Interjú

Gyűjteményhez ad
KTSZ
beszolgáltatás
katonaság
kulák
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
Rákosi-korszak
Nemzetőrség
óvóhely
Kádár-korszak

Édesapámat kuláknak nyilvánították

2945 megtekintés

Hossz: 00:25:00
Leírás: 0:00 mesél a háborúról, novemberben bombázták a falut, a szülei házát találat érte, a szovjet katonák beköltöztek a házukba 3:34 visszaemlékezik a falu háborús tapasztalataira 4:41 az édesapját kuláknak nyilvánították, mert cselédet foglalkoztatott, be kellett szolgáltatniuk mindenből, a kenyeret Pestről hozta 6:03 1956-ban volt besorozva katonának, beosztják nemzetőrnek 7:01 elmegy tanulónak, de nem akarták fogadni, mert kulákcsemete volt, de végül a KTSZ-ben dolgozik 7:45 a felesége veszi át a szót, mesél a háború idejéről, és az orosz katonák bejöveteléről, nagyon féltek az orosz katonáktól, különösen a fiatal lányokat féltették 11:34 az 1956-os eseményekről mesél, a rádiót mindig hallgatták, de nagyon sokan meghaltak a forradalom alatt 12:14 a férj beszél, az óvóhelyük az udvaron volt, de őket megtalálják a szovjet katonák 14:11 kulákként nem vihették be az udvarba a terményt, kint kellett őriznie éjjel 16:48 a feleség mesél az ötvenhatos rádióhallgatásokról, a szomszédok is hozzájuk jártak rádiót hallgatni 17:53 a férj mesél a helyi forradalmi eseményekről, a diósgyőri munkások egy része a faluból származott, meséli, hogy leverik a vörös csillagot, meg a szovjet katonák emlékművét 18:59 a Kádár-rendszerről a beadás, és a hadisarc jut az eszébe, ennek során megadott számú termést kellett beszolgáltatniuk, mert kulákok voltak 22:48 hétvégenként dolgoztak, hogy legyen elég takarmány az állatoknak, nem volt sok idejük a kikapcsolódásra 24:15 a Kádár-rendszer volt a legjobb, mivel tudtak lakást építeni, volt munkájuk
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kis János
Interjúalany lakhelye: Tiszanána
Interjúalany született: Tiszanána, 1936
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. július 16.
Felvétel helyszíne: Tiszanána

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél a családjáról és gyerekkori csínytevéseiről (1:11), szakmai képzettségéről, munkáiról (4:26), édesapja I.világháborús részvételéről, hadifogságáról (5:58), hazatéréséről (15:53), saját II.világháborús emlékeiről (17:30), a Don-kanyarbeli eseményekről, ahol többek között a bátyja is meghalt (24:44). Mesél a háború utáni újrakezdésről, a hatalmas inflációról és a forint bevezetéséről (26:52), a beszolgáltatásokról, jegyrendszerről (29:10), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (31:48), MADISZ-tagságáról (33:40), a 70-es évekről (35:47), tanulmányairól (37:00), a falu történetéről írt könyvéről, a falu többszöri leégéséről (37:35), szocialista rendezvényekről, ünnepségekről (43:48), fényképészi tevékenységéről (45:47).
Interjúalany: Bene László
Felvétel időpontja: 2011. március 16.

Hossz: 00:45:00
Gergely Ferenc részletesen beszél a német-szovjet harcokról és a világháború pusztításairól a térségben (1:47), elmeséli, hogy próbált meg ellenállni a beszolgáltatásnak és ennek következményeit (8:55), később pedig az ötvenes évek TSZ-esítéséről (24:09), majd a munka és a párttagság viszonyáról a Kádár-rendszerben.
Interjúalany: Gergely Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 17.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél magáról (0:20), a második világháborús évekről (0:47), az általános iskoláról (10:38), a földosztásról (11:17), lakáskörülményeikről (12:42), majd visszatér tanulmányaira, és kitér arra, hogyan tanult meg úszni (14:06). Mesél a beszolgáltatásokról, a kulákokról (24:05), a TSZ-ekről (27:02), autószerelő végzettségéről, elhelyezkedéséről (31:26), és katonai élményeiről (34:22).
Interjúalany: Nagy Sándor
Felvétel időpontja: 2010. december 10.