00:00--bemutatkozás, gyermekkor; 06:30--'56 és az azt követő időszak; 09:45--milyen volt a kőműves élet; 13:55--fiatalsága; 16:00--mit dolgozott; 18:00--hogyan működött a TSZ, hogyan fusiztak; 19:45--hogyan udvarolt, hogyan alapított családot; 22:30--hogyan zajlott a fusizás; 28:15--milyen volt a rendszer; 36:45--mi történt a rendszerváltoztatástól kezdődő időszakban;

Az interjúalany beszél a családjáról, származásáról, nagyapja I. világháborús sebesüléséről (0:00), tanulmányairól, a polgáriról és a tanítóképzőről (03:15), a Horthy-kor életkörülményeiről, a korabeli mesterségekről; majd Trianon hatásairól (08:37), a második világháború pápai eseményeiről, a hadikonjuktúráról és a pápai ejtőernyősökről, illetve személyes katonaélményeiről (09:25); a levente mozgalomról és az ejtőernyősök kiképzéséről (20:45). Pápa 1945 utáni viszonyaival folytatja, a református kollégium államosításáról (27:15), megemlékezik a pápai holocaustról (30:08), Pápa bombázásairól (32:45), Pápa szovjet megszállásáról (34:50), a Rákosi-korszak mindennapjairól, az ipar kiépüléséről (39:24), az 1956-os pápai eseményekről (41:28) és a disszidálásokról (43:23). Röviden jellemzi a pápai állapotokat a Kádár-kor idején (44:00), végül összefoglalja a pápai Jókai Kör történetét. 00:00 családjáról, származásáról 03:15 tanulmányairól, a polgáriról, a tanítóképzőről 05:45 a Hothy-korszak életszinvonaláról, foglakozásokról 08:37 Trianon hatásairól 09.25 a II. világháború hatásairól, a pápai ejtőernyősökről 15:00 személyes katonaélményeiről az ejtőernyősök között. 20:45 a levente mozgalomról, a kiképzésről 23:04 a katonaélményekről 27:15 Pápa 45 után 30:08 a pápai holocaustról 32:45 Pápa bombázásáról 34:50 Pápa orosz elfoglalásáról 39:24 Rákosi korszakról 41:28 az 1956-os pápai eseményekről 43:23 disszidálásról 44:00 pápa a Kádár-kprban 44:54 Jókai körről

Az interjúalany 1940-ben született Bükkszentkereszten. Gyermekkorát beárnyékolta a II. világháború. Szülei nem örültek neki, fiút akartak. Szülei szlovák származásúak voltak, az egész családnak problémákat okozott a magyar nyelv. (04:48) Az általános iskolát szülőfalujában és a sátoraljaújhelyi szlovák iskolában végezte el, mai napig tartja egykori diáktársaival a kapcsolatot. Tanulmányait a Budapesti Szlovák Tanítónőképzőben folytatta. (07:28) 1956 nagy megrázkódtatás volt számára, mert nem hitte volna, hogy szembekerül egy igazi forradalommal. Diáktársaival kíváncsiságból megnézte a város különböző pontjainak eseményeit. A kollégiumban vészelte át a harcokat. A rádióból értesült az eseményekről, de nem volt túl tájékozott. (13:02) Amint lehetett, vonaton hazautazott. Magánál tartott egy képet a forradalomról, ezt megtalálták és elvették tőle, felelősségre akarták vonni, de tanára megmentette. (16:48) Mivel nagyon fiatal volt, a II. világháborúról csak emlékképei vannak, a németek és oroszok elől is el kellett dugni az élelmet, az oroszok erőszakoskodásától és fosztogatásaitól is félni kellett, a nők bujkáltak. (19:02) Kissé jobban emlékszik a Rákosi-rendszerre, a beszolgáltatásokra. (21:32) Beszél pedagógusi munkájáról. Szlovák anyanyelvű gyerekeket tanított, sok szeretetet kapott tőlük. Egykori diákjai máig felkeresik néha. Tanárként is vallásos életet élt. Az előírt kereteken kívül a népszokásokat, népdalokat, hagyományokat is megtanította a gyerekeknek, hagyományőrző egyesületet hozott létre többedmagával. Más csoportokkal is felvették a kapcsolatot, közös programokat szerveztek. (29:38) 1947-ben kezdődött meg szülőfalujában a csehszlovák-magyar lakosságcsere. Mivel szinte teljesen szlovák nemzetiségű volt a település, önkéntesen mehettek a lakosok, minden vagyonukkal együtt. Nagyon sokan az áttelepülést választották. Az interjúalany családjában is nagy viták voltak, végül a maradás mellett döntöttek, ezt később sem bánták meg. (32:02)