Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
1956
rendszerváltoztatás
'50-es évek
II. világháború
60-as évek

Ipar a szocializmusban

2629 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Leírás: Eperjesi László édesapja harcolt a második világháborúban, már 1938-ban besorozták és csak 1946-ban tért haza (0:43). A háború alatt a Szmolenszk, Vityebszk és Kijev körüli harcokban is részt vett, majd szovjet hadifogságba esett(2:23). Az orosz télben olyan fagyási sérüléseket szenvedett, melyek utána minden télen kiújultak(2:49).A háború után a gyöngyösi légoltalmi parancsnokság parancsnoka lett, majd nyugdíjba vonulása után, 1962-ben meghalt (3:47). A gimnáziumi évek jól telteltek Eperjesi László számára, mert rengeteg sportolási lehetőséget és más diákprogramot biztosítottak(4:30). 1956-ban érettségizett(5:39). 1956-ban már egyetemista volt, a BME vegyészmérnöki szakára járt(7:02). Bár kaptak honvédelmi oktatást, tehát nem számítottak teljesen tapasztalatlannak, mégsem voltak képzett katonák(8:24). A többi műegyetemistával egyetemben részt vett Eperjes Károly is a felvonulásokon és az egyetemi nagygyűléseken(8:46). A Bem József térig tartó felvonuláson is jelen volt, ahol egyre népesebbé duzzadt a tiltakozó, és a lengyel eseményekkel szolidaritást vállaló tömeg(9:47). Innen az Országház elő vonultak, s a karhatalom azt remélte, hogy az éjszakai sötétség miatt(lekapcsolták a közvilágítást) a tömeg hazamegy, de azok csak maradtak és a meggyújtott röplapokkal világítottak(10:50). Ezek után diáktársaival visszatért az egyetemi kollégiumba, tehát nem volt ott a rádió ostromakor, de a lövöldözéseket hallotta, s a visszatérő diákoktól is értesült az eseményeket illetően(11:54). A forradalom és szabadságharc alatt végülis nemzetőr lett, eközben az egyetem gyakorlatilag nem működött(13:14). 1956. november 4.-én, a szovjet intervenció alatt a Hadtörténeti Múzeum körül őrszolgálatot látott el, így tökéletes rálátása volt a bevonuló orosz tanokokra(13:52).A harckocsik az Alkotás út felől jöttek és szinte minden lakóházba belelőttek egyet, hogy elrettentsék az ellenállókat(14:46).A BME-n egy honvédelmi ismeretk tanszék működött, ahol katonatisztek tanítottak és minden egyetemistának kötelező jelleggel el kellett végezni az ide tartozó tárgyakat(16:12). 1956 decemberében, a helyzet viszonylagos normalizálódása után a vizsgákat letette, emlékszik, hogy nagyon sok diáktársa elesett, vagy disszidált(17:45). Viszont Eperjesi László számára sohasem merült fel a disszidálás lehetősége(19:24). Eperjesi László volt cserkész és úttörő is, érezhető különbség volt a kettő között. Míg az előbbi egy őszinte, kötetlenebb, politikamentes szervezet volt, addig a másik egy diktatórikusabb, egy senki által nem kívánt nyűg(20:49). Harmadéves korában munkát vállalt, hogy fentartsa magát(24:07). Mint technikus a hatvani konzervgyárba került, s itt dolgozott csoportvezetőként(24:41). Mivel levelező tagozaton nem tudta folytatni vegyész tanulmányait, egy élelmiszeripari technikumba iratkozott be(25:06). Akkoriban csak a hatvani konzervgyárban 4000-en dolgoztak, ebbe nem számítva bele a bedolgozókat(26:38). A háború előtt télen cukorrépát, nyáron paradicsomsürítményt dolgoztak fel, ekkor vette fel az "Aranyfácán" védjegyet (27:59). Akkoriban 15 konzervgyár volt Magyarországon, ezek elég jó kapcsolatban álltak egymással, gyakran nyújtottak segítséget, akár technológiában, akár anyagiakban. A mezőgazdasági nyersanyagokon kívül, minden más alapanyagot külföldről kellett behozni ahhoz, hogy a gyártás zavartalanul működjön(30:12). Az "Aranyfácán" márkát a háború után államosították és a termelést megosztották főként a "Globus" márkával (32:04). A hatvani konzervgyár sok terméket termelt tőkés exportra, mert a szocialista táboron belül paradicsomot nem lehetett forgalmazni(37:26).Így nem volt kellő nyereség, a hatvani konzervgyár nehéz helyzetbe jutott.A hitelek emelkedtek, s a rendszerváltoztatás után a cég szinte fizetésképtelenné vált(39:45). 1987-ben a debreceni tartósítókombináttal egyesült, ami azért jót tett mind a két gyárnak. Ekkor lett Eperjesi László a hatvani konzervgyár igazgatója(40:57). A rendszer bukása előtt a hitelezés nagyon kedvező volt, alacsony kamattal, könnyen lehetett fejleszteni(43:16) De a rendszerváltoztatás után a nyereség sokkal kisebb volt a hiteleknél, fizetni szinte lehetetlen volt - ez volt a vég kezdete(45:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Eperjesi László
Interjúalany lakhelye: Hatvan
Interjúalany született: Gyöngyös, 1938
Interjúalany foglalkozása: élelmiszeripari mérnök
Felvétel időpontja: 2011. május 03.
Felvétel helyszíne: Hatvan

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél az 1956-os forradalomról való emlékeiről (2:11), a téeszesítés következményeiről (7:17), az ötvenes években a társadalom terrorizálásáról és az ÁVÓ-ról (11:26). Később a rendszerváltoztatás utáni és előtti időket hasonlítja össze (16:27, 23:03).
Interjúalany: Popovics Mihály
Felvétel időpontja: 2010. október 18.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a II. világháború helyi hatásairól, a háború alatti és utáni életről, az éhezésről. Elmeséli, hogy miért nem sikerült továbbtanulnia, jóllehet tehetségesen énekelt. Mesél az 1956-os események helyi hatásairól, és arról, hogy miért nem sikerült disszidálnia. Beszél a rendszerváltoztatás körüli időszakról, és ennek személyes életére gyakorolt hatásáról. 0:23--család, szülők, születés, lakhelyek 1:59-- II. világháború, megszállás, a szovjet katonák viselkedése, éhezés a városban és vidéken 9:00--miért nem tud továbbtanulni, milyen munkákat talál 14 évesen 13:00--hogyan tanul végül tovább a zeneiskolában, és hogyan törik ketté a karrierje 20:55--a forradalom helyi hatásai, hogyan szeretne disszidálni, és miért nem jön ez össze 25:36--családja, gyerekei, házasságai 31:33--a rendszerváltoztatás és következményei 34:19--kárpótlás, nyugdíjasok helyzete, kulákok, életmód a Kádár-rendszerben
Interjúalany: Gojcán Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:45:00
0:00 családi háttér, parasztszülők gyermeke volt, az 50-es években elvették a cséplőgépüket, és a traktorukat 2:46 a gépeik elvétele után kiköltöztek tanyára, ott pedig tanyasi iskolába járt 5:47 mesél szülei háborús élményeiről, majd a szülei iskoláiról 7:09 ismét az iskoláiról beszél, nem tanulhatott tovább akárhol, ugyanis a szülei kuláknak voltak bélyegezni 9:43 elhelyezkedik egy TSZ-nél, de eleinte kikötötték, hogy nem tanulhat mellette, később azonban ezt a korlátozást eltörölték, és ekkor ment levelezőn főiskolára 10:43 ők tanyán élték meg az ötvenes éveket, nekik a beadások jelentettek nagy problémát, de 1956 nem jelentett nagy változást az életükben 13:55 1956 után normalizálódott a helyzet, elmúlt az aszály, és nem voltak többet beszolgáltatások sem, az élet pedig egyre kiszámíthatóbb lett 15:52 a TSZ-ben ő volt a termelésirányító, vagy ahogy akkoriban mondták, a fő-mezőgazdász, odahaza pedig háztájizott mellette; a TSZ legfontosabb termékeiről beszél 17:18 az ötvenes években nem hozzáértő emberek erőltettek a térségre különböző termékeket, így a gyapotot, ami nem élt meg Magyarországon, a térség jellemző mezőgazdaság a 60-as, 70-es években alakult ki 19:42 felidézi a korabeli szórakozási lehetőségeket 20:46 Kiskunmajsán két nagy termelőszövetkezet volt, mesél a TSZ-szervezésekről, és a TSZ-ek felépítéséről 25:12 a termelőszövetkezeteket három típusra osztották, az egyes típus esetén mindenki ott dolgozott, míg a hármas típus esetén a gazdák bekerültek a TSZ tulajdoni lapjára, és mindenki saját maga végezte a termelést 28:54 a szövetkezetek később számos mellékággal foglalkoztak, ezekről beszél 32:59 a TSZ és a város közötti kapcsolatok nagyon jók voltak a közös fejlesztések miatt 35:24 a rendszerváltoztatás után a TSZ válságba jutott, és lassú hanyatlás kezdődött, az állami támogatás elmaradt, és a foglalkoztatott emberek munkanélküliek lettek 38:07 a rendszerváltoztatás kapcsán az egyik gond a sok munkanélküli 40:25 a termelőszövetkezet kapcsán működtettek számos klubot, egyesületet, pl. természetbarát klubot 41:45 mesél a rendszerváltozás után megalakított magánvállalkozásáról
Interjúalany: Ábrahám Fúrús András
Felvétel időpontja: 2011. március 29.