0:00 Budapesten született, fiatalabb éveiben versenyszerűen sportolt, és modellezett, édesapja fodrászmester volt, édesanyja pedig házmester 2:44 a ferencvárosi pályaudvar bombázásánál érték az első bombák, mesél az oroszok bejöveteléről, a fiatal nőket elvitték 6:12 a háború után az oroszok kényszer-lakásfoglalásokat csináltak, a nagyobb lakásokba beköltöznek az orosz katonák 8:36 a háború alatt, és háború után a felhalmozott élelmet fogyasztották, pl. lencsét, babot, krumplit, később pedig cserével keresték meg az élelmet, a háború után pedig nyulakat tenyésztettek, és azokat ették, a jegyrendszer miatt az élelmezés akadozott 10:24 a zsidóüldözések során édesapjának sok vendégét elvitték, de mindenki vissza tudott jönni 12:24 édesapja fodrászüzletében megfordultak mind a németek, mind az oroszok 17:20 visszaemlékezik a háború utáni évekre, különösen az éhínségre és az államosításokra, a családjában történt B-listázásra, a békekölcsönre 24:45 a munkásoknak túlzott normákat írtak elő, így zsigerelték ki az embereket, nem lehetett pl. kapni zsírt, az életkörülmények, és a politikai berendezkedés váltotta ki 1956-ot 28:35 1956 októberében katona volt, de az alakulat feloszlott, Gyálra ment, ahol a rendfenntartás végett megalakították a nemzetőrséget, pár nappal később tér haza, látta az Üllői úton lévő holttesteket 31:00 Maléter Pált nem szereti, mert katonaként lövetett a tömegbe 32:30 1956. okt. 6.-án sebesült meg, de addigra az erős aknatűz, és a légi bombázás megtörte az ellenállást, mesél a Corvin közi eseményekről 36:33 a forradalom valóságos mészárlás volt a túlerő miatt, az ellenállást mutató helyeket szétlőtték, később a hatvanas években az épületek árkádosítása is azért történt, hogy ne legyen ott ellenállás 38:15 őt is elkapják, a karácsonyt és az újévet is börtönben töltötte, 1963-ban szabadult amnesztiával

A szeged-csanádi püspök interjúalany 1930-ban született Battonyán (Békés megye). A településen sok nemzetiség és sok vallás is volt. Édesapja segédjegyzőként dolgozott. Az elemit helyben a katolikus és az állami iskolában végezte, majd Budapestre került gimnáziumba, itt megismerkedett a Horthy-korszak társadalmi életével. Közben édesanyja elhunyt. Átkerült Hódmezővásárhelyre a református gimnáziumba, de itt is tarthatta katolikus hitét. (03:52) Budapesten vetődött fel először benne a gondolat, hogy pap legyen. Szegeden kezdte el a kisszemináriumot, amelyet nehézkesen végezhetett el a II. világháború, a német majd az orosz megszállás miatt. Ennek ellenére a légkör mindig kiváló volt. Innen került a nagyszemináriumba. (05:50) Részletesen beszél a Horthy-korszak szellemiségéről. Teljesen szabadnak, felszabadultnak érezte magát. A cigányság nagy része be tudott illeszkedni a vidéki társadalomba. A fővárosban már mások votak a körülmények. A területi visszacsatolásokat hatalmas lelkesedés fogadta. (10:20) Elmondja, hogy a kommunista hatalomátvétel idején hogyan vették el Szegeden az egyháztól a földeket, ingó és ingatlan vagyonokat, hogyan próbálták ellehetetleníteni a vallást. A legtöbben nem hitték el, hogy komolyan megfosztják az egyházt javaitól. A rendelkezések ellen nagy tüntetéseket szerveztek, felpezsdült a lelki élet. (13:08) Beszél arról, hogy a Rákosi-korszakban megszűnt az emberek közötti bizalom, az egyháziakat külön is megbélyegezték. Az ÁEH és az ÁVO/ÁVH folyamatosan zaklatták a papokat. Az interjúalanyt még a Kádár-korszakban is meghurcolták amiatt, hogy felvette megnóra a II. vatikáni zsinat rádióközvetítéseit. (16:04) Az 1956-os eseményekről sokat nem tud, akkor Ásokhalmon szolgált. Újságokból és rádióból értesült az eseményekről. Mielőtt prédikációjában értékelte volna az eseményeket, a szovjetek újra megszállták az országot. (18:56) Nagyon rosszul érintette, hogy senkiben sem bízhatott meg, mert nem tudta, hogy ki jelent róla. Még a gyerekekben sem bízhatott, mert az óvódában, iskolában az elszólások miatt is veszélybe kerülhetett. (21:38) Beszél a Kádár-korszakról, a még a '70-es és '80-as években is meglévő megkülönböztetésekről. Az már teljesen érezhető volt, hogy a rendszer így nem működik, de nem számított rá szinte senki, hogy közel van már a rendszerváltoztatás. 1988-ban a Magyar Hírlap lehozta egy cikkét, amelyben az egyház feltámadásáról és az egyházi iskolák visszaadásáról írt, de még ekkor sem tudta, hogy egy év múlva elkezdődik a rendszerváltoztatás. (25:54) A Horn-kormány alatt sikerült a szegedi piarista gimnáziumot újraindítani, ebben az interjúalanynak is hatalmas szerepe volt. Beszél az iskola működéséről, szellemiségéről. (29:30)

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy a háború hogyan hatott ki a személyes sorsára. Beszél a helyi fegyvergyárban végzett munkájáról, és arról, hogy hogyan sikerült a munka mellett továbbképeznie magát. Elmondja, hogy hogyan zajlottak le az 1956-os események a falujában, illetve azt, hogy ő milyen tevékenységet fejtett ki a helyi munkástanácsban. 0:36--születés, gyermekkor, apja katonai szolgálata, miért nem tudott emiatt tovább tanulni, mit kellett dolgoznia, hogy a családja pénzhez jusson; 4:20--hogyan érinti őket a front átvonulása, milyen harcok voltak a környéken; 8:30--részvétele a helyi színjátszókörben; 11:00--hol dolgozik, hogyan tanul tovább a gyári munka mellett; 13:50--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról; 14:45--mi történt a faluban az 1956-os forradalom alatt, hogyan alakult meg a helyi munkástanács, mi történt a forradalom leverése után; 19:05--mit tett a falujáért; 20:0--munkája; 22:15--hogyan sikerült elkerülnie a katonaságot; 23:50--hogyan változtak meg a régi népszokások, ünnepek, viszonya a valláshoz