Interjú

Gyűjteményhez ad
embermentés
nyilasok
légitámadás
zsidóság
II. világháború
holokauszt
Horthy Miklós
'40-es évek

Hatvan bombázása

3439 megtekintés

Hossz: 00:21:00
Témakörök: Nyilasok
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, hatvani gyermekkoráról, amelyet tönkretett a II. világháború. (01:36) Beszél Hatvan bombázásáról, amelyet 13 évesen élt át. A vasútállomást és a cukorgyárat bombázták. Az interjúalany a földön dolgozott, édesanyja meghalt a bombázásban, amikor az óvóhelyre tartott. (03:14) Elmondja a zsidók deportálásának történetét, amely időben megelőzte a bombázást. Ő és családja megpróbáltak élelmet adni a cukorgyárba összegyűjtött zsidóknak. Látta a zsidók bevagonírozását. (09:24) Megemlíti azokat a zsidó ismerőseit, akik visszatértek a koncentrációs táborokból. A többségük nem beszélt a történtekről. (10:44) Beszél a hatvani kastélyról, a Hatvani bárói család tagjairól, akiket gyermekkorában ismert. Apja dolgozott is a főnemesi családnak, a báró barátja, bizalmasa volt. Kislányként az interjúalany is telefonosként dolgozott a báró cukorgyárában. (16:00) Nem volt tudomása arról, hogy a II. világháború végén hova vitték a zsidókat. (16:40) Részletesen beszél a hatvani bombázásról, a város mely részét és milyen mértékben érintette a pusztítás. A bombázás miatt ideiglenesen Budapestre kellett költöznie a családnak. (18:48) Beszél a maszekolásról, a rendszerváltoztatás előtti és utáni időszakról. (20:02) Fogalommagyarázat (20:36)
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gyulavári Sándorné
Interjúalany lakhelye: Hatvan
Interjúalany született: Hatvan, 1931
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. február 17.
Felvétel helyszíne: Hatvan
Interjút készítette: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, szüleiről és arról, hogy a bátyja hogyan esett hadifogságba a Don-kanyarnál (0:12). Szól arról, hogyan ment el leventeként egy az angol-amerikai bombázókat kémlelő figyelőörsre (5:22), majd hogyan ment el felvételizni a postára (7:24). Szól Magyarország német megszállásáról, és arról, hogyan helyezték át Debrecenbe (11:30). Elmeséli, hogyan élte át Debrecen első bombázását, hogyan keresett magának a későbbiekre óvóhelyet (15:15), majd feleleveníti a város legnagyobb bombázását, kitérve az okozott károkra is (19:40). Szól arról, hogyan költözött ki Debrecen külső részére és volt tanúja az aknásításnak és a Sztálin-gyertyáknak (21:42). Elmondja, hogyan költözött le a posta pincéjébe, és hogyan akart hazatérni Kisújszállásra, miközben azt is látta, hogy a német tankok már gyülekeznek a debreceni páncélos csatára (22:55). Mivel az oroszok már Kisújszálláson voltak, felutazott Pestre, ahol tanúja volt a nyilas hatalomátvételnek (24:24), mire leutazott az Ipolyságba (26:00). Végül arról szól, hogy milyen munkákat végeztek az orosz katonáknak, amikor megszállták azt a térséget is (27:35).
Interjúalany: Nagy Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 04.
Készítette: Varga Katalin Gimnázium (Varga Katalin Secondary School), Szolnok

Hossz: 00:37:00
Tárgy: Nyilasok, '50-es évek, egyházak
0:00 családi háttér, gyermekkor, rövid életút 1:35 1944. december 6.-án az édesapját majdnem eltalálta egy bomba Sopronban 3:03 egy pincében rendezkedtek be, hogy túléljék a háborút, március végén jöttek az oroszok 6:36 a faluban a pajták tele voltak emberekkel, sokan bujkáltak 11:19 mesél a környezete férfitagjainak hadifogságba eséséről 13:39 a háború után az élelmiszerellátás akadozott, mindent ellenőriztek, engedély kellett a disznóvágáshoz is, mesél a beszolgáltatások időszakáról 21:31 1956-ra emlékezik vissza, megszűnt az iskolában az orosz nyelv oktatása, a falu közepén volt egy gyűlés 24:34 a Kádár-rendszer egyik legnagyobb hibája a fiatalok kivégzése volt 1956 után, beléptették a pártba, az egyházi esküvőjét sem nézték jó szemmel 28:57 kizárták a pártból 30:10 a rendszerváltoztatás nehéz időszak volt, egyesületet alapítottak 34:57 mesél a helyi plébános leváltásával kapcsolatos ügyről
Interjúalany: Payrits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. december 18.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek
Az interjúalany beszél balti orosz származásáról, rigai gyermekkoráról, a Baltikum jellegzetességeiről (0:40), majd rátér arra, hogyan került a csehszlovákiai Brünnbe egyetemre amerikai sógora támogatásával. Itt ismerkedett meg magyar férjével, és innen költözött Magyarországra (2:30). Szól a Rákosi-rendszer borzalmairól, férje eltávolításáról és zaklatásáról, majd tulajdonképpeni halálba kergetéséről (7:00). Szól az amerikai Memphisben szerzett élményeiről, a fekete és fehér lakosság konfliktusáról, valamint arról, hogy miként népszerűsítette a magyarokat Amerikában. Különösen a magyar tudósok, Neumann János és Szilárd Leó fogta meg az amerikaiakat (9:05). Szól II. világháborús élményeiről, Budapest ostromáról, és arról, hogy nem tudta mivel etetni ikergyermekeit. Dezertált magyar katonák segítettek neki. Arról is szól, hogy az oroszok nem szerették a magyarokat, mert nem ugrottak ki a háborúból (18:06). Rövid időre visszatér a Baltikumban megélt I. világháborúra (23:45), majd értékeli a kommunista és nemzeti szocialista rendszerek bűneit (25:38). Végül a magyar nép különlegességéről beszél (29:52).
Interjúalany: Kádár Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.
Készítette: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest