Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
kommunista diktatúra
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
fekete vágás
'50-es évek
földosztás
megszállás
Kádár-korszak
zsidóság
II. világháború
rekvirálás
'40-es évek

"Amit átéltünk, nem volt könnyű..."

2385 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
Leírás: Az interjúalany 1929-ben született Alattyánban (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Beszél családjáról. Apja földműves volt, anyja háztartásbeli. Elmondja, hogy gyermekkorában fordítottak voltak az iskolában az érdemjegyek, 6 osztályt kellett elemiben végigjárnia. A II. világháború miatt nem tudott továbbtanulni. (01:38) Beszél a világháború borzalmairól. 1944. november 22-én érték el a szovjet csapatok a falut, mindent elvittek (álltaok, termény, élelem). Fiatalkorát tönkretette a háború. (04:18) A harcok után nehéz volt a helyzet, de kezdett felpezsdülni az élet. Voltak szórakozási lehetőségek a fiatalok számára, főleg táncolni jártak. Itt ismerkedett meg férjével, akihez 17 évesen hozzáment. (05:30) Bátyja és későbbi férje is harcolt a háborúban, mindketten szerencsésen hazatértek. Az interjúalany elmondja, hogy nagyon féltek a harcok alatt. Az orosz katonák erőszakosak voltak a fiatal lényokkal, az inerjúalany is a padláson bújdosott előlük. (09:12) A háború alatt mindig volt elégséges élelmük. A faluban volt hat zsidó kereskedő, őket elhurcolták. További sorsukat nem ismeri.(13:22) Beszél a háború itáni mindennapokról. Sokáig nem volt villany és rádió. Gyertyát és petróleumlámpát használtak. (14:48) Visszatér a II. világháborúhoz, egyszer faluját is bombázták, egy gyermek meghalt. (18:20) Elmondja emlékeit az 1956-os forradalomról. A faluban nem voltak forradalmi események, de a legtöbben szimpatizáltak valamelyik oldallal. (20:46) Elmondja, hogy korábban a Rákosi-korszakban a nagyobb birtokokat elvették és szétosztották. Az interjúalany és családja is kapott öt hold földet, amin dolgozhattak. 1959-ben alapították meg a faluban a TSZ-t. Az interjúalany is belépett a TSZ-be, férje inkáb elment Budapestre parképító vállalathoz dolgozni, csak hétvégenként találkozhattak. 22 évig dolgozott a férj a fővárosban, utána egy évig élvezhette nyugdíjas éveit, majd váratlanuil elhunyt. (23:02) Beszél a TSZ-ben végzett munkákról. Az idő múlásával egyre több terményt kapott, így javult az életszínvonal. A Kádár-korszakot nehezen tudja megítélni. Ő viszonylag jól élt, de nem ismeri más emberek véleményét. (25:40) A Rákosi-rendszerben szigorúan bűntettek a dísznóvágásért, ezért az interjúalany és családja is titokban, feketén vágták a sertést. Beszél a beszogáltatások menetéről. (29:02) Megemlíti a kulákok sorsát (nem túl pontosan). (30:02) A Kádár-rendszerben tisztességesen meg tudott élni. Elmondja tejkezelő munkájának részleteit, ez nehéz fizikai munka volt. 380 aktív alkalmazottja volt a TSZ-nek, mindenki tudott dolgozni. Beszél arról milyen állatokkal foglalkoztak, milyen növényeket termesztettek. Jól megéltek a TSZ-ből, de nem lehetett meggazdagodni. Sajnálja a TSZ feloszlatását a rendszerváltoztatáskor. (37:02)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Gecse Mátyásné
Interjúalany lakhelye: Alattyán
Interjúalany született: Alattyán, 1929
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. január 24.
Felvétel helyszíne: Kecskemét
Interjút készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, politikai rendőrség
Az interjúalany feleleveníti Horthy Miklóssal kapcsolatos élményét (0:01), mesél a leventék életéről (1:45), a második világháború alatti délvidéki eseményekről (5:26), felvételijéről a pilótákhoz (7:24), a kiugrási kísérlet kudarcáról, és az ezt követő eseményekről, a nyilasok viselkedéséről (13:15), felvételéről a határőrséghez, az ott szerzett tapasztalatairól (19:49), a határzár szigorításáról, és belépéséről a kommunista pártba (24:39). Beszámol csempészek elfogásával kapcsolatos akciójáról (26:22), végül arról beszél, hogyan sérült meg egy gránát felrobbanása következtében (33:08).
Interjúalany: Barnácz István
Felvétel időpontja: 2010. november 20.
Készítette: Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Szeged

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
0:00 A riportalany elmondja, hogy a jugoszláviai Zomborban született. Édesapja géplakatosként dolgozott a vasútnál, majd bevonult az I. világháborúba. Beszél az édesapa munkájáról és háborús emlékeiről. 4:03 A háború után az apa hazatért, de nem akart esküt tenni a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra és így csak alkalmi munkákat tudott vállalni. Elmondja, hogy miként élte meg a család az anyaországtól való elszakadást. 7:18 Szól arról, hogy miként változott az életük a magyar csapatok bevonulása után. 9:55 Hangsúlyosan beszél arról, hogy a család az orosz csapatok bevonulása előtt elmenekült Zomborból. 1944 novemberében értek Pécsre, ahol elhurcolt zsidók lakásaiban helyezték el a menekülteket. A front közeledtével továbbutaztak Körmendre. 14:50 Körmenden több bombázást éltek túl, majd a MÁV alkalmazottakkal nyugatra indultak, de Szlovéniában elakadt a szerelvény. Partizán fogságba estek és gyalog tértek haza. 28:25 Pécsett telepedtek le, de nem maradt semmijük, az édesapát B-listázták, ezért a gyerekeknek szakmát kellett tanulni. Szól arról, hogy egy koncentrációs tábort megjárt zsidó kárpitosnál lett inas. 33:20 Az ’50-es években titkolnia kellett származását. 1954-ben sikerült kiváltania az ipart és Pécs-Vasason nyitott műhelyt, ahol a szénbányászok voltak a legfontosabb megrendelői. Szól arról, hogy az 1960-as évek végén a növekvő adóterhek miatt vállalatnál helyezkedett el. 42:00 Végezetül a nyugdíjba vonulása előtt ellátott munkahelyi funkcióiról szól.
Interjúalany: Pécskay Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 04.
Készítette: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Interjúalany: Bakó András
Felvétel időpontja: 2010. október 11.
Készítette: Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Nyíregyháza