Interjú

Gyűjteményhez ad
II. világháború
Székelyföld
Erdély

Katonaságról és gyermeknevelésről

2413 megtekintés

Hossz: 00:21:00
Témakörök: Mindennapi élet , Ipar
Leírás: 1943-ban vonult be a honvédségbe, egy kerékpáralakulatba sorozták be(00:32). Mihály Mózes a háború végi élményeiről mesél(2:09). Román fogságba került, de sikerült megszöknie(2:31). A honvédség alatt töltött idejéről mesél, és korabeli katonadalt is elénekli(3:50). Valamint más akkor énekelt dalokból is idéz pár sort(6:58). A háború alatt nem keveredett különösebb kalandokba(8:10). 1944 októberében tért haza, de ügyelt, nehogy a román hatóságok elkapják és kényszermunkára vigyék(8:44). Több társai megjárta az orosz, bolgár fogságot, kényszermunkatáborokat(9:57). A háború után otthon gazdálkodott, 1947-ben megnősült, 1948-ban a fia, 1951-ben pedig a fia született meg(10:40). A felesége természetesen jól főzött, főként disznóból készült ételeket ettek(12:09).A gyermekek a munka után sokat segítettek a mezőgazdasági munkákban(13:40). A gyerekek otthon csinálták a játékaikat, főként fából faragták őket. Mózes Mihály elmesél pár érdekességet az akkori gyermekkor jellegzetességeiről(14:13). Az akkori Karácsony teljesen más volt, mint ma. Nehezen lehetett fenyőfát szerezni, kézzel készített díszeket használtak, stb(16:40). A karácsonyi menü: húsleves, disznóhús, töltött káposzta(17:32). Karácsonykor templomba mentek, meglátogatták a rokonokat, de szenteste mindenki otthon volt(19:28).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Mihály Mózes
Interjúalany lakhelye: Málnás
Interjúalany született: Málnás, 1922
Interjúalany foglalkozása: utász, mezőgazdasági munkás
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Felvétel helyszíne: Málnás

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél szülőhelyéről, a Horthy-korszak oktatásáról, diákcsínyeikről és munkáikról (0:00), majd rátér a tanítóira (3:50). Szól a leventemozgalomról, a kiképzésekről (6:45), valamint a II. világháború kitöréséről (10:58). Beszél Sopron többszöri bombázásáról, és arról, hogy az emberek először nem akarták elhinni, hogy bombázzák őket (13:00). Elmeséli, hogyan élt át egy légitámadást a celldömölki úton, és hogy látta a pusztítást és a sok holttestet, amit hátrahagyott (15:14). Beszél Horthy sikertelen kiugrási kísérletéről, a nyilas hatalomátvételről, valamint a Hunyadi SS-ről és az ott uralkodó agresszív légkörről (15:50). Szól arról, hogy Graz környékén megpróbáltak nyugati hadifogságba esni, de végül az oroszok kapták el őket, valamint arról, hogy fiatal koruk miatt nem vitték el őket hadifogságba (17:55). Végül elhelyezkedéséről szól, valamint színészi felvételijéről (19:28).
Interjúalany: Baán Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 16.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, munkáiról, kovács képzettségéről (0:15), majd elmeséli, hogyan ismerte meg későbbi feleségét (2:20). Fehérvárra vitték katonának, ahol először patkolókovács lett, majd mikor már nem nagyon voltak lovak, fuvaros szolgálatot látott el német katonák számára. Lengyelországba került, s közben néha német, néha orosz katonák tüze alá került (3:20). Beszél arról, hogy orosz fogságba esett, de a háború végét nagy örömmel élte meg (13:52). Szól arról, hogy milyen munkákat kellett végezni az orosz katonák számára, és hogyan lőtte agyon egyik társát egy orosz katona (15:00). Beszél arról, hogy Kijev környékére került egy táborba, és mesél az élelmezési körülményekről (18:35). Beszél arról, hogy később a kovácsműhelybe került (23:00), illetve a fertőtlenítésről és a rovarokról (24:20). Végül 1948-es hazajöveteléről szól (27:00).
Interjúalany: Papacsek András
Felvétel időpontja: 2010. október 14.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, az iskolai politizálásról (0:33), a család politikai beállítottságáról, háborúhoz való hozzáállásáról (3:22), a visszacsatolt területekről és a leventeképzésről (7:14), a debreceni bombázásokról a második világháború alatt, valamint további háborús emlékeiről (9:10), a német megszállásról (14:39), arról, hogy az orvostanhallgatókat - köztük az interjúalanyt is- Németországba szállították a háború alatt (15:44). Mesél az 1956-os emlékeiről, a szovjet és magyar sérültek ellátásáról (17:41). Beszámol arról, hogy 1970-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot a politikai nyomás miatt (24:52), végül kitér németországi munkájára, tevékenységére (26:54).
Interjúalany: dr. Sztankay Csaba
Felvétel időpontja: 2010. október 21.