végzett agrármérnökként (4:40). Szól a TSZ-ek felbomlásáról, a mezőgazdaságra gyakorolt káros hatásairól (5:55), majd arról, hogy milyen alkalmakkor lehetett szembesülni a Kádár-korszak visszásságaival (8:00). Szól a rendszerváltoztatást megelőző társadalmi mozgásokról, a rendszerváltozás reményeiről és csalódásairól, valamint a mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról (10:44). Elmeséli látogatását egy somogyi gazdasági raktárban, ahol szovjet gyapotot címkéztek át magyarra (16:35). Beszél a Kádár-korszak gazdasági életének alapjáról, az alacsonyan tartott fizetésekről és a háztáji gazdaságok virágzásáról (18:06). Beszél az orosz katonákkal való hétköznapi kapcsolatokról, a laktanyáról és a közös sporteseményekről (21:05). Szól a művelődés lehetőségeiről, és arról, mennyiben alapozták meg az értelmiségi körök a rendszerváltozást, valamint összehasonlítja a magyar és a többi közép-európai eseményeket (29:50). Beszél a különböző ellenzéki körökről és a helyi választásokról (36:22), valamint az 1989 utáni munkanélküliségről és a jelenlegi gazdasági nehézségekről (40:35).

Gergely Ferenc részletesen beszél a német-szovjet harcokról és a világháború pusztításairól a térségben (1:47), elmeséli, hogy próbált meg ellenállni a beszolgáltatásnak és ennek következményeit (8:55), később pedig az ötvenes évek TSZ-esítéséről (24:09), majd a munka és a párttagság viszonyáról a Kádár-rendszerben.