Interjú

Gyűjteményhez ad
II. világháború
Székelyföld
Erdély

Katonaságról és gyermeknevelésről

2449 megtekintés

Hossz: 00:21:00
Témakörök: Mindennapi élet , Ipar
Leírás: 1943-ban vonult be a honvédségbe, egy kerékpáralakulatba sorozták be(00:32). Mihály Mózes a háború végi élményeiről mesél(2:09). Román fogságba került, de sikerült megszöknie(2:31). A honvédség alatt töltött idejéről mesél, és korabeli katonadalt is elénekli(3:50). Valamint más akkor énekelt dalokból is idéz pár sort(6:58). A háború alatt nem keveredett különösebb kalandokba(8:10). 1944 októberében tért haza, de ügyelt, nehogy a román hatóságok elkapják és kényszermunkára vigyék(8:44). Több társai megjárta az orosz, bolgár fogságot, kényszermunkatáborokat(9:57). A háború után otthon gazdálkodott, 1947-ben megnősült, 1948-ban a fia, 1951-ben pedig a fia született meg(10:40). A felesége természetesen jól főzött, főként disznóból készült ételeket ettek(12:09).A gyermekek a munka után sokat segítettek a mezőgazdasági munkákban(13:40). A gyerekek otthon csinálták a játékaikat, főként fából faragták őket. Mózes Mihály elmesél pár érdekességet az akkori gyermekkor jellegzetességeiről(14:13). Az akkori Karácsony teljesen más volt, mint ma. Nehezen lehetett fenyőfát szerezni, kézzel készített díszeket használtak, stb(16:40). A karácsonyi menü: húsleves, disznóhús, töltött káposzta(17:32). Karácsonykor templomba mentek, meglátogatták a rokonokat, de szenteste mindenki otthon volt(19:28).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Mihály Mózes
Interjúalany lakhelye: Málnás
Interjúalany született: Málnás, 1922
Interjúalany foglalkozása: utász, mezőgazdasági munkás
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Felvétel helyszíne: Málnás

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, az iskolai politizálásról (0:33), a család politikai beállítottságáról, háborúhoz való hozzáállásáról (3:22), a visszacsatolt területekről és a leventeképzésről (7:14), a debreceni bombázásokról a második világháború alatt, valamint további háborús emlékeiről (9:10), a német megszállásról (14:39), arról, hogy az orvostanhallgatókat - köztük az interjúalanyt is- Németországba szállították a háború alatt (15:44). Mesél az 1956-os emlékeiről, a szovjet és magyar sérültek ellátásáról (17:41). Beszámol arról, hogy 1970-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot a politikai nyomás miatt (24:52), végül kitér németországi munkájára, tevékenységére (26:54).
Interjúalany: dr. Sztankay Csaba
Felvétel időpontja: 2010. október 21.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany 1924-ben született Debrecenben. Jómódú családba született, így a kommunista hatalomárvétel után osztályidegennek nyilvánították, fia ezért nem mehetett egyetemre. Visszaemlékezik diákéveire, a középiskolát is elvégezte. A gazdasági világválság az interjúalany családjának anyagi helyzetére is rossz hatással volt. Földön dolgozó munkásaikat csak nehezen tudták kifizetni. (05:20) Beszél a II. világháborúról. A német megszállás után lett különösen nehéz a helyzet a rekvirálások miatt. A szükséges árucikkeket csak feketén lehetett beszerezni. Az iparban dolgozott, jól keresett, de nem tudta elkölteni. (08:24) 1944. március 19-e után bezárták az iskolákat, színházakat. Utána elkezdődtek a bombázások. A légiriadók idegileg is kikészítették a lakosokat. Rengeteg vasúti szerelvény érkezett a keleti frontról sebesültekkel megrakva. Megemlíti az 1944. október 15-i Horthy rádióbeszédet, de tévesen emlékszik annak tartalmára, nem a leventéket hívták be szolgálatra, hanem ekkor zajlott a kiugrási kísérlet. (13:04) Elmondja, hogyan sikerült az oroszoknak sokszori próbálkozásra megszállniuk Debrecent. A szovjet katonák többsége részeg volt és sok volt közöttük az ázsiai. Sok nőt megerőszakoltak, még az idősebbek közül is. Beszél arról, hogy a bombázások következtében melyik épületek semmisültek meg. A lakosoknak sokszor egész nap az óvóhelyen kellett tartózkodniUK, számos esetben a katonák tisztították meg a kijáratokat a törmelékektől. (33:30) A lakosok nagy része a Dunántúlra próbált menekülni, akár gyalog is, mert féltek a bombázásoktól és remélték, hogy a Vörös Hadsereg megáll a Tiszánál vagy a Dunánál. Az orosz bombák kisebbek, de hangosbbak voltak, mint az amerikaiak. (35:06) Debrecen ostroma 1944 szeptemberében kezdődött. Amikor a németek már tudták, hogy nem tarthatják tovább a várost, felgyújtották az élelmiszerkészletek nagy részét, nehogy az oroszok megkaparintsák, de ezzel a civil lakosságot hozták még rosszabb helyzetbe. (36:10) A háború után nem rendeződtek a viszonyok. A jegyrendszer miatt a lakosság nyomorgott. Sokakat internáltak, a "csőcselék" elvette a tehetősebektől a lakásukat, vagyonukat. (39:02) Mivel az interjúalany családja a jómódúak közé tartozott, féltek, hogy őket is internálják, de végül szerencsésen megúszták. Elmondja, hogy a család barátaitól informálódtak a Hortobágyra internáltak helyzetéről. A család nehéz helyzetbe került azért is, mivel az egyik rokon nyugatra disszidált. Szinte senkit sem vettek fel az egyetemre, jó munkahelyekre "osztályidegenség" miatt. (45:18)
Interjúalany: Tassy Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. május 12.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél arról, hogy édesapja és nagyapja is hadifogságban volt a második világháború alatt (1:10), arról, hogy több családtag is meghalt egy bombatámadás következtében (3:08). Beszél a háborút követő újrakezdés nehézségeiről (5:02), a Kádár-korszakbeli téeszesítésről (11:18), első munkáiról, tanulmányairól (16:47), házasságáról, a fiatal házasok életkörülményeiről, férje munkájáról, a hétköznapokról (17:59).
Interjúalany: Böck László Tihamérné
Felvétel időpontja: 2011. január 29.