Interjú

Gyűjteményhez ad
Rákosi-korszak
Csehszlovákia
rekvirálás
szovjet megszállás
II. világháború
Rendőrség
szövetkezetek
Csernobil
Kádár-korszak
munkástanácsok
propaganda
tanyavilág
beszolgáltatás
Csendőrség
ÁVO/ÁVH
front
cselédség
románok
rendszerváltoztatás
államosítás
Rákosi Mátyás
szakszervezet
párttitkár
oktatás
kereskedelem
beszolgáltatás
állambiztonság
TSZ

Az emberszeretetünket ne veszítsük el!

2620 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: Az interjúalany beszél szüleiről, nagyszüleiről és Salgótarján kisiparáról (0:40), valamint a háború alatt működő vendéglőjükről (6:20). Rátér a világháború eseményeire és arra, hogyan költöztek le vidékre, majd hogyan próbálták meg elrejteni állataikat a katonák elől (8:55). Beszél arról, hogyan házasodott cseléd nagymamája és milyen értékeket adott át a családja (12:12). Külön szól a román katonák felbukkanásáról (13:55). Szól az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a megélhetési nehézségekről, és arról, hogyan találták fel magukat mégis. Elbeszéli azt is, hogyan zaklatták és verték meg édesapját a hatóságok (15:22). Szól a szakszervezetek jelentőségéről és 1956-os eredetükről (24:40). Házasságáról, oktatásáról és munkába állásáról is beszél (31:44). Rátér a salgótarjáni ipar jelentőségére és hanyatlására (35:00). Beszél a csernobili atomkatasztrófáról, a környékre gyakorolt hatásáról (43:58). Végül visszatér a szakszervezet jelentőségének bemutatására (42:44).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Plantek Lászlóné
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Balassagyarmat, 1939
Interjúalany foglalkozása: beszerző, anyaggazdálkodó
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 18.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:22), arról, hogy nevelőintézetbe került (1:13), arról, hogy többször került börtönbe (3:27), majd elhatározta, hogy változtat addigi életmódján (5:40). Mesél a REF-esekről (6:40), szabadulása utáni elhelyezkedéséről (11:05), bokszolói pályájáról (12:25), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, melyek elsősorban a Köztársaság tér környékéhez kötődnek (15:58). Beszámol arról, hogy családját a második világháború alatt deportálták (16:53), arról, hogy milyen jó élményei kötődnek az intézetben eltöltött évekhez (17:55), végül pedig kitér tanulmányai ismertetésére (21:58).
Interjúalany: Dohi József
Felvétel időpontja: 2011. március 25.

Hossz: 00:22:00
Szemerey Anna egy sváb faluban, Császártöltésen született. Beszámol szülőfaluja hétköznapjairól, a sváb hagyományok és a nyelv helyzetéről, megőrzéséről, a felvidéki betelepítettek és az őshonos lakosság viszonyáról. A német újraegyesítés előtt járt az NSZK-ban, majd főiskolásként szemtanúja volt az újraegyesítés folyamatának. A rendszerváltozáskor érettségizett, beszámol a történelemoktatás akkori állapotáról. A román forradalom ideje alatt Szegeden volt főiskolás. (00:00-02:10) bemutatkozás, gyermekkor Császártöltésen, sváb hagyományok; (02:10-03:40) a kitelepítések emléke a faluban, a felnőttek visszaemlékezései a világháborúra; (03:40-04:20) sváb néphagyományok ápolása; (04:20-05:12) betelepítés a Felvidékről, az őshonos lakosság és a "telepesek" viszonya; (05:12-06:20) a német nyelv oktatása a faluban; (06:20-08:13) az NSZK a rendszerváltoztatás előtt, néptáncos körút Ausztriában és az NSZK-ban, szembetűnő különbségek Magyarország és az NSZK között; (08:13-08:50) rendszerváltozás Magyarországon, 1990-ben az NDK-ban, az újraegyesülés folyamata; (08:30-11:20) az itthoni történelemoktatás a rendszerváltozáskor, érettségi két nappal Nagy Imre újratemetése előtt; (11:20-11:56) továbbtanulás Szegeden; (11:56-13:03) főiskolásként Szegeden a romániai forradalom idején; (13:03-14:40) a német újraegyesítés Berlinben, Kohl kancellár beszéde; (14:40-16:30) az egykori NDK lakóinak értékelése, élményei az újraegyesítésről, veszteségek és nyereségek, nyugati-keleti megkülönböztetés; (16:30-17:45) az egykori NDK fejlődése, a fal lebontása; (17:45-18:55) a rendszerváltoztatás fiatalként, politikai élet; (18:55-22:39) a rendszerváltozás személyes megélése, értékelése.
Interjúalany: Szemerey Anna
Felvétel időpontja: 2011. április 21.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél korai oktatásáról, és arról, miért döntött úgy, hogy tanítónő lesz (0:05). Beszél arról, hogy milyen bürokratikus nehézségek után került a szarvasi evangélikus tanítókézpőbe (3:00). Szól arról, hogy miként telepítették ki tervezetten őket a közelgő orosz hadsereg elől, és Ausztriába menet hogyan látta életében először, majd hogyan kellett egy géppisztolysorozat elől bújkálniuk (6:20). Ausztriában Linzig jutottak. Elment mellettük egy visszavonuló SS sereg, valaki odakiáltott nekik, hogy miattatok vesztettük el a háborút. Az egyik SS tag erre minden további nélkül főbelőtte azt az embert (10:20). Céljuk az volt, hogy angolszász hadifogságba esnek, és végül valóban az amerikaiakkal találkoztak. Először egy garázsfélében szállásolták el őket, ahol tetvet kaptak, de utána gyorsan javultak a körülményeik és ellátták őket amerikai konzervekkel (12:40). Regisztráció után hazamehettek, ám már laktak a házukban. A beköltözött fiatal pár egy idő után elhagyta a régi házukat. (16:30). Az iskolában gondot jelentett, hogy nem volt otthon korábban, de végül külön kérvénnyel 28 nap alatt elvégezte a 3. osztályt és folytatta tanulmányait. Leírja az internátus és a kézpő elhelyezkedését és mindennapi életét is (18:10). Beszél a háború után divatos olvasástanítási módszerekről, amik nem értek sokat, és végül mindenki visszatért a szótagoló olvasáshoz (24:00). Szól első munkahelyéről, egy baranyai, svábok, sokácok és magyarok lakta faluról, majd elmeséli, miként találkozott férjével és kötött vele házasságot 1952-ben (29:25). Pedagógusi pályájának örömteli és nehéz pillanatairól, gyermekei születéséről is szól (32:10). Végül megemlíti, hogy Kiváló Pedagógus díjat kapott, amit nem az Akadémián vett át, mert 1963-ban éppen Hruscsov elvtársat fogadták az épületben (36:42).
Interjúalany: Miklós Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. február 17.