Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
1956
hétköznapi kommunizmus
államigazgatás
forint
légitámadás
infláció
II. világháború
szovjet megszállás
Horthy Miklós
kiugrás

Egy gimnazista emlékei a II. világháborúról

2290 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról és családjáról, valamint a háborús hétköznapokról (0:12), majd rátér az élelmiszerellátás és a a háború alatti megélhetés kérdésére (3:27). Szól arról, hogyan élte meg gyermekként Kaposvár bombázását (5:40), majd arról, hogyan értesültek a háború eseményeiről, és hogyan hallgatták Horthy Miklós kiugrási rádióbeszédét (7:18). Rátér az orosz katonák viselkedésének leírására, majd a háború utáni életkezdésre (9:12). Szól a hiperinflációról és a forint bevezetéséről (12:10), az 1950-es évek szellemiségéről (13:20). Szól arról, hogyan értékeli az 1956-os forradalmat (13:50), majd arról, hogyan formálta át a szocializmus a mindennapi életet (14:50). Szól arról, hogy mi történt Kaposvárott 1956-ban, majd a Kádár-korszak jobb megélhetési körülményeit elemzi (19:55).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Sándor Józsefné
Interjúalany lakhelye: Kaposvár
Interjúalany született: Szigetvár, 1930
Interjúalany foglalkozása: személyzeti osztályvezető
Felvétel időpontja: 2011. március 13.
Felvétel helyszíne: Kaposvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
1904-ben született Szombathelyen(0:47). Lelencgyermekként Pápán lakott nevelőszülőknél. Mostoha apja a fronton szolgált az első világháborúban(1:49). Először lovászfiúként dolgozott Bécsben, de onnan gyalog tért vissza Pápára. Utána suszterinasként alkalmazták, ahol napi 14-15 órát dolgozott 6 hónapon át (8:51).Papi ajánlással újra suszterinas lett, a második világháború alatt az angolok által lebombázott Torkos kastélyban. Itt ismerte meg az első feleségét(12:05). Utána saját cipészete lett, bár egy zsidó cipész segítségével (14:47). Közben a győri Dunántúli Hírlapnak is írt cikket, 1932-ben könyve jelent meg (17:15). Az első világháborút a kora és a elfoglaltsága miatt nem tapasztalta meg, nem is nagyon tett rá hatást. De a második világháború előestéjén, Felvidék és Erdély visszacsatolásakor tizedesként a bevonuló Honvédség katonája volt (20:32). 1942 júniusában került ki a front ra, egy utánpótlásegység katonájaként. Itt postakezelő lett (23:22). Miközben vonattal utazott egy partizánegység felrobbantotta a szerelvényt, augusztus 20.-án egy sebesültvonattal hazaszállították, decemberben leszerelt és 1943 februárjában állami kinevezést kapott (26:43). 1944 őszén újra behívták katonának, mivel Gallai Rezső nem kívánt harcolni az akkorra már teljesen értelmetlen háborúban, így gyengélkedőnek jelentette magát, amit el is fogadtak, s le is szerelték, tehát harcolnia nem kellett (29:13).
Interjúalany: Gallai Rezső
Felvétel időpontja: 2011. május 13.

Hossz: 00:40:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kispolgári családból származik, a család Pápára költözött a gazdasági világválság miatt 3:53 mesél a pápai zsidó közösség életéről 5:35 a pápai gettót 1944-ben állították fel, a környező falvakból is ide hurcolták a zsidókat, mesél a német megszállásról 7:09 őt munkaszolgálatra hívták be, ami saját bevallása szerint számukra az életet jelentette, mesél a körülményekről, amelyek jobbak voltak a sorstársaiknál 8:31 őt Kőszegre hívták be, majd gyalog átvonultak Szombathelyre, ahol hónapokig voltak, ott nem érte őket semmilyen bántalmazás 10:10 ők a légitámadások utáni mentésekben dolgoztak, a családjával a deportálásig tudta tartani a kapcsolatot 12:35 1944 novemberének első napjaiban átvezénylik a századukat Ausztriába, mesél a kiugrási kísérlet napjairól 15:46 gyalog mentek a magyar határig, Mosonmagyaróvárig, ott a szerbiai munkaszolgálatosokat látták, akik sokkal rosszabb állapotban voltak, mint ők 18:03 Németországban meneteltették őket, de ott már kegyetlenkedtek velük, egy pápai ismerősét pl. agyonverték; az élelmezésük drasztikusan romlott 20:41 1944 decemberében egy munkatáborba viszik át, ott töltöttek négy és fél hónapot, síneket, farönköket cipeltettek velük, az élelmezés valamivel jobb, de kevés volt, mesél a lágerkörülményekről 24:14 szökésre nem tudtak gondolni, mert csíkos rabruhában voltak, és nem volt helyismeretük sem 25:33 az étrendjük részben kenyérből, zöldségfélékből álló levesből állt 26:28 a front közeledtével a tábort feloszlatták, a tábor egyik fele gyalog indult el, a másik fele meg vonattal, őket München közelébe vitték 28:45 Dachauba viszik őket, április elején kerültek oda, nem csináltak semmit, de nem volt élelem se, április végén vonatra rakták őket, és elindultak, de megállítják őket ápr. 28.-án, mondván, hogy vége a háborúnak, de akkor még nem volt vége a harcoknak 31:16 sok gyalogoltatás után egy fennsíkon letáboroztatták őket, gépfegyveres őrséggel, de ekkor már sok volt a szökés, ők is megpróbálták 34:40 végül 1945. május 1.-én szabadultak meg, mikor az amerikai tankokkal találkoztak 35:39 a hazatérésre nem volt azonnali lehetőség, ő kórházba került, csak szeptember 1.-én indult el haza, a családja sorsáról egy ismerősön keresztül értesül 37:10 mesél az élet újrakezdésének nehézségeiről, és az óriási inflációról
Interjúalany: Kaufmann Pál
Felvétel időpontja: 2011. április 05.

Hossz: 00:34:00
00:00 - Élete, iskolái 03:43 - II. világháború előtti időszak, úri világ, nemesi származás 07:50 - Nyilas hatalomátvétel, a hungarista légióba való besorozás elkerülése 12:00 - Orosz megszállás, a Duna kiöntése Óbudán, édesapja halála 14:23 - A csonka család leköltözése Makóra 20:21 - Politikai hatások a kollégiumokban, a budapesti úri élet és a makói összevetése 25:43 - Főiskolai évek és munkái, megismerkedés feleségével, udvarlás 33:11 - Önvallomás
Interjúalany: Dr. Keczer Tamás
Felvétel időpontja: 2011. február 02.