Interjú

Gyűjteményhez ad
MHK
oktatás
sport
Rákosi-korszak
'50-es évek
légitámadás
II. világháború
'40-es évek

Sportélet a '40-es/'50-es években

2530 megtekintés

Hossz: 00:55:00
Leírás: 0:00 a Testnevelési Főiskolán töltött éveiről beszél, a férfiak akkor csak két év szolgálat után jelentkezhettek, a mindennapi egyetemi életre emlékezik vissza 4:31 a fiúk fokozatosan eltűntek a padokból, mert egyre többen kikerültek a frontra, a hirdetőtáblán pedig megjelentek a gyásztáviratok 7:51 mesél a kosárlabdában elért eredményeiről, a mesél a különböző sportágakról 9:45 a Margit-híd felrobbantásáról mesél, két ismerőse a robbantás túlélője volt, az ő történetüket mesél is 13:09 mesél a légiriadókról, és a bombázásokról, ezek egyre sűrűbbek lettek 18:05 1944 őszén még elindult az oktatás, de a létszám már nagyon megcsappant, novemberben az évnek vége lett, mert a katonaság költözött be az épületekbe, de ő nem tudott hova menni, a családja elmenekült már Szegedről, csak úgy maradhattak, hogy állományba vették őket 22:20 később ott sem maradhattak, egyik évfolyamtársához ment, de a házat találat éri, így egy kocsival és egy menetlevéllel átmenekülni Pestre, ott egy családnál lakott márciusig 24:18 az utazás nem volt könnyű, mert a vonat szakaszosan járt, Nagykőrösig jutott el, onnan gyalog ment Kecskemétre, onnan pedig Szegedre utazott, májusban Budapestre tehervagonok tetején tudott visszautazni 26:57 a háború után a kosárlabdát folytatta, nem volt sportmezük, cipőjük, nem kaptak a pályán kívül semmit 30:41 a háború után a semmiből kellett indulni, az üzletekben nem volt kapható semmi, a háború után, amikor gyermeke volt, nem volt tüzelőjük 34:12 mesél az inflációról, és a jegyrendszerről 37:02 a férjét feljelentették a népbíróságon, de felmentették, viszont ez a meghurcolás nagyon súlyos teher volt a családnak, mindennap várták azt, hogy jönnek értük 39:35 a férje nem taníthatott tanár létére, ezért órásmester lett, csak 1962-ben tudott tanárként elhelyezkedni 45:08 1949-ben áthelyezték a tanárképző főiskolára, így lett tanár 46:37 mesél az ötvenes évek sportéletéről, a szovjet szisztémát akarták a bajnoki rendszerben megvalósítani 49:40 a Munkára, Harcra Kész mozgalomról mesél
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Horváth Antalné
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1922
Interjúalany foglalkozása: testnevelő
Felvétel időpontja: 2011. február 11.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
00:27-00:23 - személyes adatok, gyermekkor, 01:26-01:56 - apa elvitele, 01:57-02:31 - háborús emlékek, 02:32-03:43 - bombázás, 03:44-04:44 - kisebbségek, 04:45-07:39 - élelmiszer ellátás, életkörülmények, 07:40-10:24 - oktatás, 10:25-16:22 - háború utáni évek, apa visszatérése, 16:23-21:10 iskola, oktatás, 21:14-23:10 családi állapot, ruházat, 23:11-23:43 - TSZ, földhelyzet, 23:44-25:38 - háztartás, kultúra, 25:39-28:04 - földművelés, munka, mindennapok, 28:05-29:09 - beszolgáltatás, 29:10-35:57 - oroszok hatása, 35:58 - 36:47 - vallás, 36:48-44:37 - ünnepek, forradalom következményei, szórakozás, 44:38-46:46 - agitátorok
Interjúalany: Varga Imréné
Felvétel időpontja: 2010. december 01.

Hossz: 00:48:00
0:00 családi háttér, édesapja csendőr volt, így több település iskolájában megfordult, édesapja a nyugdíjba menekült, mert nem akart csatlakozni a korabeli csendőri intézkedésekhez, mesél a gimnáziumi évekről 3:19 Vácra veszik fel a teológiára, de egyből Bécsbe küldik teológusnak, elvégzi az öt évet, Bécsben a hitleri Németországban sem voltak megbecsülve a keresztény egyházak 6:11 az utolsó szemesztert 1945 tavaszán végezték el, de már bombázások folytak 8:41 az Andrássy út 60-ban is járt, valamint Kistarcsán is, közben mesél a szovjet terepjáróról, amivel járt a misékre 10:06 a kistarcsai táborban először a papok külön szobában voltak, nem csinálhattak semmit, így kenyérből készítettek sakkfigurákat, mivel voltak tanárok is, ezért „főiskolát” is működtettek 15:06 az internálás előtt három napig „szűrőben” voltak, onnan fogdába kerültek, ahol magánzárkák voltak, a zárka 2x3 méteres volt, a szomszédban volt egy iskola, ahol mindig ki-, és becsöngettek, ez segített a magánzárka átvészelésében 20:44 két hónap magánzárka után átvitték őket az „ezredbe”, átvitték őket a papi internáltak közé, ahol a nyolcszemélyes zárkában több mint ötvenen voltak 28:28 1950-ben megalakult a békepapi mozgalom, de a püspökök, így Vác püspöke is, megtiltotta a részvételt, ő vitte a helyi plébánosokhoz részvételt tiltó üzeneteket, a mégis résztvevő tizenhét papból hármat, akik a püspök ellen felszólaltak, fegyelmit kaptak, egyikük az ÁVO-nál keres védelmet, az egyházi bíróság tagjait elviszik (ő volt a jegyző) 32:29 három hétig volt az Andrássy út 60-ban, őket nem verték, és nem kínozták, de a többi rabot igen, lejátszották nekik a váci püspökség lehallgatott beszélgetéseit 39:18 a papi szoba két évig maradt Kistarcsán, de két év után szétszórták a papokat a többi internált közé 40:33 a testvéréről beszél, ő bölcsészkart végzett, és Moravcsik Gyula mellett volt tanársegéd, őt kirúgták a családja miatt, édesapja házát pedig államosították
Interjúalany: Dr. Brusznyai József
Felvétel időpontja: 2011. március 10.

Hossz: 00:48:00
Az elbeszélés.Dunai hajózás történetével kezdődik. Az interjúalany beszél magáról, hajós édesapjáról, a család állandó vándorlásáról (0:16), arról, hogy emiatt szinte mindig magántanuló volt (1:51), édesanyja korai halála utáni életükről, nevelőanyjukról (3:53), visszatér a tanulmányaira (9:07), majd beszél a második világháború időszakáról (10:29), a kolozsnémai nyilas bíróról, aki a nyilas hatalomátvétel után totális mozgósítást rendelet el (13:20), második világháborús katonai élményeiről (14:52), a katonai egységének izgalmas németországi emlékeiről (16:03), koncentrációs táborba való szállításáról, ottani élményeiről (35:03), az 1956-os forradalomról, és a MUK-ról (41:21).
Interjúalany: Szigeti Sándor
Felvétel időpontja: 2010. július 08.