Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
megtorlás
ellenállás
Győr
Török István

Győr 1956-os forradalmát irányítottuk - Fegyveres ellenállásunk története

5285 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Témakörök: 1956
Leírás: A Győri Vagon és Gépgyárban kezdett el dolgozni, Sokorópátkáról járt be, majd 1956 októberében költözött be Győrbe, albérletbe. Itt lett albérlőtársa Török István (3:18). Ő azonnal csatlakozott a pár hét múlva kirobbanó forradalomhoz, mivel tiszti képzést is kapott (4:43). A forradalom ideje alatt a tömeg egyik vezetője lett, beszédeket és gyűléseket tartott. (5:56) A tömeg és Török István az ÁvH megyei székháza és a börtön elé vonult, utóbbi mellett el is dördültek a karhatalom fegyverei, ekkor halt meg Halász Ödön, Máté Mária, és Szabó Béla(6:51). Török István a helyi elnyomó hatalom kifüstölése végett a Győrben állomásozó honvédelmi erőket akarta volna megnyerni, persze ez nem volt egyszerű dolog (9:12). Végül a laktanya parancsnoka, Krecz Géza őrnagy (később, a megtorlások alkalmával elítélik) a talán 10 ezres tömeg akarata előtt meghajolva átállt a forradalmárokhoz (10:00).Török István 5 társával egyetemben tárgyalt az ÁVh-sokkal, hogy engedjék ki a politikai foglyokat és adják ki a tömegbe lövő karhatalmistákat (12:24).Török Istán eme tárgyalások alkalmával lement az ÁVH-s pincékbe és az ott tartózkodó politikai fogylokat kiengedtette (15:02). Ennek ellenére a tömeg betört az épületbe és szinte minden iratot megsemmisítettek. Ekközben a mentők már több sebesültet is Győrbe szállítottak Mosonmagyaróvárról, ahol az ÁVH brutálisan a tömegbe lövetett (18:03). A forradalom előzményeiről: A magyar társadalmat komoly trauma érte azáltal, hogy 1945 után nem az általuk támogatott kisgazdák, vagy a szocdemek alakíthatták a politikát, hanem az erőszakos kommunisták (22:12). A közismert kommunista intézkedések felbőszítették a magyar nemzetet, valamint Büki Lajos szerint a nyugat is egyértelműen arra bíztatott mindenkit(röpcédulák, Szabad Európa rádió, kémek, stb), hogy vegyék fel a harcot a kommunista rezsim ellen (28:12). A győri forradalom után: Itt kapcsolódott be komolyabban Büki Lajos is, formálisan ő lett Török István testőre.(30:28) A padlássöprések miatt a rendőrséggel szemben bizalmatlanná lett tömeget, falusiakat több esetben is Török István és Büki Lajos személyesn nyugtatta meg (31:09). 1956. november 4.-e után fegyveres ellenállásra adták volna a fejüket fejüket, de a tatabányai elhárító harcok sikertelensége láttán feladták az ellenállást (35:54). Büki Lajost a Török István elleni per harmadrendű vádlottjaként 12 évre ítélték. 1963-ban szabadult (43:30).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Büki Lajos
Interjúalany lakhelye: Győr
Interjúalany született: Kajárpéc, 1937
Interjúalany foglalkozása: vagongyári munkás
Felvétel időpontja: 2011. március 21.
Felvétel helyszíne: Győr

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
János bácsi szakács volt a második világháború alatt a fronton, majd hadifogságba került. Mesélt a frontszolgálatról (4:00-tól), háborús sérüléséről és a német és orosz megszállásról (12:00-tól), fogságba eséséről, Romániáról, majd a szovjet hadifogságról, említi (19:00-tól) az államosítások idejét, Rákosit, 1956-ot, az ÁVÓ-t és tetteit, pufajkásokat, Kádárt.
Interjúalany: Krenyác János
Felvétel időpontja: 2010. november 02.

Hossz: 00:44:00
A Rózsarszentmártonban született riportalany gyermekkor élményeit meséli el a II.világháborúról (2:35).Az 50-es évekbeli beszolgáltatás fájdalmasan érintette a családot,kulák-listára kerültek. Emellett az egyházüldözésről is hosszabban beszél (20:10).Bátyja sorkatonai szolgálatot teljesített és kényszerítették, hogy kékávós legyen. Ezt az 1956-os forradalom kapcsán eleveníti fel (31:49).
Interjúalany: Kovács Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 02.

Hossz: 00:48:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
00:00 bemutatkozás, család bemutatása 07:00 Trianon hatásai a családjára 07:25 A háború előtti évek Csögléje, "El Dorádója", édesapja orvosi hivatása 09:55 gimnázium előtti tanulmányai 11:27 középiskolák, internátus 13:45 második világháború időszaka, kiköltözés Ausztriába, édesapját rá kellett beszélni, mert nem kívánta otthagyni a körzetét 15:00 a leventék élete, bátyja elvitele Ausztriában, megtalálása és "megszöktetése" 17:20 hazajövetel Ausztriából, a "nyugatosnak" csúfolt visszatértek másodrendűként való kezelése 19:00 1945 utáni időszak, egy másik orvos mesterkedése, hogy megszerezze édesapja körzetét - ez ekkor még nem sikerült, de 1949-ben "nyugdíjtalan nyugdíjba" kényszerítették, a 45-ös fordulat az ő életét is kisiklatta: vegyész lehetett csak, nem orvos 24:00 egyetem, felvételivel kapcsolatos problémák, a debreceni egyetem különösen kontraszelektív jellege 26:35 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, az internátus élete, tanárok, tárgyak 30:40 a Rákosi-rendszer miben akadályozta az egyetem során - káderlapja: "oktatómunkára kéri magát, üzembe javasoljuk" 32:00 '50-es évek, Veszprémbe kerül, a tanszékre, a "friss levegőre" - a veszprémi egyetemet vörös egyetemnek tekintették, de nem az volt, ez 56-ban is kiderült 33:00 az '56-os forradalomban nem vett részt, mert éppen kórházban volt gyermekével - megtorlás, a diákokat Munkácsra vitték 37:00 '60-as évekkel kezdődő puha diktatúra szabadabb volt, de "reménytelen" 39:00 karrierjét hogyan befolyásolta nő mivolta 40:00 az itt állomásozó orosz hadsereg erőfitogtatása - az afganisztáni visszavonulás nagy reményeket keltett 41:00 az egyik kommunista program során, melyben kádereket diplomaszerzésre kötelezték, találkozott Pap Jánossal, ahol ő bizonyult a legjobbnak - Pap 1956 után belügyminiszter lett és egy más ember jött vissza Veszprémbe - ő követelte Brusznyai Árpád kivégzését is 45:00 egyetemi oktatás színvonala és az oktatók
Interjúalany: Maleczkiné dr. Szenes Márta
Felvétel időpontja: 2011. február 15.