Az interjúalany beszél nagyszüleiről, arról, hogy apai nagyapja kivándorolt Amerikába, majd arról, hogyan forgatták ki nehezen szerzett pénzéből a helyi spekulánsok (0:17). Anyai nagyapja boltjáról és annak államosításáról (3:35) is beszél, majd rátér édesapja katonai szolgálatára a II. világháborúban (5:35). Szól édesapja ausztriai brit hadifogságáról (7:22), majd arról, hogy hazatérése után hogyan kezdett új életet Magyarországon (8:45). Arról is beszél, hogy édesapját alaptalanul elvitték az 1950-es években, majd hosszú procedúra során felmentették. Szól tanulóéveiről, az ideológiai nevelésről (13:11), majd a kommunista ünnepekről (15:32). Elmeséli, hogyan vezényelték ki az énekkart a pályaudvarra, hogy Hruscsovot köszöntsék (16:35). Szól az ideológiai nevelésről és az úttörőmozgalomról (18:04). Beszél középiskolai éveiről, a KISZ felépítéséről és Szekeres Imre KISZ-beli szerepéről (19:32). Egyetemi éveiről, a szórakozási lehetőségekről, a Debreceni Egyetemről, illetve a tudományos élet és az ellenzékiség közötti kapcsolatról is beszél (20:40). Szól arról, hogyan vett részt az Egyetemi Élet című lap szerkesztésében (24:38), és hogy hogyan vett részt 1979-ben szakmai gyakorlaton a Szovjetunióban (28:38). Összehasonlítja a Kádár-korszak Magyarországát és a Szovjetuniót (32:15). Végül a rendszerváltoztatás előtti társadalmi mozgásokról szól, valamint értékeli az azóta eltelt időket (34:10).

0:00 bemutatkozás, családi háttér, az édesapja szerbiai területen született, de a határon innen „ragadt”, önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe, hogy megkapja a román állampolgárságot 4:54 háború volt, apa nélkül nőttek föl, de az apja túlélte a háborús időszakot, mesél az iskoláról 6:38 1945-ben az apja hazatérhetett, de ismét behívják, a bátyja nem tanulhatott tovább, és ő sem, mert nem volt rá pénzük, felidézi az első munkáját 9:40 1956-ban vitték el katonának, kiképzés után „közgazdasági munkára” vitték őket 12:52 a leszerelése után nem talált munkát, végül a katonaság egy műhelyében helyezkedett el 15:05 később egy autószervizbe kerül, majd a pitesti autógyárban dolgozott 17:58 a kisebbségi lét számára nem jelentett hátrányt 20:28 találkozott olyan magyarokkal, akik nem beszéltek románul 25:09 sokat gondolt arra, hogy elköltözzön Romániából külföldre, de a családjuk miatt végül maradtak 30:53 felidézi a gyermekkora és a XXI. század különbségeit 38:22 bemutat egy régi citerát 40:40 mesél a rekvirálásokról, amikor megpróbálták elvinni az összes réz tárgyukat 47:50 mutat egy prést

Az interjúalany beszél sváb családjáról, családnevének megváltoztatásáról. A Baranya megyei Nyomján született, amely ma Szederkény része (0:29). Kitér a világháború alatt folytatott középiskolai tanulmányaira, majd arra, hogy az egyetemi felvételi miatt kevesebb földbirtokot vallott be (2:19). A családja kuláklistára került. Beszél az egyetemi kizárásáról és utána a katonai munkaszolgálat idejéről, amikor súlyos betegséget kapott (8:10). Kitér a politikai helyzet enyhülésére, visszavételéről az egyetemre (12.30). Beszélt az 1956-os forradalom kitöréséről, részt vett a helyi élelmiszergyűjtésben (14:08). Egy újságcikk miatt kizárták megint az egyetemről (15:50). Részletesen beszél az 1956-os forradalom eseményeiről Szederkényben (19:32). Rátér a pályája alakulására (26:38). Végül a rendszerváltoztatás időszakában a rehabilitációjáról és az állami kitüntetésről beszél (29.10).