Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:19--születés, gyermekkor, szülei; 2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként; 6:56--emlékei a Levente Mozgalomról; 9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok; 26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált; 29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, és arról, hogyan kezdett énekelni a pécsi fiúkórusban, majd arról, hogyan lehetetlenítette el, majd szüntette be a kórus működését az állambiztonság (0:06). Szól a két világháború közötti életkörülményekről, a II. világháborúról és arról, hogyan élte meg gyermekként a bombázásokat (4:30). Szól arról, hogy milyen nehezen találták meg a közös hangot az újonnan betelepített csángók és a svábok maradéka (8:00). Szól arról, miként került a pécsi kollégiumba (11:30), valamint arról, hogyan tört ki Pécsett az 1956-os forradalom (12:48), majd arról, hogy a forradalom után fél évre eltörölték az orosz nyelv tanítását (16:36). Szól a Kádár-korszak konszolidációjáról (17:40), majd arról, hogyan került a pécsi zeneiskolába (19:53), és arról, milyen személyes emlékeket őriz Kodály Zoltánról (22:28). Elmesél egy történetet, mikor a forradalom ötödik évfordulóján semmiség miatt zaklatták őket a titkosrendőrök (27:55). Beszél családalapításáról és munkahelyeiről (31:28). Elmeséli, hogy megbízták egy zenetagozatos iskola megalapításával (33:42). Végül a megélhetésről és a Kádár-korszak hétköznapjairól beszél (38:10).

Szemerey Anna egy sváb faluban, Császártöltésen született. Beszámol szülőfaluja hétköznapjairól, a sváb hagyományok és a nyelv helyzetéről, megőrzéséről, a felvidéki betelepítettek és az őshonos lakosság viszonyáról. A német újraegyesítés előtt járt az NSZK-ban, majd főiskolásként szemtanúja volt az újraegyesítés folyamatának. A rendszerváltozáskor érettségizett, beszámol a történelemoktatás akkori állapotáról. A román forradalom ideje alatt Szegeden volt főiskolás. (00:00-02:10) bemutatkozás, gyermekkor Császártöltésen, sváb hagyományok; (02:10-03:40) a kitelepítések emléke a faluban, a felnőttek visszaemlékezései a világháborúra; (03:40-04:20) sváb néphagyományok ápolása; (04:20-05:12) betelepítés a Felvidékről, az őshonos lakosság és a "telepesek" viszonya; (05:12-06:20) a német nyelv oktatása a faluban; (06:20-08:13) az NSZK a rendszerváltoztatás előtt, néptáncos körút Ausztriában és az NSZK-ban, szembetűnő különbségek Magyarország és az NSZK között; (08:13-08:50) rendszerváltozás Magyarországon, 1990-ben az NDK-ban, az újraegyesülés folyamata; (08:30-11:20) az itthoni történelemoktatás a rendszerváltozáskor, érettségi két nappal Nagy Imre újratemetése előtt; (11:20-11:56) továbbtanulás Szegeden; (11:56-13:03) főiskolásként Szegeden a romániai forradalom idején; (13:03-14:40) a német újraegyesítés Berlinben, Kohl kancellár beszéde; (14:40-16:30) az egykori NDK lakóinak értékelése, élményei az újraegyesítésről, veszteségek és nyereségek, nyugati-keleti megkülönböztetés; (16:30-17:45) az egykori NDK fejlődése, a fal lebontása; (17:45-18:55) a rendszerváltoztatás fiatalként, politikai élet; (18:55-22:39) a rendszerváltozás személyes megélése, értékelése.