Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
brigádmozgalom
kulák
kárpótlás
'50-es évek
beszolgáltatás
hadifogság
Kádár-korszak
'70-es évek
'40-es évek

Egy kulák gyermek élete

2838 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kerékgyártó, édesanyja viszont egy gazdagabb parasztcsalád gyermeke volt 2:04 édesapját behívták katonának, nem is volt otthon, amikor megszületett, és nem is jött haza a háborúból, ezért gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkába 6:04 a kulákoknak kötelező beszolgáltatások voltak, mindenből meghatározott mennyiséget kellett beadni, három tojás különbségért börtönbe akarták csukni az édesanyját 9:09 felidézi egyik vásári emlékét, majd a mezőgazdasági munkákról beszél 12:07 a családnak 60 hold földje volt, a beadások idején a birtok a sok munka mellett is el tudta tartani őket 15:20 a TSZ-be később nem akartak beállni, de addig beszélték rá az édesanyját, amíg be nem lépett, de a sok munka ellenére nem kapott megfelelő ellenértékű munkaegységet, így elment Miskolcra dolgozni 23:11 a helyi postán kezdett el dolgozni, de mellette a helyi TSZ-ben is dolgozott, majd a műanyag-feldolgozóban helyezkedett el 27:05 tagja volt a vállalati szocialista brigádnak, általában karitatív munkát végeztek, beszél a gyári munkáról 30:00 a munkahelye biztosítja neki az érettségizés lehetőségét 32:17 a család földjei maradtak a TSZ-ben, de a TSZ megszűnt, az állatokat levágták, a földek megműveletlenné lettek, volt kárpótlás, de csak a vagyonuk egy részéért, és nem pótolta a veszteségeiket 36:45 a rendszerváltoztatás után nem érzett elégtételt a kártérítések után, a Szovjetunióban meghalt édesapját sokáig kerestették
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Barkai Barnabásné Szilágyi Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Csenyéte, 1944
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas műanyagfeldolgozó
Felvétel időpontja: 2011. május 17.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a faluról (Rozsály), amelyben felnőtt (0:28), családjáról (1:55), a szovjet megszállásról, a jegyrendszerről és a beszolgáltatásról (6:35), arról, hogyan dolgozott gyermekkorában napszámosként, ennek kapcsán kitér családja anyagi körülményeire (9:55). Megemlíti apja katonai szolgálatával kapcsolatos élményeit (12:05), majd sógoráról mesél, aki Recsken raboskodott (14:46). Ismét kitér a Rákosi-korszak beszolgáltatásaira, valamint a szovjet megszállásra (17:22). Beszél a család ünneplési szokásairól (20:05), férje munkájáról (20:57), a korabeli falusi temetkezési szokásokról (22:26), iskolai élményeiről (25:35), a vallási ellentétekről (26:36), majd összehasonlítja a Rákosi-, és Kádár-korszakot, és megemlíti, hogy a '70-es évektől szakácsnőként dolgozott (28:43), végül a korábbi falubeli körülményeket összehasonlítja a maiakkal (34:05).
Interjúalany: Petruska Jenőné
Felvétel időpontja: 2010. július 10.

Hossz: 00:33:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten dolgozva ismerkedett meg a férjével, egy zsidó családnál volt háztartásbeli 2:43 1943-ban költöztek Lentibe, a helyi uradalomban dolgoztak, a gyermeke korán meghalt 5:25 mesél a háború idejéről 9:46 a szovjet hadsereg tüzérséggel támadta a környéket, ezért mély óvóhelyet kellett ásniuk, de a javaik elégtek a házukat elpusztító tűzben 15:46 ruhájuk híján minden nap ugyanazt viselték egy ideig, úgy gyűjtötték össze a különböző ruhadarabokat, felidézi a háború utáni élelemhiányt 27:27 a fia temetésekor a sírásó nem fogadta el a pénzt, mert az nem ért semmit, felidézi a különböző nációjú katonák érkezését
Interjúalany: Tóth Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. július 12.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:18), az iskola bezárásáról a II. világháború alatt (1:38), a szegénységről (2:28), a német katonákról és a megépített bunkerről (3:39), a szovjetek bevonulásáról (5:18), a háború alatti áruhiányról (6:39), az óvóhelyekről és a bombázásokról (7:01), a német megszállásról (7:28), a szovjetekkel szembeni antipátiáról (8:05), a helyi zsidó családok elhurcolásáról (8:30). Mesél a feketevágásokról (9:42), a beszolgáltatásokról és a kulákokról (10:28), Mindszenty koncepciós peréről (11:07), 1956-os emlékeiről (12:02), egy ismerőse disszidálásáról (13:56), a salgótarjáni sortűzről (14:47), az erőszakos téeszesítésről (15:57), arról, hogy teljes foglalkoztatottság volt a Kádár-korszakban (17:10), munkájáról, munkahelyeiről (18:09), a korabeli kereseti viszonyokról (20:38), az üdülési lehetőségekről (22:40), a kötelező szakszervezeti tagságról (23:38), a párttagok kedvezményeiről (24:21), az ünnepekről, felvonulásokról és az akkor végzett munkákról (25:07), végül a rendszerváltoztatásról (26:13).
Interjúalany: Árva Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 17.