Interjú

Gyűjteményhez ad
cselédség
Don-kanyar
szovjet megszállás
Városliget

1943. január 12-én írta az utolsó lapot a férjem

2667 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Kaszás Jánosné, akasztói parasztasszony először a gyermekkoráról beszél, ennek kapcsán kitér az elemi iskolára és a tanyai szolgálatra. Szemléletes beszámolót hallhatunk az aratásról egy nap munkarendjének bemutatásával. Az alany később Budapesten cselédkedett, a munka mellett kitér a vasárnapi kimenőre a Városligetben. A budapesti évek után otthon férjhez ment, férje a fronton elesett. Nővéreivel megszenvedték az orosz megszállást. (00-08:30) család, gyermekkor, iskola, tanyai szolgálat; (08:30-14:40) aratás: egy nap keresztmetszete; (14:40-23:47) cselédélet Budapesten, vasárnap a Városligetben; (23:47-26:27) otthon férjhez megy; (26:27-29:26) a férj halála a Don-kanyarban; (29:26-43:20) orosz megszállás Akasztón
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Kaszás Jánosné
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Akasztó, 1918
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. január 12.
Felvétel helyszíne: Akasztó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a játékokról (0:20), majd az orosz megszállásról való emlékeiről (3:50). Szól arról, hogy a megszállás idején tilos volt németül beszélniük otthon, nehogy baj legyen belőle (6:00). Szól arról is, hogy mikor döntött az orvosi hivatás mellett (7:05), illetve családja más orvostagjairól (12:00). Ballagásáról, a SOTE-n töltött egyetemi éveiről (13:10), majd a váci kórházban kapott első munkájáról kiemelten szól (17:30). Elemzi, hogy az akkori és mostani idők között mi változott az egészségügyben, amelynek válságát betegként is átélte (19:30). Szól munkájáról, valamint mentősként szerzett tapasztalatairól (22:20). Elmeséli, hogyan szerzett tudomást a lehetőségről, hogy külföldre lehet menni orvosnak (24:00), majd szól arról, hogy milyen kellemesen töltötték idejüket az algériai Béjaïa városában (29:00). Szól a kellemetlenségekről, így a betegségekről és a viharokról is (32:10). Elmeséli azt is, hogyan utazott ki a TESCO szervezésében, és hogyan kellett a Brenner-hágón megállnia, mert "autómentes nap" volt az 1973-as olajválság miatt (33:45). Szól arról, miként lett háziorvos (36:00), majd arról, hogyan kényszerítették be annak idején a pártba (37:30). Szól az 1956-os forradalom előtti erjedésről, amit az egyetemen is érzékelt (41:45), majd a rádió ostromáról, és arról, hogyan morzsolódott le barátjával a tömegről (46:20). Végül az egyetemi élet visszatéréséről szól (49:48).
Interjúalany: Bea Mátyás
Felvétel időpontja: 2010. december 21.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a cserkészetről (1:01), családjáról, gyerekkoráról (3:53), a leventemozgalomról (5:28), katonai bevonulásáról (8:43), bevetéséről, második világháborús részvételéről (14:31), hadifogságáról (21:21), hadifogságból való hazatéréséről (26:38), visszatérése utáni munkájáról (34:47).
Interjúalany: Farkas István
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:42:08
Az interjúalany beszél arról, hogy milyen volt a két világháború közötti időszak Magyarországon, különös hangsúllyal Bethlen István és Klebelsberg Kuno tevékenységére. Elmeséli, hogy hogyan érte el őket a háború Debrecenben, és hogyan menekültek egyre nyugatabbra, egészen Németországig a front elől. Szól az amerikai katonák Németországba való bevonulásáról is. 0:5--származása, családja; 1:37--emlékei a debreceni bombázásokról; 2:7--milyen volt a két világháború közötti helyzet, Bethlen István és Klebelsberg Kuno tevékenysége, hogyan kezd készülni az ország a háborúra; 11:51--hogyan védekeztek a légitámadások ellen és hogyan zajlottak a debreceni bombázások; 16:33--hogyan menekültek el Debrecenből Zircre, majd onnan Bakonybélbe; 20:27--hogyan kerültek át Balatonboglárra, majd innen Veszprémen keresztül Kőszegre; 25:0--hogyan találtak munkát Kőszegen; 27:10--miért menekültek el Debrecenből, milyenek voltak a német katonák; 32:44--hogyan menekültek el Kőszegről Ausztriába, majd innen Bajorországba; 37:15--milyen emlékei vannak az amerikaiak bevonulásáról
Interjúalany: Dr Tóth Ervinné
Felvétel időpontja: 2011. március 11.