0:00 családi háttér, édesapja egy szatócsüzlet és egy pékség tulajdonosa volt 1:56 a szomszédjukban lakó zsidó családot deportálták 3:17 felidézi a légiriadókat 4:58 édesanyja mátrafüredi volt, ott húzták meg magukat a háború alatt 8:23 mikor az oroszok elfoglalták Gyöngyöst, megszállták a pékséget, de vigyáztak a házra; a legidősebb bátyja 1944-ben ment katonának, és eltűnt a fronton 10:53 a háború után a rendkívüli inflációra emlékezik; a kenyeret, a lisztet és a zsírt jegyért adta az édesapja, ami után nekik el kellett számolniuk pontosan a közellátásnak 15:54 1946. ápr. 27.-én vitték el Páter Kis Szaléz mozgalmának követőit 18:08 a gimnáziumba a származása miatt nem vették fel 19:20 1949 őszén államosították az üzletüket, a pékség maradt, de a nagy adók miatt 1952-ben ott kellett hagynia a pékséget 22:46 1956-ban érettségizett, a forradalom híre először a rádión jutott el hozzájuk, egy nappal később döntötték le Gyöngyösön a szovjet emlékművet; a közvetlen környezetük megúszta a megtorlást 29:28 a lengyel menekültek Gyöngyösre is mentek a második világháború kirobbanása idején, felidézi a velük kapcsolatos emlékeit 30:57 a nővére Recskre ment férjhez, akkor még működött a tábor, de nem mertek beszélni róla az ávósok miatt, egyszer egy szökés miatt átkutatják az összes falut 33:03 a falun kívül egy kőbányánál volt a tábor, nem lehetett a közelébe menni

Az interjúalany, aki Detken született, és jelenleg is a település polgármestere, mesél saját maga és a környezete élményeiről, illetve a falu életéről a II. világháborútól egészen a rendszerváltozásig. 0:15--születés, család, szülők; 2:13--nagyapja I. világháborúval kapcsolatos és apja II. világháborúval kapcsolatos emlékei; 4:7--hogyan éltek az I. világháború után, nagyszülei mukája; 5:34--hogyan bántalmazta az állambiztonság az egyik nagyapját; 6:3--emlékei a II. világháborúról, a külföldi csapatok bevonulásáról, a háború alatti mindennapi életről, a katonák viselkedéséről, felszerelésükről; 17:5--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie az iskola mellett; 21:18--emlékei az úttörőmozgalomról; 22:7--a helyi téesz működése; 23:14--emékei a Rákosi-korszakkal kapcsolatban; 25:30--milyen változások következtek be Nagy Imre alatt; 26:6--az 1956-os események előzményei, a helyi forradalmi események; 29:43--emlékei a megtorlásokról, a Kádár-korszakról; 32:14--munkája a Kádár-korszakban, milyen atrocitások érték a hatalom részéről; 35:38--milyen atrocitások érték az apját a karhatalom részéről; 36:17--az első fogyasztási javaik, a villamosítás; 37:49--KISZ-tagsága; 38.52--emlékei az 1970-es, illeteve az 1980-as évekből, a külföldi utazás lehetőségei; 38:40--hogyan került a falu élére, hogyan zajlott a rendszerváltoztatás, polgármesteri tevékenysége

Az interjúalany beszél arról, hogyan fogadta 18 évesen a második világháború kitörését (0:11), majd arról, hogyan élt túl éppenhogy egy légitámadást (1:50). Szól arról, hogy bemérőként hogyan segítette a tüzérség munkáját (5:10), valamint arról, hogyan vitték Budapestre, és hogyan kezdődött meg a főváros ostroma, és miként esett orosz hadifogságba (8:08). Szól kifosztásáról, a szovjet katonák viselkedéséről (12:52). Visszatér Budapest ostromára, a kitörési kísérlet tragédiájára (17:04). Szól arról, hogyan vitték ki a Kaukázusba hadifogolyként (19:15), és arról, hogy milyen kevés élelem mellett mennyit kellett dolgozni (21:50). Beszél arról, hogy mikortól tudott kapcsolatot teremteni családjával, akikkel kölcsönösen halottnak hitték egymást (23:20). Beszél hazatéréséről 1947 nyarán, a kommunistákra való kötelező leszavazásról (27:05), majd arról, hogy mivel foglalkozott hazatérése után (30:50). Végül családjuk kulákká nyilvánításáról, a szövetkezetesítésről, valamint a hit és a kommunizmus összeférhetetlenségéről szól (31:55).