Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
Kádár-korszak
II. világháború

Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam

3208 megtekintés

Hossz: 00:40:06
Témakörök: egyházak, oktatás
Leírás: A pünkösdi lelkészként is működő pedagógus beszél megtéréséről, illetve hosszú évekig a munkája mellett, utóbb pedig nyugdíjasként végzett utazó szolgálatairól, melyek során bejárta többek közt az Alföld és Erdély különböző területeit is. Elbeszélése nyomán képet kapunk a korabeli oktatáspolitika direktíváinak helyi megvalósulásairól, a kisvárosi tantestületek hangulatáról is. 0:18--megtérése a II. világháborút követően; 3:59--tapasztalatai a román pünkösdi, baptista és egyéb gyülekezetekkel kapcsolatban; 7:49--véleménye az ökomenizmusról; 8:55--mi az ember legfőbb dolga itt a földön, mi a legfontosabb dolog a gyermeknevelésben; 10:46--milyen zaklatások érték őket a kommunizmus alatt a hitük miatt; 12:6--születése; 14:32--a II. világháború utáni életkörülmények; 18:39--milyen csodák estek a szolgálata alatt, hogy vonódott be az egyházi szolgálatba; 24:35--az Isten Hollywoodba jött című könyv lefordításának története, 27:12--milyen befolyással van hite a tanári pályájára; 29:46--hogyan került a tanári pályára, első tanári állásai; 34:39--milyenek voltak a körülmények a tanyasi iskolákban; 36:25--miért megy korán nyugdíjba, hogyan teltek a hétköznapjai, amíg tanított
Említett időszakok, témák
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Pánczél János
Interjúalany lakhelye: Újszász
Interjúalany született: Makó, 1928
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 06.
Felvétel helyszíne: Újszász

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, iskoláiról (0:00), majd középiskolájáról (5:00). Szól arról, hogy édesapja tizenkétszer sebesült meg az I. világháborúban, vitézi földjét csak a többiek után volt hajlandó átvenni. Így 1944 végén kapta meg, de egy fél évvel később vissza is adta (7:12). Szól a román megszállásról, mikor tiszteket szállásoltak el a házukban (8:53). Beszél az Ébredés mozgalomról, amiben megújult az ő hite is (12:35). Elmeséli, hogyan kezdett érdeklődni a zene iránt, hogyan végzett teológiát és konzervatóriumot (14:50). Szól arról, hogy micsoda összetartás volt 1956-ban, és arról, hogy ő is eldöntötte, felmegy a fővárosba harcolni, ám akkor már a szovjet csapatok miatt nem lehetett (19:00). Beszámol arról, hogyan vertek agyon egy ávóst a bányászok Miskolc utcáin (24:00). Beszél az ÁVO működéséről, például arról, hogyan vertek meg egy papot, aki az önkéntes szövetkezetek létrehozására buzdított (25:20). Visszatér az Ébredés mozgalomra, angol-amerikai gyökereire és magyarországi jelentőségére (27:15). Végül arról szól, hogyan lett segédlelkész Miskolctapolcán, hogyan próbálta szervezni a közösségi életet, és miként helyezte át az Állami Egyházügyi Hivatal embere (31:52).
Interjúalany: Sepsy Károly
Felvétel időpontja: 2011. május 20.

Hossz: 00:37:15
Az interjúalany beszél családja mérsékelt vallásosságáról, illetve arról, hogy ő személy szerint hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel. Mesél a közvetítő révén létrejött házasságáról, az általa megtartott zsidó szokásokról, és a ortodox vallásgyakorlás nehézségeiről. 0:20--nagyszülők, felmenői, mennyire tartják a vallási szokásokat; 2:40--szülei házassága, lakáskörülményeik, milyen szokásokat tartottak meg; 5:30--nagyszülők lakáskörülményei; 6:10--milyen iskolát végzett, hogyan kezelte a környezete a származását; 8:20--első munkahelye; 9:33--családja vallásossága, hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel, viszonya a cionizmushoz és Izraelhez; 17:45--közvetítő által létrejött házassága, családja; 23.55--mennyire nehéz manapság vallásos zsidóként élni Magyarországon, a gyermeknevelés nehézségei; 29:1--miért nem költöztek ki Izraelbe; 33:24--mi a véleménye Izrael államról; 34:39--véleménye a Kádár-korszakról, mit hozott nekik a rendszerváltoztatás
Interjúalany: Stern Márta
Felvétel időpontja: 2011. június 30.

Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél az 1945 után kiépülő rendszer vallásos életéről, a hatalom vallás elleni fellépéséről, a szerzetesrendek feloszlatásáról. Szól a KDNP háborút követő tevékenységéről, megszüntetéséről, illetve rendszerváltoztatás utáni felélesztéséről. Végül mesél saját polgármesteri tevékenységéről is. 0:5--születés, család, szülők, rokonai katonai szolgálata, mezőgazdasági tevékenysége; 2:30--mit dolgozott gyermekként a családi gazdaságban, hogyan tudott továbbtanulni; 4:21--a vallás szerepe az életükben, ministráns szolgálata; 7:11--milyen volt az oktatás az esztergomi ferences gimnáziumban, milyen értékeket kaptak itt; 10:35--milyen retorziók érték rokonait és őt az 1945 utáni változások során a vallás gyakorlása miatt; 13:16--hogyan zajlott a szécsényi szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben, hogyan próbálják meg a szécsényiek megvédeni a papjaikat, mi lett az egyházi javak sorsa; 21:0--a békepapi mozgalom, hogyan történt a mozgalom megszervezése Szécsényben; 24:50--1960-as évek vallásos élete, hogyan próbálták a gyerekeket és a felnőtteket eltántorítani a vallásos élet gyakorlásától; 27:10--a KDNP szereplése a kékcécédulás választásokon, a párt megszűnése, a célkitűzései, újjáalakulása és közelmúltbeli tevékenysége; 33:45--kapcsolata a szécsényi kereszténydemokrata képviselőkkel; 36:39--melyik politikusok a példaképei; 38:35--hogyan emlékszik polgármesteri tevékenységére
Interjúalany: Varga Tibor
Felvétel időpontja: 2011. április 04.