Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
nyilasok
1956
rendszerváltoztatás
Szovjetúnió
forint
Trianon
infláció
II. világháború
Erdély
FKGP
ellenállás
Gestapo
Amerikai Egyesült Államok

Horváth János

2329 megtekintés

Hossz: 01:05:00
Leírás: Az interjúalany beszél a háború előtti függetlenségi, ellenállási mozgalmakban való részvételéről (1:15), 1944 decemberi letartóztatásáról, a kivégzésekről, börtönélményeiről, többek között az Andrássy út 60-ban töltött időszakról (6:43), Tildy Zoltánnal való találkozásáról, akinek a segítségével kikerült a fogságból (25:01). Mesél a debreceni Ideiglenes Kormányról, a nemzeti bizottságokról, közéleti tevékenységéről (27:09), a kisgazdapárt megszervezéséről (33:40), az 1945-ös önkormányzati és nemzetgyűlési választásokról (33:13), az infláció megfékezéséről (37:21), a békeszerződés előkészítéséről és a koalíció szükségszerűségéről (38:57), a szovjet álláspont megváltozásáról 1947 elején (41:51), az 1956-os forradalom kirobbanásának okairól (44:08), 1947-es letartóztatásáról és 1956-os szerepvállalásáról (46:31), a Szovjetunió álságos hozzáállásáról (48:00), Erdély visszatérésének esélyeiről (51:28), a rendszerváltoztatásról, végül hazatéréséről (54:25).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Horváth János
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Cece, 1914
Interjúalany foglalkozása: politika
Felvétel időpontja: 2010. október 19.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúról (0:38), csendőr édesapja visszatéréséről a hadifogságból (4:10), illetve a háború után az élet megindulásáról, az oktatás jellegéről (9:27). Megemlíti a soproni határsáv kiépülését (25:12), az 1956-os forradalom helyi hatásairól (29:90), illetve a Kádár-korszak mindennapjairól, munkáról, lakásról, KISZ-tagságról és vallási életről (33:00).
Interjúalany: Sándor István
Felvétel időpontja: 2011. január 08.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a mezőgazdaságban végzett munkáiról, illetve a mezőgazdaságban történt változásokról. Elmeséli, hogy hogyan ismerkedett össze a férjével, és milyen hatása volt az 1956-os eseményeknek a családjára. 0:19--születés, család, hogyan kertültek át Jugoszláviából Magyarországra, iskolája a tanyasi iskolában, illetve a falusi iskolában 8:6--milyen munkákat végzett fiatalkorában, hogyan kapott munkát a tanácsban 14:27--a padlássöprés, a helyi tanács visszaélései, téeszesítés 20:54--hogyan ismerkedik meg a férjével 28:55--hogyan alakult a férje karrierje, milyen hatása volt a forradalomnak a családra
Interjúalany: Vörös Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, körülményeikről, a háború utáni szegénységről (0:03). Szól arról, hogyan segített édesapjának kisiparos munkájában (4:00), majd az 1956-os eseményeket értékeli (5:37). Beszél Győr város ifjúsági és sportéletéről (8:03). Rátér édesapja II. világháborús élményeire, arra, hogyan került ki Németországba munkaszolgálatosként, majd hogyan került orosz hadifogságba (9:33). Oktatásáról, és arról, milyen hátrányokat okozott neki „egyéb származása” (12:06). Kiemelten szól katonai szolgálatáról, és arról, hogyan kellett érettségire felkészítenie saját tisztjeit egy 1964-es rendelet miatt, ami a végzettséget előírta (15:30). Az 1956-os felkelőkkel kapcsolatos rossz élményeiről, a katonákkal való konfliktusukról külön szól (20:14). Szól az 1956 utáni jobb körülményekről, a Kádár-rendszer hétköznapjairól, főleg külföldi utazásaikról (22:26).
Interjúalany: Major József
Felvétel időpontja: 2010. október 17.