Interjú

Gyűjteményhez ad
SZOT
fusizás
üdülés

Michtits János - kárpitos

2910 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany 1961-től kárpitosként, később pedig már szakmunkás oktatóként is dolgozott. Az interjúban mesél különböző munkáiról, a kisiparosok Kádár-korszak alatti túlélési stratégiáiról (fusizás), a korszak mindennapjairól, az államhatalom részéről az egyént érintő kellemetlenségekről, a rendszerváltoztatás hatásairól. 0:47--születés, család 1:27--apja II. világháborús katonai szolgálata 1:55--tanulmányok, pályaválasztás, a kárpitos szövetkezet működése, külföldi megrendeléseik 4:52--a Kádár-korszak hétköznapjai, a fusizás, a kor életmódja, SZOT üdülők, fogyasztói viselkedés a Kádár-korszakban 13:30--egy bécsi megrendelés története 17:38--mit kifogásolt a Kádár-rendszerben, milyen vegzatúráknak volt kitéve a hatalom részéről, miért gondolkodott a disszidáláson 31:00--vizsgamunkája, első munkája, hogyan és miért válik szakmunkás oktatóvá
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Michtits János
Interjúalany lakhelye: Kópháza
Interjúalany született: Kópháza, 1943
Interjúalany foglalkozása: kárpitos
Felvétel időpontja: 2010. július 21.
Felvétel helyszíne: Kópháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany 1940-ben született, gyerekkorában tanyán élt. 5 évesen élte meg a front átvonulását. A szovjet katonák erőszakosak voltak a nőkkel, elvették a javakat, jószágokat. (02:00) Elmondja emlékeit az iskoláról, a tanyasi munkákról. (06:22) Nem tanulhatott tovább, otthon kellett dolgoznia. Tánciskolába járt, ott ismerkedett meg kulák származású férjével. Titokban tudtak összeházasodni. (07:30) Vallásos neveltetést kapott, mai napig tartja vallását. (08:28) Beszél a korabeli szórakozási lehetőségekről: a bálokról. A hétköznapok munkával teltek, csak vasárnap nem dolgoztak. (09:10) A Rákosi-korszakban mindent elvettek a parasztoktól, nagyon rosszul éltek. (10:04) Először a család saját földjén dolgozott, majd a téeszesítéskor mindent (ház, föld) elvesztettek, a pécsi TSZ-ben tehenészként kezdett dolgozni férjével 1960-ban. 1964-ben visszavásárolhatták korábbi házukat, teljesen tönkretett állapotban. (12:04) Beszél munkákról, mindennapokról, a tanyasi életről. (13:48) Makó környékére csak a hírek jutottak el az 1956-os forradalomról. (15:02) Beszél egy átlagos tanya, iskola, táncház működéséről, a korabeli divatról. (20:56) Elmondja a beszolgáltatások menetét. (24:38) Összehasonlítja a Rákosi- és Kádár-korszakot. Kiemeli a párttagok előnyös helyzetét. (28:20) Beszél a Kádár-korszak ifjúságpolitikájáról, az úttörőmozgalomról és a vallásos fiatalok ellehetetlenítéséről. (29:24) Beszél a kommunista ünnepekről. (30:30) Sokan disszidáltak az országból, az interjúalany rokonai közül is többen. (32:50) Beszél a rendszerváltoztatásról. (33:12)
Interjúalany: Szigeti Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany 1947-ben született Mogyoródon. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei osztályidegen értelmiségiek voltak, így elveszítették munkájukat. Végül 1953-ban apja gyárban, anyja iskolában helyezkedhetett el, ekkor kissé javultak az életkörülmények. (03:40) Apja jogász volt, a KALOT egyik alapítója, 1945 után az FKgP majd a Barankovics vezette Demokrata Néppárt képviselője lett. (05:26) Az 1956-os eseményeket Mogyoródon élte át. Apja megmentette a helyi rendőr családját, ezért később nem vitték el. (06:44) Beszél diákélményeiről, hogyan tudott osztályidegen gyerekként tanulni. A Kádár-korszakban már nem kezelték hátrányosan, ezért bejuthatott főiskolára orosz-testnevelés szakra. (11:00) Kézilabdát és atlétikát oktatott. Beszél tanári pályafutásáról. (14:10) Beszél a '60-as, '70-es évek iskolai sportéletéről. (15:32) Az interjúalany NB2-es kézilabdás volt és indult atlétikaversenyeken is. Visszatér a diáksport részletes elemzésére. (21:38) Az interjúalany kint volt az 1980-as Moszkvai Olimpián nézőként. A sportélmények mellett barátaival sokat üzleteltek az oroszokkal. (27:50) Tudta, hogy a nyugatiak az afganisztáni agresszió miatt nem vettek részt a Moszkvai Olimpián. (29:30) Beszél az olimpián 1896-tól máig végbement változásokról. Elmondja a doppingszerek káros hatását. A teljesítménynövelők miatt már nem rajong az olimpiáért, sokkal többre becsüli az amatőr sportot. (36:00) Véleménye szerint ma több igazolt sportoló van, de a fiatalok összességében sokkal kevesebbet mozognak, egészségtelenebb életmódot folytatnak. (37:40)
Interjúalany: Farkas Balázs
Felvétel időpontja: 2011. június 10.

Hossz: 00:45:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten az V. kerületben született, később a XII. kerületbe költöztek, szerencsére nem érte el az új házuk azt a méretet, amelyet államosítani akartak volna, vagy lakókat költöztettek volna oda 5:31 a szülei foglalkozásáról mesél, édesapja ügyvéd volt, édesanyja műfordító, orosz nyelvről fordított, és a háború után ez értékes tudásnak számított 12:33 a környezetük nem volt akkoriban átlagos, sokkal inkább emlékeztetett egy régebbi típusú polgári életre, a családja több generációra visszamenőleg ilyen polgári család volt 19:02 1950-ben megszüntetik a magánügyvédi praxis, és minden ügyvédet ügyvédi munkaközösségekbe szerveztek, anyagilag ellehetetlenült, így édesapja abbahagyta az ügyvédi karrierjét, és elment vállalati jogtanácsosnak 20:49 1956-ban tíz éves volt, ennek ellenére nagyban meghatározta a sorsát, a forradalom számára a társadalom és a nemzet egységes megnyilvánulása volt 26:40 mesél a forradalom napjairól, az élelmiszerért történő sorban állásról 33:00 a besúgókról beszél, valójában nem attól félt, hogy besúgják, hanem arról, hogy be akarják szervezni 38:50 három tabu téma volt: a Szovjetunió, és annak (vezető) szerepe, a párt vezető szerepe, végül pedig 1956
Interjúalany: Szőllőssy-Sebestyén András
Felvétel időpontja: 2011. március 04.