Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
egyház
oktatás
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak

Visszaemlékezés – Hirka Monika

2523 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (1:02), tanulmányairól, pályakezdéséről (3:33), a Csurgón végzett tanítói munkájáról a 80-as években (10:43), az elmaradt rendszerváltoztatásról (20:54), arról, hogy pap nagybátyját elhurcolta az ÁVH (25:12).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Hirka Monika
Interjúalany lakhelye: Csurgó
Interjúalany született: Csurgó, 1934
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
0:00 családi háttér, egy előkészítőn keresztül jut be a képzőművészetire 1:48 az ötvenes években fiatalként kevésbé érezte a rendszer árnyoldalait, mesél a környezete tapasztalatairól 6:13 az iskolai tanulmányokat átitatta a marxista ideológia, kivéve a rajzot, bár voltak területek, ahova beszüremkedett a szocialista ideológia 11:02 a tanításban az ideológia nem volt jelen, ugyanakkor más tárgyak esetén viszont sokkal erőteljesebben megjelent 13:02 a „kettős nevelés” természete, az iskolában nem volt szabad hangoztatni, hogy mi volt otthon, ő azonban probléma nélkül tudott templomba járni 16:02 már főiskolás volt, amikor lehetett utazni a nyugati világba, ami megnyitotta a kapcsolatokat a nyugati művészettel is, neki a nyugatiak küldtek könyveket 20:12 egy olaszországi utazásra gyűjtöttek pénzt, sikerül is kiutazniuk 23:57 a főiskolán a kortárs művészetet elhanyagolják, ezért a főiskolás évek után maguknak kellett kitalálniuk a kortárs művészetet
Interjúalany: Bodóczky István
Felvétel időpontja: 2011. február 16.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél apja B-listázásáról, családjáról (0:57), Komlóról ás a bányamunkákról (2:41), tanulmányai befejezése utáni munkájáról (8:42), a szocialista brigádokról (12:45), egy munkanapról, a kereseti lehetőségekről és a halálesetekről (21:20), a bányában összeszedett betegségekről és a bánya bezárásának következményeiről (31:38).
Interjúalany: Bosznay Pál
Felvétel időpontja: 2011. április 13.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany rövid bevezetés után rátér az interjú fő témájára: az 1956-os forradalom pásztói eseményeire, amelyeket 11 éves gyerekként követett végig. Először a rendőrség épületének ostromáról mesél, majd a pártház elfoglalását idézi fel. Ezután a szovjet emlékmű ledöntésének emlékei következnek. Kitér a közigazgatás és a rendfenntartás helyi megszervezésére, és az ebben részt vevőket később ért retorziókra, majd a márc. 4.-e után Pásztón is átvonuló szovjet tankokkal való különös találkozásának történetét meséli el. 0:18--hogyan kezdődtek az 1956-os események Pásztón, hogyan értesült a budapesti eseményekről; 5:15--hogyan zajlott a rendőrség ostroma; 11:36--hogyan kezdődött Pásztón a forradalmi hangulat; 13:12--mi történt a pártbizottság épületében, hogyan verték le a vöröscsillagot; 18:50--hogyan menekültek el a helyi párttitkárok; 20:13--mi történt a helyi szovjet emlékműnél; 23:45--hogy zajlott a tanítás a forradalom napjai alatt; 27:35--milyenek voltak a forradalmat követő retorziók, megtorlások; 29:4--hogyan történt a forradalom leverése, hogyan vonultak át a városon a szovjet tankok; 38:8--a későbbi időszakban mennyire lehetett beszélni az 1956-ban történtekről; 41:18--milyen módon kutatnak a mai napig az akkori események után
Interjúalany: Illés Rudolf
Felvétel időpontja: 2011. június 03.