Interjú
Gyűjteményhez ad
Háború, Rákosi-rendszer, 56 - vidéki szemmel
2826 megtekintés
Hossz: 00:39:00
Leírás:
Az interjúalany a gyerekkori lakhatási körülményeiről és családtagjairól beszél(0:07). A háború alatt a német megszállás közben nem érték a családot atrocitások, sőt a gyerekek sokszor cukrot is kaptak a német katonáktól(0:54). Visszaemlékezik a szőnyegbombázásra, valamint arra is, hogy 1942-ben az édesapját behívták katonának. Édesanyja 3 gyerekkel maradt hátra(2:23). 1943 tavaszán jött haza a frontról, a Don-kanyarról, mert aknaszilánk érte(3:19). A német kivonulás után jöttek a partizánok, majd pedig az oroszok - de ők sem bántottak senkit(4:40).1948-49-ben végzett az iskolában, továbbtanulnia nem lehetett. Így napszámba járt kapálni(5:58). Az interjúalany a háború előtti uradalmi viszonyokról, munkákról mesél(6:54). Majd pedig a szovjet megszállással kapcsolatos személyes tapasztalatait meséli el - úgy emlékszik vissza, hogy a szovjetek szerették, tisztelték a szegény embereket(8:58). A háború alatt a ház helyén sáncokat ástak a katyusák számára, valamint az interjúalany a környék anyagi veszteségeiről is mesél(13:10) A háború után elkezdődött az élet, épült az ország, ennek ellenére a Rákosi rendszert nagyon nehezen élték meg(14:35). Csatári Miklósné a beszolgáltatásról és annak menetéről mesél(15:27). Népnevelő munkákat is kellett végezniük, melynek keretében különböző mezőgazdasági szerződéseket kötöttek(16:36). A Rákosi korszak mezőgazdasági programjának teljesítéséről és annak körülményeiről mesél(18:44).A karhatalmi terrorból annyira nem érzékeltek semmit, mert az ÁVÓ-sok Tatabányán tevékenykedtek. De az '56-osok elleni megtorlásokról tudott. Az ő családja nem vett részt sem a fegyveres, sem a fegyvertelen ellenállásban(20:47).A csaldájában is voltak ÁVÓ-sok, de nem otthon "dolgoztak"(22:48). Az egyik ÁVÓ-s testvére hazakerült, majd nemsokára egy balaesetben meghalt, a másik pedig szolgálat alatt halt meg(24:08). A forradalom ideje alatt Kocson nem voltak nagyobb fegyveres megmozdulások. Az interjúalany ezzel kapcsolatban mesél el néhány történetet. A család inkább meghúzta magát(25:37). A budapestre rendelt egyik ÁVÓ-s testvére részt vett a Rádió épületének védelmében. Erről és más '56-os eseményekről hallhatunk történeteket(27:46).A Kádári éra elviselhetőbb volt. Könnyebben lehetett kölcsönhöz, földhöz stb-hez jutni(30:00).A Kocs környéki 3 TSZ egyesült, erről beszél az interjúalany(31:10).Nagyon sajnálja, hogy ezt a jól működő TSZ-t megszüntették a rendszerváltoztatás után(32:46).Csatári Miklósné a család TSZ-be való belépéséről mesél( 33:54).A faluban voltak kulákok, néhányukat jobban elmarasztalták, néhányukat kevésbé(37:04).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Csatári Miklósné
Interjúalany lakhelye:
Kocs
Interjúalany született:
Kocs,
1934
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2011. április 04.
Felvétel helyszíne:
Kapcsolódó interjúk
A golyó elsüvített a fülem mellett
Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél az 1950-es évek elejéről, a kommunisták vallásellenessége ellenére is nagyszámú hittanra járó diákról (0:16). Szól arról, hogy 1955-ben jutalomból úttörőtáborban járt az Almássy-kastélyban, ahol titkolnia kellett vallásos meggyőződését (2:25). Elmeséli, hogy 1956-ban segített egy Szuezt kereső szovjet katonának: elővett az atlaszát, és mutatta, hogy Magyarországon vannak, ám erre egy másik tiszt gyorsan hazazavarta (5:44). Szól arról, hogy a tüntetések kezdetekor az egyik osztálytársa az ablakon kiugorva csatlakozott a tömeghez (10:10). Elmeséli, hogy amikor 56 után meglátogatta a katonai szolgálatát teljesítő bátyját, akkor egy kirgiz katona leköpte, majd távolodtában ellőtt a feje mellett. Az elég valószínű, hogy a diáksapkája miatt lőttek rá a szovjet laktanyában, hiszen az a pesti srácokra emlékeztette őket (13:20). Beszél arról, hogy miként távolították el a Lenint és Sztálint ábrázoló szoborcsoportot Szegeden (17:55). Elmeséli, hogy Szatymazon a beadási listákat semmisítették meg, illetve szól a beszolgáltatások rákosista gyakorlatáról (20:35). Beszél arról, hogy édesapja kérdezte egy volt katonatársától, hogy hogy van az, hogy most akkora kommunista, mikor a partizánok ellen harcolva az orosz fronton mindig jelentkezett a kivégző osztagba. A válasz az volt, hogy elviteti, ha még egyszer szóba hozza (35:50). Az interjúalany szól a falu életéről a kommunizmus alatt, a besúgókról, a szegénységről (39:30). Visszatér arra, hogy a háborúban a front közeledtével elhagyták szülőfalujukat, hogy elkerüljék a frontot (43:30).
Interjúalany: Gyömbér László
Felvétel időpontja: 2011. március 03.
Nagy László - faszobrász
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél őseiről, a két világháború közötti életviszonyokról Nagycenken, említi az első és a második világháborút. Hosszan szól Nagycenk parasztpolgári gyökereiről, Széchenyi Istvánról (7:04), majd a téeszesítés következményeiről (13:06). Beszél oktatásáról, képzéséről is (17:14). Beszél az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a disszidálásra (23:19). Ezután a rendszerváltoztatás hatásairól (29:52) és a páneurópai piknikről beszél (32:52).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron
Száműzve a Felvidékről
Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról, a Felvidék visszacsatolásáról, és azt azt kísérő örömünnepről (0:21). Szól arról, mit jelentett a felvidéki magyarság számára, mikor 1945-ben ismét visszakerültek Csehszlovákiához, és arról, hogy édesapja kihúzatta a nevét a szlovák iskolából, ami után megbélyegezték a családot (3:25). Részletesen leírja, hogyan telepítették ki apját és bátjyát, és hogyan próbálta megmenteni őket a községi orvos (5:55). Szól arról, hogy édesapja miként kerültek egyfajta modern "rabszolgavasárra", aminek révén egy cseh gazda birtokára kerültek ingyen dolgozni (10:15). Az interjúalany később felkereste a községi orvos családját (9:05). Szól arról, miként tartották a házukban házkutatást a csehszlovák hatóságok, és arra, hogyan kerültek Magyarországra (15:28). Rátér a Rákosi-rendszer értékelésére valamint az 1956-os forradalom eseményeire (22:30). Szól a Kádár-korszak lehallgatásairól, az egyházi szereplők megfigyeléséről (24:40), valamint arról, mit jelentett 1956 Győrben és a határsávban (26:05). Rátér a békepapság értékelésére, az egyház fennmaradásának kompromisszumára (29:30). Szól arról, hogyan szervezett szülőfaluja megemlékező rendezvényt a kitelepítések emlékére, és arról, hogy ő derítette fel az összes ottani család mai lakhelyét (32:05). Végül arról szól, hogyan fogadták a felvidéki kitelepítetteket Csobánkán (34:15), majd arról, hogy őt is majdnem börtönbe csukták az 1956 utáni megtorlások során (36:50).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2011. január 26.
